Latest / Tudatos Döntések / Napi 5 perc edzés a 120 éves életért? (Pozsonyi Zsolt titkai)

Transcript

Napi 5 perc edzés a 120 éves életért? (Pozsonyi Zsolt titkai) · Tudatos Döntések

• 0:00
  SPEAKER_01: Az idő múlása elkerülhetetlen, de az, hogy miként törekszünk meg a saját döntésünk.
• 0:04
  SPEAKER_01: A modern kényelem egy láthatatlan csapda, amely lassan, de sziszematikusan építi a testünket.
• 0:09
  SPEAKER_01: Nem csupán éveket veszítünk, hanem az önállóságunkat is.
• 0:12
  SPEAKER_03: És több kutató is azt mondja, hogy a legköltség, hatékonyabb és leghatékonyabb módja a demencia rizikó csökkentésének az erőedzés.
• 0:20
  SPEAKER_01: Amikor a lejtő elindul, minden egyes napos fekvés, minden kihagyott lépés felgyorsítja a biológiai óránkat.
• 0:26
  SPEAKER_01: A demencia és a kognitív hanylás nem a sors csapása, hanem egy olyan folyamat, amelyel szemben sokszor fegyvertelennek érezzünk magukat.
• 0:33
  SPEAKER_01: Pedig a tudomány szerint a legtöbb fegyverünk nem egy méregó gyógyszer, hanem maga az erő.
• 0:37
  SPEAKER_03: Minden lehetőség megvan arra, hogy fiatalítsuk magunkat és bármikor be tudunk avatkozni.
• 0:43
  SPEAKER_01: A mozgás ugyanis nem csupán kalórialégetés, nem a hírúságról szól, hanem a túlélésről.
• 0:48
  SPEAKER_01: Minden egyes struktúrált edzéssel olyan molekuláris szintű üzeneteket küldünk a szerveinknek, amelyek képesek felülírni a pusztulás genetikai lakódott programját.
• 0:56
  SPEAKER_03: Képzeld el, hogy 30-as éveinktől keze évtizedenként 3-8%-om tömeget veszítünk.
• 1:02
  SPEAKER_03: Ez a 60-as éveintől föld gyorsul, aki 70 éves korra fölött 10 napra ágy megesik, a megmaradt izonförének a 10%-át veszíti el 10 nappalat.
• 1:12
  SPEAKER_01: A krízis bárhol és bármikor lecsaphat, de a visszafordítás kulcsa, mi kezében van.
• 1:16
  SPEAKER_01: Soha nem késő átírni a történetünket, mert a sorsunk alapulásával bármelyik pillanatban jogul benut.
• 1:22
  SPEAKER_03: A mozgásban nagyon fontos, de látnunk kell azt, hogy milyen paraméterekkel van a legnagyobb probléma, és akkor ott avazást fogja, leginkább tudni törg visszafelé hajtani a biógiai órankat.
• 1:43
  SPEAKER_02: Jónapot kívánok, Szilágyi Gábor vagyok, ez itt a tudatos döntések podcast a rimány magazin podcastje.
• 1:50
  SPEAKER_02: Ebben a podcastben olyan emberekkel beszélgetek, akiknek a szaktudása, az élettörténete, mindenképpen felkelti az érdeklődésemet, és nagyon sok terület, a tudatosság nagyon sok területéről hívok vendégeket, és időnként előjövünk mindig egy ismétlődő témával, ami azt gondolom, hogy egy fontos téma, most azért egyre inkább a fókuszban van, ez a longevity.
• 2:15
  SPEAKER_02: Köszönöm nagy szeretette Pozsonyi Zsoltot, Szia Zsolt.
• 2:18
  SPEAKER_03: Szia Gábor, nagyon örömmel jöttem, köszönöm szépen a meghívást.
• 2:22
  SPEAKER_02: Annyit még a kedves nézőknek elmondok, hogy Zsoltról-nagyon sok mindent lehet mondani, mert ugye testnevelési tanárnak készült a nó, de valójában erőnéti edző les, illetve a movement lapnak az alapítója, ami már a Longevity-nek a mozgással kapcsolatos, és majd most ki fog derülni, hogy még sok mindenné kapcsolatos dolgát csinálja.
• 2:46
  SPEAKER_02: Az első kérdésem az az, hogy te szeretnél sokáig élni.
• 2:51
  SPEAKER_03: Én az gondolom, hogy ki ne szeretne, de itt nyilván a minőség a lényeg.
• 2:57
  SPEAKER_03: Mi a könyvet is erről írtuk, illetve így gondolkodunk, hogy a cél az lenne, hogy minőségéket adjunk az életünkhöz, úgyhogy amíg szellemi frissességben vagyok, és fizikálisan is a lehető legmagasabb szinten, addig az van, hogy megéri, és egy másik fontos vonulat.
• 3:13
  SPEAKER_03: Pedig az, hogy van haszna másnak is abból, hogy én még élek.
• 3:18
  SPEAKER_03: Itt majok természetesen az unokákra, meg azokra, emberekre, akik a közelemben vannak, mert én azom egy időskorban ez rendkívül fontos muníciót adhat az élethez, hogy azt érezzük, hogy van értelme.
• 3:31
  SPEAKER_03: Az életünknek, mert talán sokszor az idősebb emberek már úgy érezhetik, hogy ők bizony koloncok a rokonok számára, vagy a közelismerősök számára, és aztán itt megjelenik persze az életszélzésnek a fontossága is, hát hogy úgy éljünk, hogy azzal másoknak a használat runk lenni, és itt nem kell világ megváltó dolgokra gondolni, én azt gondolom, hanem egyszerűen elég csak elég empatikusnak segítőkésznek lenni, és akkor azt fogjuk érezni, hogy mi igenis használatunk még mindig akár 89 száz évesen is lenne a társadalomnak.
• 4:04
  SPEAKER_02: Itt említetted is, és én ezt meg is mutatom a kamerának, tehát ez az a könyva, minek Zsolt a tárcsszerzője, ez a 120 éves terve Longe titkazt a Libertin kiadó adtak, úgyhogy ott lehet megtalálni.
• 4:18
  SPEAKER_02: De még mielőtt eljutunk a jelenig, egy nagyon pici tudjunk vissza az időben.
• 4:25
  SPEAKER_02: Minek is készültél, amikor nekivágtál a felnőtt életnek.
• 4:30
  SPEAKER_02: Mi szeretné volna lenni, ez már kapcsolódott akkor is ehhez.
• 4:34
  SPEAKER_03: A vég kifejlett találmatjuk, hogy ez lett én középiskolás gimnazista koromban, akkor úgy volt, hogy állat orvos szeretnék lenni.
• 4:42
  SPEAKER_03: Nagyon érdekelt a biológia, ezt már által iskolás korom óta mondhatom, és egyedül a kémia mi viszont úgy annyira nem ment, meg nem is érdekelt, úgyhogy így negyedik osztályba kellett egy kicsit fordítani az elképzeléseken, és akkor az volt, hogy a biológiai marad, mellett a mozgás az mindig is középpontban volt a pukám révén a családban, és nagyjából ilyen sportmenevők voltunk amellett, hogy sporttakozaton jártam a hátos iskolás koromban, és végül így lett a biológiatás tanár ripája, amit megcélosztam a főiskolán, és onnan aztán még egy egyetemi kiegészítéssel a testnevelő tanári pályami.
• 5:22
  SPEAKER_03: Azt tette volna lehető, hogy ilyen középiskolában is tanítsak testnevelés, de végül edző lettem.
• 5:28
  SPEAKER_03: Hogy alakult ez az edzőség, ez kell elképzelünk, ez hogy volt az életedben?
• 5:33
  SPEAKER_03: Volt egy pár év, amikor í kerestem a helyemet, és volt egy diákmunk előzetítő cégnél dolgoztam.
• 5:40
  SPEAKER_03: Fölkerültünk vidékről Budapestre, és akkor tényleg egy ilyen helykeresés volt, de közben elkezdtem a személyző képzést elkezdtem végezni, ami utána aztán úgy dűnik, hogy az lett az egyenes út, és végül is az volt, ahol meg tudtam magamat találni, és abban a személyben dolgoztam, én már a kezdettől fogva, ugye labdarúgásból atlétika volt még a fő sportágon 400 méteres síkfutóként.
• 6:08
  SPEAKER_03: Úgyhogy úgy nekem nem a testépítő része vonzott, hanem inkább a teljesítményfokozás része mindig is az edzésnek.
• 6:16
  SPEAKER_02: És akkor olvastam is valahol, hogy ilyen teljesítménytrénerként is tudunk téged egy kicsit így körbeírni, ugye?
• 6:24
  SPEAKER_03: És az gondolom, hogy ez megint egy ilyen első lépcsőfok volt itt a személyződés, és onnan tudtam aztán a TRX megismerése kapcsán tovább lépni abba az irányba, hogy aztán egyértelmű a teljesítményfokozás felé tudtam fordulni.
• 6:38
  SPEAKER_02: Áljunk meg egy kicsit itt a TRX-tél, hogy minden nézünknek teljesen érthető legyen, hogy mi is pontosan a TRX, és hogy olvastam, hogy ezt te honosítottad meg Magyarországon.
• 6:50
  SPEAKER_03: Igen a 2009-ig mondta, hogy úgy éltem az átlagos személyedzők életét, de akkor is már kutattam új módszerek után, hogy mondtam ez a testépítő szemletű izoláltabb gépeken edzéshez, ez valahogy nem az én világom volt, és akkor.
• 7:04
  SPEAKER_02: Ezt olyan jó hallani, mert én két részre szoktam vani az egyzőket, akik mindig gépeznek, meg akik egy kicsit így holisztikusabban néznek rá a testre, és azt gondolják, hogy vannak sok olyan gyakorlatok, ami ugyan a fő cél az egy izomcsoport, de nem kapcsoljuk ki az összes többit, hanem természetesen próbáljuk fejleszteni.
• 7:27
  SPEAKER_03: Igen, ez egy picit más gondolkodás, és nem lebecsülve a testépítő szemletőedzés, meg sokaknak természetesen, hogyha nem jut pénzedzőre, akkor egyszerűen nem tud más csinálni, hogy lemegy a terembe, és jó esélyel, azt a gépet arra az egy mozdulatra fogja használni, hogy tényleg való, persze látunk olyan videókat, ahol a hamszering éppen hasonfekszenek és más gyakorlatot próbálnak csinálni meg hasonló.
• 7:50
  SPEAKER_03: De a lényeg, hogy vagy ez egy más szemlélet.
• 7:54
  SPEAKER_03: Én azt gondolom, hogy így aztán a szemlélet miatt is sokkal közelebb kerültem az él a sporthoz, mert itt tényleg inkább arról szól, hogy egyszerre fejlesztem a koordinációt, sokkal több izmot kapcsolok be, ezzel a teljesítményt is sokkal jobban tudom fejleszteni.
• 8:09
  SPEAKER_03: Úgyhogy egy picit ez már az van egy tudományosabb megközelítése az edzésnek.
• 8:13
  SPEAKER_03: Lényegébb ez volt a funkciánális edzés, ami 2007-8 körül elindult ithon is, és én ezen a téren próbáltam tájékozódni, és.
• 8:23
  SPEAKER_02: találtál a TDX-re?
• 8:24
  SPEAKER_03: És akkor így.
• 8:25
  SPEAKER_03: Hogy kell ezt elképzelnünk?
• 8:27
  SPEAKER_03: Ugye akkor keresem túlész külföldi oldalakon lehetett funkcionális training témakörbe akkor tájékozódni, és akkor egyszer csak erre szóra keresve, elém került egy kép, ahol egy katona tanulnak a csövén a sivatagba egy TRX-szel lógott, és akkor ez így annyira megfogott, hogy ezért bárhol lehet látható a katona, az egy nagy teljesítményt egy elít alakulatnak a tagja nagy teljesítményt tud látni, szó az arról szólt, hogy itt keményen lehet edzeni bárhol, teljesítményfókusszal, és akkor kezdtem el utána menni.
• 9:01
  SPEAKER_03: És aztán így a események úgy jól alakultak, mert el tudtam menni itt Európában, talánul a szországban első képzések egyike volt, hát én előbb kezdtem el Európában, TRX-sel foglalkozni, mint a németek, vagy Ausztriák, Ausztriák, Bécben vittem ki 2009 második felében már TRX-et, és ott a bécsi belváros egyik különleges termébót már szereltük föl, és ott is elkezdtek vele foglalkozni.
• 9:28
  SPEAKER_02: Pontosan, hogy képzelj el a kedves hallgató vagy a néző ezt a TRX-et?
• 9:33
  SPEAKER_02: É nyilván én járok edző teremben, tehát tudom, de gyakorlatilag ez még pontosan, és mitől jó?
• 9:40
  SPEAKER_03: Hát azt szoktam mondani, hogy a plafonról lóg és nem csillár az TRX-át nagyjából most annyira elterjedté vált, hogy ez egy felfüggesztéses sebeteg, és igazából a saját testünket használjuk ellenállásként, tehát nem használunk súlyozot, ha már használhatunk azt is bizonyos gyakorlatoknál, de itt valójában a szél az, hogy a saját testünket használjuk, és a gyűrű tornázűhöz képest annyira különbség, hogy egy ponton van felfüggesztve, és a száraz viszont kettő ázik, és innentől kezdve elég egy fáradünk, vagy egy kampóra, otthon is el tudunk kezdeni edzeni.
• 10:13
  SPEAKER_03: Úgyhogy egy pofon egyszerű.
• 10:15
  SPEAKER_03: Tényleg egy az egyszerű dolgok mindig a nagyszerűek, a TLX-re kimondottan vonatkozik, hogy valójában az első TX, az egy szó volt, és egy egytörnyős hevedelén azt fogtam a kezembe San Franciscon a TDX központban.
• 10:28
  SPEAKER_03: Teh innen indult egy jó ötletből, meg a kényszer szülte.
• 10:32
  SPEAKER_03: Hogy lényegében a rendi hetik, aki a cég alapítója volt.
• 10:35
  SPEAKER_02: Gyakorlatilag a testünk tömegét és a gravitációt használjuk ki.
• 10:41
  SPEAKER_02: Ez a kettő összefügg természetesen.
• 10:44
  SPEAKER_03: Abszolút, tehát innentől válik lehetővé azt, hogy az élspok is tudják használni, de használják rehabilitációba, gyógytornászok is, ha bárül összör furcsa szemmel néztek rá itt, ha emlékszem, még 2009-ben ezt ilyen kínzóeszköznek nézték.
• 10:58
  SPEAKER_03: De utána rájöttek, hogy ott is nagyon jól lehet a gyakorlatokat könnyíteni nehezíteni, és könnyen használható eszközről van szó.
• 11:07
  SPEAKER_02: Ez mit változtatott az életedben az, hogy te ilyen nagyon korán elérkeztél ehhez a TRX a megtanulásához?
• 11:15
  SPEAKER_02: Ez új lehetőségeket adott, vagy tágította azt a nézőpontat, amit mondjuk személyjegyzőként elindítottál?
• 11:24
  SPEAKER_03: Abszolút, mert ugy azóta már egy csomó TRX-hez hasonló eszköz megjelent, de a TRX mögött a tudás a lényeg.
• 11:33
  SPEAKER_03: És igazából ezzel megnyalt egy Kup Amerikába, hogy a legjobb ezőkhöz mehettem tanulni, kimentem utána a legjobb erőlétijegyző teremben egy tanfolyamot elvégezni.
• 11:42
  SPEAKER_03: Vicces volt, amikor kint voltam a San Franciscó központban, akkor a rendi hetik fölhívta az egyik amerikai toppedzőbarátját, hogy itt van mellettem egy baráton, és on menne hozzá, és akkor már úgy mentem Szandóba, hogy tárkalokkal vártak, és egyzésen én is részt vettem itt edző, és tartottam a gyakorlatokat.
• 12:02
  SPEAKER_03: Igából nekem egy ilyen belépő volt abban a világban, ahol a legkomolyabb ezőktől tudtam tanulni, mert Amerikában lényeg erről szólt, hogy a legjobb előtéti edzők voltak a funkcionális edzésnek a legelismertebb alakjai, és én tőlük tudtam tanulni.
• 12:19
  SPEAKER_03: És akkor innentől kezdve ez inkább már a tudásmegszerzésről szól, tehát egy van egy eszköz, ami én tudtam itthon segíteni az edzőknek, tehát nagyon sok edző tudott egy viszonylat.
• 12:29
  SPEAKER_02: Te tanított a te edzőknek.
• 12:32
  SPEAKER_03: És akkor tíz év alatt több mint 2000 edző az képeztem, tehát mondhatom azt, hogy egy elég széles rálátás van a magyar fesspiacra, így az edzőknek a felkészültségére gondolok szakmaizágára, és az gondolom, hogy a TLX-tanfolyamba tíz évben, a legsikeresebb továbbképzés is volt, minden hónapban tartottuk, és meg tudtuk tölteni az összes tanfolyamot, sőt túljelentkezés volt, és amire ki mondottan büszke vagyok, hogy én itt azt mondtam, hogy TLX edző tanfolyam csak az jöhet.
• 13:02
  SPEAKER_03: Ez a világon egyedüli volt már, aki külföldön végezte, ott mondta, hogy ha bármilyen szakmabeli betudott menni erre az egynapos képzés, én azt mondtam itt, hogy lehet, hogy kevesebbet keresünk, de ide csak gyógytornász, testnelő tanár vagy edzői végzettséggel rendelkező szakember jöhet, és például volt, aki színning oktatóként, miután nem volt alapképzettség, én azt mondtam, hogy nem tudsz bejönni erre, tehát inkább fontosabbnak tartottam a minőséget, mint hogy azt mondhassa valaki egy egynapos képzéssel, hogy nincs alapképzettség, hogy én TX edző vagyok, akkor én hogy mondjam azt, hogy már pedig ez egy nagyon komoly rendszer, ha bárki elvégezheti mindenféle tudás alap nélkül.
• 13:44
  SPEAKER_03: Úgyhogy otthon így sikerült ezt felépíteni, és tényleg a legsikeresebb fitness továbbképzés volt abban az időszakban.
• 13:52
  SPEAKER_00: A Podcast fő támogatója a szemurásrész, mert a jó beszélgetések egy jó kávével kezdődnek.
• 13:58
  SPEAKER_02: Ebből, hogy halladtunk tovább, mert itt nem titkolom az, hogy majd a movement labig is azért lejussunk, hogy elindultak ezek a TRX képzések, nagyon komolyan ráláttál erre a fusíparra, de közben te tartottad az edzéseiket is gondolom.
• 14:17
  SPEAKER_02: És itt volt egy másik kiugró, de azt elmondott, hogy hogy kapcsolódott hozzá, hogy te azért elkezdtél csúcsteljesítményű sportolókat oktatni edzeni.
• 14:28
  SPEAKER_02: Ez hogy érkezett meg ott a TRX után?
• 14:31
  SPEAKER_02: Vagy TX után érkezett meg egyáltalán?
• 14:33
  SPEAKER_03: 2009-ben elkezdtem vele foglalkozni télen, és tavasszal már megjelentek az első él sportolók, tehát hogy volt egy olyan újdonság hatás, ahogy már hallottak róla voltak, akit ismerős hozott lekézen fogva.
• 14:47
  SPEAKER_03: Égykorong válogatottak azt, hogy miután ezzettem vele, akkor te mondtak, hogy figyelj, teljesen más, és akkor nektek így kell, a jégkorongozók, amúgy is nyitottak voltak az amerikai kanadai módszereken, mert ők kezdtek el, talán, mondhatjuk itt, az első sportolók voltak 15-18 évvel ezelőtt már az amerikai módszereket használták, révén, hogy amerikai kanadai jegyzők mondjuk voltak Magyarországon, úgyhogy abszolút a TX mellett már megjelent az élásport, és nyilván ezzel aztán én tudtam menni akár csapatokhoz is edzést tartani, viszont ott azt tapasztaltam, hogy valójában a termeknek tele vannak izolált eszközökekkel, ahol nem úgy kellene edzeni, vagy nem úgy tudunk edzeni, hogy én azt szeretném, és lényegé beszülte utána, hogy hozzunk létre egy olyan termet, ahogy Amerikában is most Exosnak hívják ezt a céget, akkor eliz performance volt, hanem amikor kín voltam egy kétes képzésem.
• 15:43
  SPEAKER_03: Ez világszinten a top cél.
• 15:45
  SPEAKER_03: Tehát a legtöbb olimpiai érmet szállítják, mert Kínától az egész világon dolgoznak az edzőik, mellette az amerikai fociban a legtöbb Draft-t játékost ők adják, tehát ott nagyon komolyan működik a teljfokozás.
• 15:59
  SPEAKER_03: És én ott azt láttam, hogy így dolgoznak az átlagemberekkel is én azért akartam Amerikába kimenni képzésre, hogy lássam, hogy hogyan néz ki ott egy ilyen toplétesítmény, és azt is láttam, hogy ebbe a toplétesítményben ugyanabban szemlébe edzik a top sportolókat, mint az átlagemberek.
• 16:19
  SPEAKER_03: És akkor öt órakor jöttek az átlagemberek, abban a létesítményból a legjobb amerikai focisták edzettek, és az off seasonbe készültek fel a következő szezonra, és utáig ővelük kezdtek el ott dolgozni hasonló szemléletben szökdeléseket tanították, zuhanásokat, robanékonyságfejlesztés, hogy valóban teljesítményfokozás szempontból fókuszal dolgoztak a hobbi sportolókkal is, és akkor ez szülte azt, hogy utána akkor már volt egy képem erről, hogy ezt hogy kellene megcsinálni, és kicsibe akkor lényegében először még az RME Performance lapként működtő, majd abból l'movement lab, és az volt a cél, hogy ezt a fajta szemléletet hozzuk be az átlag embereknek az éjásportolók edzésébe is.
• 17:05
  SPEAKER_03: És valójában most sem már egy utóbbi mondjuk tíz évben egyre több ilyen terem nyílik, ahol az élasportolókat is, vagy hát legalábbis egyesületeknél már már így néznek jobb helyeken az erőlétijedző termek, hogy nem fesztermet teszünk le egy klubba tele izolárgépekkel, hanem valóban erőléjegyző termet hozunk létre ebbe azon, hogy mi útörök voltunk, meg a szemléletbe is.
• 17:27
  SPEAKER_02: Mindjárt visszatérünk a Movement Labhoz, meg nyilván nagyon kíváncsi vagyok a te életfilozófiádra ebben a kapcsolatban, de még egy picit időzünk el, mert én azt olvastam, hogy te olimpiai csapatnak is segítettél felkészülni, tehát hogy azért te a topszintig eljutottál az ilyen erőlétijegyzői kategóriában, ezt jól olvastam?
• 17:50
  SPEAKER_03: Hát ha topsint az olimpiai aranyérem, akkor odáig nem van a pont van az úc.
• 17:55
  SPEAKER_03: De azt gondolom, hogy valójában tényleg úgy érzem én is, hogy a szakmai karriermnek a csúcs az a Párizsi Olimpián való részvétel volt a vízilabda válogatott erőléti edzőjeként, és mellette pedig voltak még más sportágból is sportolóim szerencsére, tehát elmondhatom azt, hogy mellette volt székelyzója szemében egy tornás olimpikonom, rapristiánál már évek óta dolgoztunk, aki most már meghatározó tagja a karcsapatnak, és a válogatott férfinő oldalán is számos sportolónak én írtam az előtti programját akkor már évek óta.
• 18:32
  SPEAKER_03: Valójában a Párizsi Olimpián én úgy gondolom, hogy amit lehetett ezen a területen elérni, azt elértem, iszonyatos kiváltság látni mondjuk a meccsre készülő vízilabda válogatott tagjait, hogy milyen a meccs előtti rutinjuk a bemelegítő medencélbe velük beszélgetni, akkor segítenem a bemelegítésbe, bevezetni egy felpörgető rutint, amit utána is miután hazajöttem, akkor végezték.
• 18:59
  SPEAKER_03: Úgyhogy ez a hálásrze, amit nem lehet megfizetni szerint a mi szakmánkban, hogy egyszerűen ott vagyunk a sportolók mellett látjuk, hogy mennyire rejtékkel jár a siker, viszont azt is megtanuljuk, hogy hogyha beletteszük a munkát, annak mindig van eredménye.
• 19:15
  SPEAKER_03: Úgyhogy szerintem mondhatom, hogy az volt a szakma csúcsa, de nem szeretnék megfeledkezni természetesen a Fradivizaddacsapatról, sem, akikkel pedig most az elmúlt 8 évben szerintem lassan 30 trófea felé árunk a három BL győzelem is van, és ez nyilván nem az én kiváltságom, hanem egyszerűen egy olyan csapat, akikkel iszonyatosan nagy élmény dolgozni, és itt a stáb ismert, hogy a csillagok szerencsés együttelása révén egy olyan team dolgozhatok, itt van beleértve a stáb többi tagját, meg a játékosokat is, amiben az van, hogy kiváltság ott lenni, és jelenleg most már erre az egy tevékenységre szűk.
• 19:54
  SPEAKER_03: I tettem az ilyen a sportos részvételemet, és a fókusz most már inkább az, hogy a idézve az átlagembereknek ebbe a személybe tudják egészséges éveket adni, vagy megtanítani őket arra, hogy hogyan edzenek hatékonyan biztonságosan.
• 20:09
  SPEAKER_02: Hát ezuton is gratulálok ezekhez az elképesztő sikerekhez, mert azt gondolom, hogy ezért ez egy nagyon izgalmas terület, hogy mi ugyan a olimpikonokat látjuk meg a világbajnokokat, de kevesebbszer tudunk beszélgetni azokkal, akiknek a munkája nagyon erősen benne van abban, hogy ezek a óriási teljesítmények megszülethessenek.
• 20:31
  SPEAKER_03: Mi ott vagyunk a háttérve, ez nem rólunk szól természetesen, ez szerintem egy edzőnek el is kell fogadni, hogy ő legyen a háttérbe.
• 20:39
  SPEAKER_03: Egy előjedzőnek még inkább, mert ott még a hierarchiában is a vezetőedző alatt van, és neki az a dolga, hogy nem is kell az előtérve lenni, hanem tudja, hogy mi az elképzelés a szakmai vezetőnek a vezetőedzőnek, és ő neki maximálisan alád dolgozni, és olyan sportolokat átadni, akikkel ő meg tudja valósítani az elképzeléseit.
• 21:00
  SPEAKER_03: Ezzel összességben nincsen baj, mi azt a visszaelés úgy is megkapjuk ott, meg természetesen a szurkolóktól is, hogy a győzelem során jó sütkirezni nyilván az elismerésbe, úgyhogy mi ott vagyunk a háttérben.
• 21:13
  SPEAKER_02: Igen, hát ez szerintem elképesztő nagyon gratulálok hozzá.
• 21:18
  SPEAKER_02: Visszatérünk a Movement laphoz.
• 21:20
  SPEAKER_02: Tehát hogy kellett egy olyan hely, ahol nem izolált gépek vannak, hanem ott sokkal bonyolultabb mozgás formákat meg lehet tanulni.
• 21:31
  SPEAKER_02: Mi volt az elv?
• 21:33
  SPEAKER_02: hogy építettétek ezt fel?
• 21:35
  SPEAKER_03: A Movement Labot azért úgy kell elképzelni, mint egy funkci edzőterem, egy picit föltujolva.
• 21:42
  SPEAKER_03: Tehát, hogy valójában egyszerű eszközök vannak.
• 21:44
  SPEAKER_03: Itt gondolok kézisúlyzóra, Kettleberre, TLX-re, gumikötelekre, olimpiai rudra, tárcsákra, erőkeletekre.
• 21:53
  SPEAKER_03: De megjelenik nálunk például olyan pneumatikus rendással működő eszköz is, ami a legtöbb ilyen font.
• 22:00
  SPEAKER_03: vagy grossfitszerű teremben nincsen jelen, mert mi ezzel tudunk olyan patikamérleg pontossággal terelést adagolni, ahol tényleg tudjuk a célzottan mondjuk a robbanékony erőt fejleszteni, vagy akár egy idősebbnél, nagyon le tudjuk csökkenteni az ellenállás biztonságosá tudjuk tenni az edzéstől, ezt el tudjuk úgy képzelni, mint egy ilyen feltúzott funkciánális tréning edző termet, és nagyon fontos még szerintem itt a mögötte lévő koncepció, tehát a cél az, hogy hosszú távon fenntartható módon tudjunk edzeni.
• 22:32
  SPEAKER_03: Még a legnagyobb probléma szerintem abban van manapság, hogy nagyon az intenzitás van az edzéseken a fókuszban.
• 22:39
  SPEAKER_03: Tehát egyrészt nagyon sokan ezt is várják el, akik elmennek.
• 22:43
  SPEAKER_03: Gyorsan akarok eredményt, edzésregyzésre gondolkodók, bele kell halni minden edzésbe, de valószínű, hogy ez vagy kiégéshez, vagy valamilyen sérüléshez vezet, de hosszú távon azért ez nem fenntartható.
• 22:54
  SPEAKER_03: Ez az őr pörgés, mi szeretünk hosszú távon gondolkodni, és ennek köszönhető, hogy 8-tól a 78 évesig van nálunk sportolom, mondjuk így, és szerintem ez adja a legnagyobb különbséget maga a gondolkodás mód, ami megtölti a filozófia a termet, mert ha így benéz, akkor azt láthatja, hogy itt nagy ürestedek vannak, de valójában az arra való, hogy ott megtanítsuk az embereket jól mozogni, meg legyen terünk, akár indián szögdelés egyéb szögdelések ugrásokat megvalósítani.
• 23:28
  SPEAKER_03: Úgyhogy a filozófia szerintem az, ami a legfontosabb a többi pedig, hogy azt mineszközökkel valósítjuk meg, az nem más egy picit az edzői kreativitáson múlik, és itt nálunk ez a filozófia, hogy hozzunk be minél több olyan embert a terembe, aki eddig távol maradt, és van, aki el is mondja nekünk, anyuka, például, hogy hát ott járt el a konditerem előtt, vagy jár el minden nap, de ő nem gondolta volna, hogy van olyan konditerem, hogy neki is helye van, és akkor a Dávid gerinc klinkál, mikor már végzett a le abban, akkor szóltak neki, hogy akkor tovább kell lépni, és akkor menjen le a movement lapba, és azt látod, hogy hát itt hozzám hasonló emberek vannak, és amúgy meg nem néznek ki, és mindenki az egészségért dolgozik, és hogy valában a fess az nem is csak a izompacsirtárnak, meg a csúcs embereknek a találkozóhelye, hanem hogy átlagemberként idézőben mondom ezt tényleg.
• 24:19
  SPEAKER_03: Engem tárkarokkal várnak egy ilyen helyen, és ott az a filozófia, hogy nekem akarnak segíteni, úgyhogy szerintem ez a legnagyobb különbség.
• 24:28
  SPEAKER_02: És egy picit itt el is érkeztünk a Longe Vic-hez, és én most hagy mondjak el egy nagyon apró kis összenetet, hogy én, amikor alapítottam a Rime ott, az egy krízisből adódott, és volt egy része, azt ajánlotta maga a terapeuta, hogy tessék szíves lenni elmenni edző terembe, de egy ilyen úgy nemzet, funkcionális egyzésre keressen valakit, akivel ezt lehetne csinálni, és én az a típus vagyok, hogy ilyenkor rögtön utána olvasok, hogy ezt most miért mondhatta, miért fontos ez.
• 25:03
  SPEAKER_02: Kiderült az, hogy nyilván az egészségem visszanyerése, tehát még a mentális egészségem visszanyerésének is az egyik alaptézise az, hogy az ember elkezdjen mozogni.
• 25:16
  SPEAKER_02: És amikor én elkezdtem utána nézni, akkor jött ez, amit a Movement labról is mondasz, hogy egy olyan edzővel találkoztam, akinek olyan a nézetrendszere, mint amit most te elmondtál, hogy legyen robbanékonyság, legyen nyújtás, legyenek.
• 25:32
  SPEAKER_02: Van egy-két izolált feladat, de az időknek a nagy részét azt nem ilyen módon töltjük, hanem olyan mozgásokkal, és tényleg olyan feladatok is bejönnek, amit elmondanak, hogy ezt például a focistáknak csinálják, de ez a hétköznapi életben is nagyon jó.
• 25:53
  SPEAKER_02: És akkor kezdtem el megérteni, hogy a Longe Witt-inek az egyik egyik hihetetlen fontos alapja az az, hogy úgy tudunk tevékenyk maradni hosszú ideig, hogyha olyan karban van a testünk, ami megóv minket egy eséstől.
• 26:10
  SPEAKER_02: Van annyi erőnk, hogy aktívan tudjunk élni.
• 26:14
  SPEAKER_02: Tehát ha nincsen más mozgásszervi betegségünk, akkor ne kelljen olyan segédeszközökhez folyamatunk időskorunkban, ami már azért nagyon behatárolja a mozgásunkat.
• 26:26
  SPEAKER_02: Legyen ez akár egy bót, egy rollátor, vagy bármilyen olyan dolog, ami nyilvánvalóan rontja az életminőségét az embernek a végén.
• 26:35
  SPEAKER_02: És akkor itt jövünk el a könyvedig is, meg ehhez, és ez a beszélgetésünknek az a része, hogy te erről mit gondolsz ezt, hogy látod ezt a kérdést, te hogy közelítetted meg.
• 26:48
  SPEAKER_02: Mert hogy a movement lab is azért valahol a Longevity-nek egy nagyon komoly része.
• 26:53
  SPEAKER_03: Abszolút hát, ugye két oldalról is egyrészt, amit mondtál, hogy a mozgásnak messze túlmutató hatása azon, hogy kalóriát égettünk.
• 27:01
  SPEAKER_03: Sőt, azt kell mondjam, hogy nem is érdemes nézni esetleg azt, hogy egy súzósedzése, mennyi kalóriát égettünk emernél, ennél sokkal összetettebb a hatása, és azt szerint értékeljük, hogy most elértem el a 600 kalóriát ezzel edzése vagy sem, mert minden edzés a félórás is működik.
• 27:18
  SPEAKER_03: Azon keresztül, hogy annyi jelző molekulát bocsátik közbe az ISO, aminek hatásra a többi szervis jelző molekulákat bocsát ki, hogy ennek a globális hatása van az egészségünkre.
• 27:29
  SPEAKER_03: És akkor, amit mondtál, hogy a pszichológusod ugye mi találhatunk a mozgás, tehát hogy a könyve írjuk, hogy több kutatás is igazolja, hogy például a depresszió a leghatékonyabb a súlyos és az állóképességzésnek a kombináció a második leghatékonyabb a súlyzósedzés.
• 27:46
  SPEAKER_03: Abszolút mentális egészségünkkel összefügg.
• 27:51
  SPEAKER_03: A könyveírunk arról, hogy az erőfejlesztés az milyen hatással, előfejlesztés a milyen hatáson a demenciára.
• 27:58
  SPEAKER_03: És több utató is azt mondja, hogy a legköltséghatékonyabb és leghatékonyabb módja a demencia rizikó csökkentésének az erődzés, mert olyan növekedési faktorokat termel az agyunk mellett az izmunk is a BDNF-nevű agy növekedési faktor, ami újegsejtek képződését indítja el a hipokampuszban, ami ugye a gondolkodásért, memóriáért felelős terület, hihetetlen a minden érintett.
• 28:23
  SPEAKER_03: Minden mindennel összefügg ilyenkor.
• 28:25
  SPEAKER_03: Abszolút, tehát a laktát az a teljes, amit tegnap jegyzésen azzal az ártóin szeretek edzés közben is egy picit idézve oktatni, és ez most nem kioktatás, hanem elmagyarázni, hogy mi történik, akár egy kitörésnél hogyan hagtsák le, hogy miért hatékonyabb, ha úgy hajtjuk végre, és most tegnap volt egy nyolc éve látott régi vendég, aki meg is köszönthetsz az edzés végén, és ott elmondtam, hogy most azt a pörgető gyakorlatorni csináltunk a végén, hogy 12 másodpercig kitörésből felugráltunk, majd 12-től pihentünk, majd újra, és ezt 3-4 perc ismételtük.
• 29:00
  SPEAKER_03: Az a teljesen, amit érzel a szombotba, hogy vizsereg, az átjut a véradgáton, és alternatív üzeganyagként is működik, az az idegsejtek számára, tehát ugyanúgy, mint a cukor, vagy a zír, fölhasználják, a másik, hogy jelző molekulaként új idegsejtek termelődését cselkenti.
• 29:18
  SPEAKER_03: Tehát, hogy elképesztő hatása van a mozgásnak, és most még csak a kognitív funkciókról beszéltünk, meg a depresszió csökkentéséről.
• 29:27
  SPEAKER_03: De van olyan kutatás, hogy azt igazolja, hogy azoknak, akiknek az izomzatában több mitokondium van, ugye ezek az energiatermelés és felelős sejtszervek, az valójában akkor nő a számuk, hogyha igény van az energiára.
• 29:40
  SPEAKER_03: Tehát elkezdünk edzeni, akkor elkezd nőni a mitokondium szám, meg elkezd hatékonyabbá válni az energiatermelés.
• 29:46
  SPEAKER_03: Azoknak az agyában is több mitokondium, tehát jobban fognak tudni gondolkodni.
• 29:50
  SPEAKER_03: Tehát erősebb vagy, akkor jó esél okosabb is leszel, kevésbé hajlomos a depresszióra, és akkor még ugye mondtad azt, hogy a mozgás korlátozottságnak a csökkentése mennyit számít.
• 30:02
  SPEAKER_03: Ugye írunk 80 éves, 90 év fölötti emberekkel kapcsolatos erőedzés kutatásokról, és mindegyik hihetetlen pozitív hatása volt az élet minőségre.
• 30:14
  SPEAKER_03: Nem csak az volt, hogy erősebbek lettek mérhetően egy-egy gyakorlatban, hanem a járástabilitás jobb lett, a székből való felalás jobb lett.
• 30:24
  SPEAKER_03: És itt hozzá kell tenni, hogy például ezeket a kutatásokat sokszor izolált gépeken csinálják, mert azzal egyszerűbb elvégezni, hogy még az is hat, és akkor még hogy hathat, hogyha például kettőben lecsinom a szófelhúzásnű gyakorlatot, ami azt jelenti, hogy a nehéz kettlevelett, fölemelem jó technikával, feszes törzs el a talajról.
• 30:44
  SPEAKER_03: Mennyivel összetettebb, mint mondjuk egy térnyújtó gépen, egy egyizületes mozgást elvégezni, de még ez is rendkívül pozitívan hatott az életminőségre.
• 30:55
  SPEAKER_03: Úgyhogy itt a teremben állunk ez a legfontosabb filozóféit kapcsolódunk talán a könyvhez, mi a könyvet edzőként írtuk, a másik pedig az, hogy egy közösséget is építünk.
• 31:05
  SPEAKER_03: Tehát, hogy a klasszikus fitnessszeremben is lemehetünk barátokkal ezen, azért sokszor az ember egyedül megy le, a gyakorlatokat külön hajtja végre, hogy együtt megy le a barátjával, mondjuk ismerőségvel.
• 31:17
  SPEAKER_03: Itt viszont együtt dolgozunk, és egy nagyon jó közösség is épül.
• 31:21
  SPEAKER_03: És a másik nagyon fontos, hogy nyilván keres olyan közösséget, ahol az emberek úgy gondolkodnak, amit te is szeretnél gondolkodni, hogy olyan célokat tűznek ki, ami neked is a célod, és ez eredményezi azt, hogy utána együtt megyünk vacsorázni, és ott megint megtörténik az, hogy tudunk egymással jókat beszélgetni, kapcsolódni, úgyhogy ez még egy nagyon nagy értéke szerintem ennek a teremnek és a koncepciónak, hogy közösséget építünk, de az edzőkkel kapcsolatban is közösséget építünk.
• 31:51
  SPEAKER_03: Tehát hogy pont a podcast előtt erről beszéltünk, hogy ennek a jövőben rendkívül az éj által támogatott világunkban elképesztem föl fognak értékelni az emberi kapcsolatok, meg az, hogy egyáltalán tudjunk egymásra értően figyelmesen ráhangolódni odafigyelni, mert az is látszik, hogy nagyon gyorsan ítélkezzünk, sütünk rá emberekre bélyegeket, és nem jutunk el addig, hogy esleg meghallgassuk, megértsük.
• 32:20
  SPEAKER_03: Úgyhogy itt meg egy olyan közösség épül, ahol abszolút azonos gondolkodású emberek.
• 32:26
  SPEAKER_03: Vnak jelen, és az azonos gondolkodás itt jelenti az, hogy nekem fontos az egészségem.
• 32:31
  SPEAKER_03: És én azt gondolom, hogy a fenntarthatóság az ott kezdődik, hogy az fog odafigyelni arra, hogy nem szemetelek a környezetemet fönntar, akinek fontos a saját magát jó szinten fenntartani, úgyhogy egy nagyon pozitív közösséget is építünk, ami fontos a mentális egészségoldról.
• 32:49
  SPEAKER_02: Igen, nagyon érdekes azt látni, hogy az én nagyszüleim, azok ilyen 50-60 éves korban már idősöleg embereknek tűn.
• 33:02
  SPEAKER_02: Nyilván ebben az is benne van, hogy én gyerekként néztem rájuk, de azért azt látom, hogy most már kialakul egy olyan új generáció, amikor azt látom, hogy nem tudom megítélni, hogy ő most 58 éves vagy 68 éves, mert olyan jó karban van, olyan fiatalosan van, és nyilván ezt gondolom, maga ezek az egyzések hozzák.
• 33:28
  SPEAKER_02: De azt miért csináljuk, amikor elmegyek egy ilyen egyzés, hogy például a szorítóerőmet mérjük meg, meg azt mérjük meg, hogy helyből milyen magasra tudok felugrani, vagy hogy milyen távol tudok odranni ezek mérőszámai annak, hogy hogy állunk éppen.
• 33:46
  SPEAKER_03: Abszolút, hogy amiről beszél szerintem az a biológéletkor valójában.
• 33:50
  SPEAKER_03: Tehát hogy itt óriási lehetőségünk van, és fontos kényszer, hogy bármikor be tudunk avatkozni.
• 33:57
  SPEAKER_03: Tehát én is így emlékszem különben.
• 34:00
  SPEAKER_03: Ha már 40 éves fölött már bácsísztuk az embereket, akkor én most erősen bácsi lennék én is.
• 34:11
  SPEAKER_03: Látjuk a világot, és minden lehetőség megvan arra, hogy fiatalítsuk magunkat, és bármikor be tudunk avatkozni, úgyhogy ez egy fontos pont ilyen szempontból.
• 34:21
  SPEAKER_03: És amit mondasz, ennek egy fontos fokmédője a testünknek a fizikális funkciója, hogy az milyen állapotban van.
• 34:28
  SPEAKER_03: És akkor itt mehetünk persze a szöveteknek, a szervnek a biológéletkorára, és ez egy összetett koncepció maga a biológiéletkor, mert az a kérdés, hogy ilyen valójában a testi szint, hogy mire vagyok képes, és sejtszinten szintén megjelenik mérhető módon, és itt az edzéssel nagyon komolyan be tudok avatkozni, és tényleg a legfontosabb üzenetel van az, hogy sosem késő elkezdeni, mert bármikor tudunk változtatni ezen, és bármikor elkezdhetünk egészséges éveket adni az életünkhöz.
• 35:02
  SPEAKER_03: És tényleg itt az edzés az ilyen szempontból fontos pont.
• 35:06
  SPEAKER_03: Stephen Horvát, aki a JCL-ének magyar származású professzor, az első epigenetikai órát 2010-évein ő alkotta meg.
• 35:16
  SPEAKER_03: Lényegébb ezzel lehet mérni a biógi életkort, most már inkább úgy gondolkodunk, hogy a szerveknek a korát mérjük, és akkor ott kell beavatkozni annál a szervnél, amelyik leginkább előpörgeti a biológiai óránkat globális az egész testet nézve.
• 35:32
  SPEAKER_03: Ezért az izom is egy ilyen szerv, nem?
• 35:34
  SPEAKER_03: Az izomra azt mondjuk, hogy az izom a longeviti szerv.
• 35:38
  SPEAKER_03: Annak a megtartása a kulcskérdés, annak a minőségének, hogy mennyire zsírosodik el, milyen minőségű zsírépül a váziomzatunkban.
• 35:46
  SPEAKER_03: Eddig eről nem beszéltünk.
• 35:48
  SPEAKER_03: Ez a extópiás zír, mini a zsegeri zsírról beszélünk, de valójában közben az izmunk is attól lesz inzulinresisztens, hogy veszítjük az izom tömeget, és közre beépül ilyen rossz minőségű, nagy zírcsseppeket tartalmazó zsírszövet, ami gyulladás keltő citokineket termel.
• 36:06
  SPEAKER_03: Aki ez 70-80 évesen is, annak meg érdekes módon zsírosabb az izomzat, mint a 20 éves ott létának viszont kis méretű zírcsapeket tartalmaz.
• 36:17
  SPEAKER_03: Ez a zsírszöveg nyilván közelse akkor mennyiségbe, vagy mennyiségével a szövet, mint az üléletmódot folytatóknál, és gyulladás gátlócitokineket termel.
• 36:27
  SPEAKER_03: Tehát a zsírszövet is tud jó jelzőmolekulákat termelni, hogyha edzünk.
• 36:33
  SPEAKER_03: És akkor az Izmokba épülő zsírszövet az ilyen hasznos anyagokat termel, ami az izmokat inzulin érzékenyét teszi.
• 36:40
  SPEAKER_03: A nem edzőnek a zírszövette izolin reziszztensé teszi, tehát hogy az izomnak a tömegének, a minőségének a megtartása az longe viti szempontból kulcs kérdés.
• 36:51
  SPEAKER_03: És erre mondja Stephen Horvát, ezt akartam mondani még bocsánat, hogy nem elég már úgy néz ki, tehát ők nagyon sok epigenetikai órán nézik a különböző beavatkozásoknak a hatását, és azt látják, hogy csak az, hogy sétálok, ami egy nagyon jó kiindulási alap lehet annak, aki keveset sétált eddig.
• 37:11
  SPEAKER_03: Ahhoz képest fontos az, hogy struktúrált edzéseket végezzünk, és ő neki a napi protokójában benne van alapvetően vékony kutató tudós ember.
• 37:20
  SPEAKER_03: Ha ránézel, akkor nem azt látod, hogy egy kis sportolt valaki.
• 37:24
  SPEAKER_03: A napi fél óra struktúrált edzés, például a rutinja.
• 37:28
  SPEAKER_03: Tehát ez is azt mutatja, hogy inkább a fenntarthatóság, és a konzisztencia lényeg, hogy ismételhető legyen a heti, kétszer elmegyek egy intenzív edzésre, de közben akkor ezben nem csinálok olyan mozgásokat, amitől fölpörök egy picit a pózuson, azért az nem tudja kijutni az egésznapos ülésnek a negatív hatását.
• 37:52
  SPEAKER_03: Egyszerűen a nehezebb dolgokat, vagy a könyve is írjuk, azt meg kell csinálni.
• 37:57
  SPEAKER_03: Tehát hogy a lift helyett a lépcsőt választani, akár a lépcsőn fölfutni két emeletet, hogy kapkodjuk a levegőt, mert ezzel a szívünket is edzjük.
• 38:06
  SPEAKER_03: Tehát az, aki autóval jár munkahelyre, még arásban parkoló, lakóparban, akik liftel megy le az autóhoz, elmegy dolgozni, leül nyolc óráti helyben között fölár természetesen elmegy mozdóba ebéd el, de valójában nagyon inaktív életet él.
• 38:24
  SPEAKER_03: Az lehet, hogy évekbenek el és föl se pörgette a pulzusát, és valójában ezzel a szívizomzat is sat nyúni fog.
• 38:31
  SPEAKER_03: Tehát van egy rendkívül komoly sportautója mindenkinek, amit a városban használ 50-né, és még az autópályára ki sem ment vele.
• 38:40
  SPEAKER_03: Ez a testünk.
• 38:41
  SPEAKER_03: És ezek nagyon fontosak.
• 38:43
  SPEAKER_03: Ha ezt látja most, ez egy pár hete megjelent podcast adásban beszélt elő a Stívon Horvát, hogy egyszerűen szükség van ezekre.
• 38:52
  SPEAKER_03: Az a 150 perc mérsékelt intenzitás mozgás, az egy nagyon szükséges életbemaradási minimum.
• 38:58
  SPEAKER_03: De ahhoz, hogy ezeket a jelzőmolekulák az izmaink termeljék, a zsírszövet is termelje a májunk az agyunk is, ahhoz meg kell pörgetni egy picit pulzus.
• 39:07
  SPEAKER_03: Tehát ez egy fontos üzenet, hogy meg kell néha izadni, föl kellene vinni a pulzust kapkodni kell a levegőt, mert azzal tesszük a legjobbat magunknak.
• 39:16
  SPEAKER_03: Én azt szoktam, hogy érezzük, hogy élünk, mert különben nem is vagyunk vele tisztában, hogy mi mindenre képes a testünk valójában.
• 39:24
  SPEAKER_02: Azért érdekes, mert eljutottunk egy olyan pontra, hogy most már nagyon összetalkozik a te tevékenység, a mi tevékenységünk.
• 39:31
  SPEAKER_02: Itt a remány a tudatos életnek a hírnöke szeretne lenni, hogy mondta itt az időskort két dolog jut az eszembe, hogy a tudatosságban minden mindig, amiről beszélek, az az, hogy nagyon tanuljuk meg megfigyelni saját magunkat.
• 39:47
  SPEAKER_02: És akkor erre mondok egy nagyon egyszerű dolgot.
• 39:50
  SPEAKER_02: Beteg vagyok.
• 39:51
  SPEAKER_02: Lázás vagyok két napig, fekszem három napot.
• 39:54
  SPEAKER_02: Ézem, hogy a negyedik napon, amikor felkelek, már nem tudok annyit menni, mint a betegség előtt, tehát olyan látszik, hogy a természet a testünket mozgásra teremtette, hogy ha ez megszűnik, akkor egyszerű azonnal elkezd a kondíciónk drasztikusan lecsökkenni.
• 40:14
  SPEAKER_02: Tényleg a betegség után kell két-három nap, amikor újra érzem, hogy már visszajött az az erő, ami előtte volt.
• 40:22
  SPEAKER_02: Ez az egyik például, a másik az meg mindig Arnold Schwarzenegger, akind, amikor megnézek itt jön Magyarországra és itt biciklizik mindenhol, hogy ő egy nagyon jó példa arra, hogy ő folyamatosan egyz, ő folyamatosan mozgatja és edzi a testét, és gyakorlatilag ő egy jó bizonyíték arra, hogy az életmód mennyire fontos abból a szempontból, hogy tényleg teljes életet éljünk.
• 40:50
  SPEAKER_02: És én azért vagyok egy kicsit szomorú, mert amikor édesanyámat láttam a rollátorjával, akkor nyilván ott volt mozgásszervi betegség is, vagy nem csináltuk azt végig, hogy azt mondjuk, hogy szegény akkor pihenjen egy kicsit.
• 41:04
  SPEAKER_02: Persze, pihenjen ezzel nincs gond, csak hogy kellene edzenek is, akkor még ha megengedsz egy utolsót, és visszaadom neked a szót, hogy az egyik kékzónánk, ami Szingapúr, ami ugye a hatodik kékzónánk volt, ott például vannak olyan edzermek, amit kifejezetten 60 éves kor fölött lehet igénybe venni.
• 41:24
  SPEAKER_02: Ott olyan edzők vannak, ott olyan környezet van, hogy olyan jó lenne elterjeszteni Magyarországon azt, hogy milyen hihetetlen csoda dolgot lehet csinálni a mozgással azzal, hogy mondjuk az időskorunk az egy lényegesen jobb időskor legyen, mint amit esetleg Magyarországon most megélnek.
• 41:45
  SPEAKER_03: Maximálisan egyetértek, és visszacattol az első gondolatothoz, hogy az se mindegy, egy ilyen betete, három napos ágyba fekvés után, hogy milyen állapotban voltam előtte, ahogy mondjuk egy betegség le döntő.
• 41:56
  SPEAKER_02: Én ezt még nem is mondom.
• 41:57
  SPEAKER_03: Mert lehet, hogy te két nap alatt helyreállsz, mert már oda figyelsz majd is edzel, de aki nem edz, annak lehet, hogy hetek, és onnantól pedig idősebb korba a helyreállás, és ugye, hová helyre?
• 42:09
  SPEAKER_03: Tehát arra már nem túl jól működő funkcióra, ahol eddig se azt érsz, hogy ilyen vitális vagyok, és kicsatanok az erőtől, hanem csak úgy élek.
• 42:17
  SPEAKER_03: És a másik az, hogy ha nem változtatő, akkor igazából egy picit alacsonyabb szinten fog újra indítani, fogja újraindítani az életét, tehát hogy nagyon-nagyon nem mindegy, hogy milyen állapotban érkezünk meg az időskorba.
• 42:31
  SPEAKER_03: Képzeld el, hogy 30-as éveinktől kezdve évtizedenként 3-8%-izomtömeget veszítünk.
• 42:38
  SPEAKER_03: Ez a 60-as éveinktől föld gyorsul, a 70 éves korra fölött 10 napra ágynek esik, a megmaradt azonének a 10%-át veszíti el 10 nap alatt.
• 42:47
  SPEAKER_03: Te többet veszítünk, mint előtte 15 év alatt, mondjuk 30-as 40-es éveinkben.
• 42:53
  SPEAKER_03: És onnantól már lejtőn vagyunk.
• 42:56
  SPEAKER_03: Abból a kevésből, amivel már mi nem gondoljuk azt, hogy fitek voltunk, még abból veszítünk 10%-ot, tehát egyenes lejtő lefelé.
• 43:04
  SPEAKER_03: És ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban, mert azt lehet, hogy jobban megérzett, hogy rosszabb állapot vagyok, aki edzettségből utána azt, hogy nem vagyok annyira fitt, mint előtte voltam, de két-három nap alatt utól éred magad egy sportó ilyen betegség után vissza edzeni, a Covidnál ott volt egy fölhozó időszak, mert tényleg nagyon gyorsan fölment a pózusuk, de amúgy, egy sportól nagyon gyorsan visszaáll, és pár nappal att utalé magát, tehát, hogy nagyon nem mindegy ez a kiinduló szincse, hogy onnan, mikor betegszünk el milyen szinten és abból, hogyan épülünk fel.
• 43:35
  SPEAKER_03: És amit mondasz, az pedig mi erre töreksünk, és tényleg nagyon büszke vagyok rá, hogy van például 73 éves hölgyvenejünk, ezért tudtunk olyan sztorikat is belérni a könyv, ami tényleg velünk történt meg.
• 43:46
  SPEAKER_03: A zsuzső lejött három-négy évvel ezelőtt hozzánkedi, és akkor még szeret két vérnyomásökkentőt, fájt a dereka, és utána azt mondta egy év eltelt, hogy most ha nem szerek vérnyomáscsökkentőt először.
• 44:00
  SPEAKER_03: A hittem, hogy nyár volt, és az erre egy kicsit kitágult, majd tényleg újra kell szenni, aztán nem ment fel a vérnyomásra, és igazából három év alatt valójában fiatalodott.
• 44:10
  SPEAKER_03: Azt mondja, hogy ő gyógyulni jár hozzánk, és a legjobb szívfá, hogy a férjét még sem tudja lehozni.
• 44:16
  SPEAKER_03: Tehát, hogy itt meg tényleg a stereotíp, hogy minden fejlőd, de valóban így van volt olyan sport, vagy van olyan sport fiatal sportom, aki megvett a nagymamának a könyvet, és nagyban ma 65 évesen január elén megjelent az edzőterembe.
• 44:29
  SPEAKER_03: A másik nagyon meg azt mondta, hogy már késő már minek kezd elkezni.
• 44:36
  SPEAKER_03: Tehát, hogy ez tényleg csak azon múlik, hogy le kell menni, és én bízom benne, hogy egyre több 60 főt évek fog majd jelenni az edzőtermekbe.
• 44:45
  SPEAKER_03: Ugye most már van mozgásreceptre, talán ilyen programis házi orvos felírhat.
• 44:51
  SPEAKER_03: Valójában nagyon csendbe zajlik ez a folyamat, mert nem szerintem az emberek 98%-a nem tud róla, de hogy valójában ebbe az irányba kell én azt gondolom, hogy elindulni, mert minél tovább élünk betegen, az egy fenntarthatatlan rendszer ő szintén.
• 45:06
  SPEAKER_03: Tehát azt halljuk, hogy nincs elég pénz az egészségügy, de sose lesz elég pénz, hogy az egészségügyet jobbá tegyük szerintem a megoldás csak az, hogy az embereket tegyük egészségessé és a prevencióra kellene fókuszálni, és ebben ez az izomegtartás, a mozgás, és én bízom mennyi a fesstermeknek az edzőknek a szerepe, az egyre jobban föl fog értékelődni.
• 45:28
  SPEAKER_02: In itt azt látom, én egyszer saját magam szentanúja voltam, hogy régen elképzelhetetlen volt, hogy egy idő egyzőterembe legy, de most meg azt látom, hogy majdnem hogy tapsolnak az edzőteremben levő fiatalok is.
• 45:43
  SPEAKER_02: Tehát, hogy megváltozott ez a hozzáállás, főleg azok, akik aktív sportot veleznek, hogy milyen jól látni.
• 45:51
  SPEAKER_02: Mondhatnám azt, hogy kellene csinálni egyszer egy olyan ilmmentet, hogy nagymamákat és nagypapákat az egyzőterembe.
• 46:00
  SPEAKER_02: Rájöjenek, hogy ez mit jelent, és azért nehéz ez, mert valójában minket azért ez a jelenlegi kényelmesedett élet, azért ez nagyon-nagyon visszavet.
• 46:17
  SPEAKER_02: Tényleg nagyon mozgásszegények vagyunk, mert az autó ott van, hogy ha már valaki BKV-val jár már azzal is tett magának egy lépést előre, hogy nyilvánvalóan ott sokkal többet kell egy nap lépni.
• 46:30
  SPEAKER_02: Megnéztem, hogy ha egy napomat végig csinálok autóval, akkor van 5000 lépésem, hogyha direkt megnéztem, hogy ha ezt megcsinálom mondjuk tömegközlekedéssel, akkor 12 ezer lépésem lesz rögtön azon a napon.
• 46:45
  SPEAKER_02: És hogy milyen érdekes, hogy ilyen egyszerű, apró dolgokkal lehetne előre vinni.
• 46:52
  SPEAKER_02: Az elkényelmesedés meg az, hogy kerüljük a fájdalmat.
• 46:55
  SPEAKER_02: Rögtön beveszünk egy fájdalom csillapot, rögtön veszünk egy maszírozógépet.
• 47:01
  SPEAKER_02: Ez mind rendben van, tehát nem akarok ez ellen menni.
• 47:06
  SPEAKER_02: De azért sokszor azt érzem, hogy mondja valaki nekem, hogy fáj a hátra, és akkor én elmondom neki, hogy figyelj, nekem itt a jobb oldalamon éveken keresztül fájt, elkezdtem edzeni, és körülbelül az eyzéstől számított a negyedik hónapban elmúltak ezek a fájdalma.
• 47:21
  SPEAKER_02: Már nem kell maszíroznom, nyilván hengerezni kell, meg sok mindent kell értetenni, de egyszerűen csodákat tesz a testünkkel, hogyha egy cipit, odafigyelünk rá.
• 47:35
  SPEAKER_03: Abszolút, még itt az első gondolathoz megint csak vissza csatolva, mert az 1950-es évek elején volt egy nagyon híres kutatás a loni buszsofőrök és a egyenőkkel kapcsolatban.
• 47:45
  SPEAKER_03: Ugye ott az emeletes buszokon a egyenlenőr azért ugyanaz a munkakörnyezet, a buszon dolgozik mind a kettő, csak a sofőr egész napül vezet.
• 47:54
  SPEAKER_03: A egyelenő meg fölle leszállt a lépcsőn, belgedi az embereket vissza megy, megy közöttük ellenőrzi jegyeket, és sokkal sokkal nagyobb volt a kardióaszkoló és betegség kockázata a buszsofőnél, tehát hogy ezt tudjuk már, 70 éve, és azóta romlott a helyzet.
• 48:09
  SPEAKER_03: Tehát azóta még több be tűnünk, itt kimondott a bussofőröket vizsgálták csak, mert az együlő szakma.
• 48:15
  SPEAKER_03: Mert az együlő szakma, igen.
• 48:16
  SPEAKER_03: Tehát, hogy elképeszem fontos lenne, akár ezzel elkezen, hogy emeljük a lépés számot, úgyhogy, és bocsánat, mi volt a kérdés, végre személyek.
• 48:26
  SPEAKER_02: Igán csak így gondolkodtam azon, hogy mi lehetne az a kommunikáció, amiben azzal tudnánk segíteni az embereknek, hogy megértsék azt, hogy amikor rossz állapotban beteg leszek.
• 48:42
  SPEAKER_02: Én nagyon aggódom, amikor bekerülnek időskorba egy kórházba, és mondjuk ott nem feltétlenül, mert se idő, se ember, senki nincs, hogy azt a protokollt felépítsék, hogy a lehetőség szerint a legkevesebbet feküdj, és már kezdjen el másnap sétálni, és kezdjen el olyan dolgokat csinálni, ami igazán most csak veled együtt így hangosan gondolkodom abban, hogy mennyire szuper lenne az, hogyha divatossá tudnánk tenni, hogy az idős emberek végezzenek sporttevékenységet.
• 49:19
  SPEAKER_02: Nyilván van egy rész, aki ezt most is megteszi, mert az a 73 éves idős hölgy, vagy a 65 éves nagymama elmegy.
• 49:26
  SPEAKER_02: De milyen jó lenne, hogyha ez sokkal többükkel elő tudna fordulni.
• 49:32
  SPEAKER_03: Abszolút, meg ugye mondtam, hogy sokaknak az a gátja mozgása, hogy itt fáj ott fáj, és valójában a nem mozgástól fáj sokszor, vagy van egy olyan korábbi diagnózis nekem porckorong sérvám van, mikor állapították meg hát 6-8 évvel ezért már nem is emlékszik, mert nem is fáj neki, de ő neki a tudatában az van, hogy ő neki porckorong sér van ezért nem emelhet nagyot, és akkor az már rég nincsen ott, és valószínűleg nem is sér volt, hanem esetleg csak egy kiboltazódás, tehát, hogy sokszor az emberek tényleg nem azt mondom, idézve egy hivatkozási alap, hogy itt fáj ott fáj, de valójában egy jó szakemberrel a szépen fokozatosan felépített mozgásprogram, ami tudna, valójában tényleg segíteni ezen, és külföldön vannak különben jó példák, hogy gyógyornásókkal én is beszélgetek, és mondják, hogy hát az egyetemi évek alatt volt Olaszországban is, klinikán dolgozott fél évig, és ott már a fitnesstermek idézőben ott vannak a kórházakba, és próbálják a betegeket mozgatni, mert tényleg rendkívül fontos.
• 50:33
  SPEAKER_03: A testosteron az az önbizalmat is növeli, a depressziót csökkenti, már csak azzal, hogy megmutatom, hogy én képes vagyok gépeken erősíteni, az a megint csak olyan hormonokat termelek, ami a mentális állapotomat és az önbizalmat is javítja, az életkedvelt visszaadja.
• 50:50
  SPEAKER_03: Úgyhogy reméljük, hogy itthon is el fog indulni, egyre inkább ez a folyamat, hogy ebbe találjuk a megoldást, és az időseket tényleg jó lenne bevinni a terembe, mert ők miközben ott időt töltenek, és kronológiailag idősödnek, valójában biológailag meg visszafiatalodnak.
• 51:07
  SPEAKER_03: Tehát a zsuzsa ő semmit nem változott az elmúlt három évben, hogyha megyek be és ő pont csoportos edzésem van a harmincasokkal, akkor mindig mosolyog, és látom, hogy élvezzi az életet, és örül annak, hogy uralja a testét, tehát hogy ezt bármikor vissza lehet a folyamatot fordítani, és az, hogy elkezdek, az biztos, hogy visszafordítja a folyamatot, és erre mondja szintén a Sztivin Horvát ebbe a pár hételőtti podcast interjúban, hogy az is, hogyha mérjünk, ha meglátsz, hogy meg hol van a legjobb probléma.
• 51:38
  SPEAKER_03: I tényleg nem csak a mozgás a vávatkozási pont.
• 51:41
  SPEAKER_03: Ha valaki nekú nagy a haskörmérete, ami azt jelenti, hogy meg kell mérni a köldök magasságába, és a magassok köldök vonalába, a magasság felénél, hogyha nagyobb, akkor legyen az az elsődleges cél, hogy csökkentem a haskörméretet, és nem a mérleget nézzem, hanem akkor egy optimális diétát el kell kezdeni, meg kell nézni, hogy milyen ultrafeldolgozott élelmiszereket tudok kivenni, amire nincs szükségem, elkezdek mellette mozogni, tehát, hogy komplex gondolkodást igényel ez az egész Longeviti- szemlét.
• 52:12
  SPEAKER_03: A mozgásbe nagyon fontos, de látnom kell azt, hogy milyen paraméterekkel van a legnagyobb probléma, és akkor ottani beavatkozás fogja leginkább tudni Pörg visszafelé hajtani a biológia óránkat.
• 52:25
  SPEAKER_03: Erre jó, ha van egy labor vizsgálat, és akkor abból kiderül személyre szabottan tudok magnéziumot bevinni, Dvitamint omega 3-at, tehát olyan kiegészítőket, amik utána segítenek az egészségük megőrzésébe.
• 52:38
  SPEAKER_03: Abban a podkezett pont erről is beszél, hogy az Omega 3-nak volt a legkomolyabb hatása a biológia órának a lassításával, tehát egyetlen kiegészítő van, akkor most percben a kutatások azt mondják, hogy azt plusba bevinni, mert Magyarországon ráadásul kevés, ha teszünk, ez egy fontos faktor, de itt is megülünk látunk áromnak.
• 52:59
  SPEAKER_03: Igen, tehát itt is látni kell a státusz különben, tehát hogy nincsenek körökérvény általán igazságok, de például itt ez kijött, hogy jó esélye azt azért nem fogjuk tudni túladagolni, mert olyan keveset viszünk be belőle.
• 53:11
  SPEAKER_03: És akkor az egyik kutatás az arról szólt, hogy omega 3D-ít, ami plusz a mozgás, és akkor nem is tudom hány hónapot fiatalítottak pár év alatt 7,8 volt, talán itt ő mondott.
• 53:22
  SPEAKER_03: Szóval ennek egész komplex hatása volt, de valószínű, hogy ezt mindenkinél egyedileg kellene megnézni, hol drogvá változni.
• 53:29
  SPEAKER_03: Ha kevés a lépés szám, akkor kezdjem el azt emelni egy picit.
• 53:33
  SPEAKER_03: Hogy ha akarok hatni az inzulinszintemre, és akkor az étkezések után is ételben különösen jó hatással van, mert inzulin válasz nélkül, fölvenni az izom a vérből a cukrot, tehát hogy meg kell nézni, hogy hol vannak problémák, és akkor ott több ponton is be kell avatkozni.
• 53:52
  SPEAKER_03: És ami nagyon fontos, például, amit a kutatók szerintem egy picit ilyen szürke zóna, az pedig a mentális oldala, és az izoláció az például elképesztően negatívanhat az élettartamról az egészségünkre, és keresni kell a kapcsolatokat.
• 54:10
  SPEAKER_03: Most erről már egy kutató is beszél, hogy talán a legfontosabb markerként beszél arról, hogy tudnunk kell kapcsolódni a szociális kapcsolatok azok, párkapcsolat, baráti kapcsolatok azok, és azoknak a minőssége az elképesztően fontos.
• 54:25
  SPEAKER_03: Úgyhogy ez egy komplex gondolás lényeg.
• 54:29
  SPEAKER_02: Mert ezt itt te folyamatosan így bővíted magadba ezt a tudást, hogy ilyen nagyon-nagyon körbejárva holisztikusan rá tudjál nézni erre a teljes longeviti témára.
• 54:43
  SPEAKER_02: Már ugye én olvastam tőled azt, hogy maga a könyvnek az a című, hogy a 120 éves terv, de azért te azt írod, hogy neked az a lényeg, hogy az életünk alatti életminőségünk legyen jó.
• 54:56
  SPEAKER_02: Tehát, hogy aktív élet, minél tovább tudjunk aktív életet élni.
• 55:00
  SPEAKER_02: Sajnos a statisztikák azért Magyarországon azt mutatják, hogy az emberek életének minimum a 10 utolsó éve már krónikus betegségekkel van körbevéve, miközben a mozgás, ezekből a krónikus betegségekből egy csomó mindent meg tudnának oldani.
• 55:19
  SPEAKER_03: Abszolú, hát a 10 év az egy hizelgő szám, tehát még sokkal több 15 plusz év inkább, amikor már azt veszjük, hogy egy gyógyszert edőnk, az már nem számít egészségesnek, de általában ezt már követni több gyógyszerést, tehát magas vérnyomásra, magas koleszterin szintem, ezeknek mindegy a gyökérokkal lényegében a krónikus lassú ez az inflámérgyének nevezett folyamat, aminek azért a origója az a felhalmozódott zsigeri zsírba keresendő, amit mondtál, hogy a túlzott kényelemhez köthető, tehát egyszerűen el vagyunk kényelmesedve, és akkor mellette pedig nagyon sok olyan ultrafeldolgozott kalóriadús, de tápanyag szegény élelmiszer fogyasztunk, ami ide vezet.
• 56:00
  SPEAKER_03: Úgyhogy rendkívül fontos lenne igen, ezt így komplexen kezelni, és én azt gondolom, hogy edzőként is már az volt a filozófiám, hogy az önfejlesztésbe sose szabad megállni, mert akkor az ember lemarad, és ebbe ez a funkciális tényleg szemlélet ez abszolút nekem motiváció volt, mindig jöttek újabb és újabb eredmények.
• 56:21
  SPEAKER_03: Vannak dolgok, amik nem változnak fizikai törvények, például itt az edzésben, de mégis jönnek új módszerek, amik egy picit árnyalják az eddigi dolgokat, vagy jobbá tudják tenni.
• 56:31
  SPEAKER_03: A Longevity-ben pedig mióta megírtuk a könyvet, azóta már szerintem lehetne bővíteni bőven, mert ott is úgy vagyunk vele, hogy folyamatosan egész érdekel minket a téma, és így nem okoz gondot, hogy az ember utána olvasson, sőt, érdekkel az újabb és újabb fejlemények.
• 56:49
  SPEAKER_03: Úgyhogy a könyben is írtuk, hogy teljes egészében megismerni az emberi működés, miközben egy sejtben egy másodperc ad több mindegyó folyamat zajlik.
• 56:59
  SPEAKER_03: Tehát, hogy azt mondani, hogy mi mindent tudunk róla, az szerintem sose fogjuk tudni kijelenteni.
• 57:06
  SPEAKER_03: Úgyhogy ez egy ilyen szempont egy folyamatos tanulás, amihez kell szerintem egy érdeklődés is a téma iránt, és itt tényleg holisztikusan kell nézni, mert engem érdekel nagyon a pszichológiai része is, amikor arról beszélek, hogy fejlődünk el szakmailag, de emberként is, meg kell folyamatosan haladjuk magunkat szerintem.
• 57:30
  SPEAKER_03: És ez mind hozzátartozik a Lunge-i szemlélethez.
• 57:33
  SPEAKER_03: Tehát az, hogy van életszélom, hogy hogy élem az életemet, hogyan viszonyulok másokhoz, ezért is kezdjük ezzel a részel, mert ez fontosabb az összes többinél.
• 57:42
  SPEAKER_03: Tehát, hogyha valakinek úgy érzi, hogy nincs értelma életének, akkor valószínű, hogy nem is fog tudni sokáig élni meg.
• 57:50
  SPEAKER_03: Hha van értelme, akkor tanul már a hogyanok azok már mind arról szólnak, hogy ha van is előttem egy kihívás, vagy egy akadály az inkább kihívás, mint akadály, mert megvalami értem.
• 58:01
  SPEAKER_03: Úgyhogy szerintem ez a legfontosabb része különben.
• 58:05
  SPEAKER_03: Kicsit orvosilag nehéz megfogni.
• 58:06
  SPEAKER_02: Igen, érdekes ez, amit mondasz a mentális: ugye én a longeviti témához, hogy érdekeljen, én a mentális problémákon keresztül jutottam el, tehát mennyire fontos ez a rész, és igazán ez egy kicsit hasonló, mint a testegyzésben, vagy akár a funkcionális egyzésben az, hogy mondjuk ki kezd el lemenni 60 év fölött akár hozzátok a movment lapban, vagy bármilyen egyzőteremben, ahol talál valakit, aki segít.
• 58:38
  SPEAKER_02: Ugyanez a probléma szerintem a mentális egészség szempontjából is, hogy ott is foglalkozni kellene az embernek magával, mert az, hogy például adott esetben a nagymama lemegy a terembe, de a nagypapa nem, annak tényleg olyan belső, akár értékrendi, vagy bármilyen valamilyen prekoncepciója van ezzel kapcsolatban, ami által nem megy le és hát először valószínűleg, hogy azt kéne lebondani, hogy az teljesen rendben van.
• 59:11
  SPEAKER_02: Sőt, én mondom egy nagyon erőse, hogyha lehet, hogy szerintem időskban egy bizonyos kor után kötelezőnél kellene elmenni, egy zenét, mert akkor tudjuk fenntartani ezt a nagyon-nagyon csökkenő izomtömeget, ami ahogy halad előre akkor egyre inkább leépül.
• 59:30
  SPEAKER_03: Szerintem nagyon nem mindegy, hogy kinek milyen történetfut a fejébe, vagy a saját jövőjéről mit képzel el.
• 59:36
  SPEAKER_03: Valójában mindenkinek két lába van, és a másik le tud menni, mert valószínű neki az a történet fut, hogy ő még akar majd öt tíz évra is az unokájával játszani, meg segíteni akar.
• 59:47
  SPEAKER_03: A másik meg az a történet fut, hogy már minek most, már késő, hát hova akarok én még edzeni, és a történet meg meg lehet változtatni, ez elég könnyen.
• 59:58
  SPEAKER_03: Szerintem a te történeted is máshogy alakultva.
• 1:00:00
  SPEAKER_03: Lehet, hogy nem lennél most olyan egészségtudatos, meg nem lennél ezen a fejlődési úton, hogyha évekkel ezelőtt nincs ez a krízis az élet, egészséggi krízis az életedbe, mert lehet, hogy nem ösztönzött volna arra, hogy változtass, tehát hogy abban a pillanatban nyilván az ember, ha van egy komolyabb betegség, akkor azt nem úgy éli meg, hogy ez egy nagyon áldás az életemben, hanem egy játok, de lehet, hogy visszatekintve most négy öt évtenában lehető azt mondod, hogy hát ez a négy év ez nem így folyt volna, nem ment volna az élet ugyanabba a medberbe, ahogy addig éltem, viszont ez meg akkor átvóztatott rajta, hogy mind mentálisan, mint fizikálisan sokkal jobb formában lettél, mint a krízis előttakár.
• 1:00:40
  SPEAKER_03: Tehát lehet, hogy te biológialak, ha mértük volna, vagy miért volna a korodat, szerintem elképzelhető, hogy a krízis hatására, annak hatására, hogy elkezdtél változtatni, te jobb állapotban vagy most, mint öt évvel ezelőtt ezt te tudod.
• 1:00:53
  SPEAKER_02: Most éppen egy szemműtét után vagyok, úgyhogy most egy szomorú négy-hat heten van, ameddig most nem mozoghatok, ameddig teljesen meg nem gyógyul a szemem, de már alig várom, hogy lemegyek.
• 1:01:05
  SPEAKER_02: Biztos, hogy jobb állapotban vagyok.
• 1:01:07
  SPEAKER_02: Ézem, hogy testileg jobb állapotban vagyok, és tényleg az embereknek a nagy része egy krízis után kezd el foglalkozni, tehát amikor megérinti az, hogy a saját történetén keresztül, hogy úristen, itt valami történt, és akkor észbe kap.
• 1:01:24
  SPEAKER_02: Van egy másik rész, aki túl lesz rajta, és éli tovább az életét, de pont azon gondolkodtam, miközben azt mondtad, hogy hát szinte ezt talán már általános iskolába kéne tanítani.
• 1:01:37
  SPEAKER_02: Hogy az ember úgy szocializálódjon, úgy épüljön be már ez a rendszer az életébe, hogy a mozgás az lesz egy olyan pillanat, amikor megmenti az ember életét.
• 1:01:48
  SPEAKER_03: Abszolút.
• 1:01:49
  SPEAKER_03: Tehát lehet, hogy egy picit, az oktatás módszertől változtatni kell, és egy picit belehelyezni a gyerekeket és diákokat abban, hogy ahogy most élsz, vagy ahogy tíz év múlva az, az kihat a jövőbeli éedre.
• 1:02:04
  SPEAKER_03: Holhersfieldnek van ezzel kapcsolatban egy nagyon jó könyve, hogy igazából az emberek és akkor a jövőbeli énedről szól, és ott ők több ilyen kutatást is végeznek, szintén egy Usziel egyetemen kutató professzoról beszélünk, és ilyet emberek arcát visszöregítették, és oda tették eléjük, és igazából a 30 évvel későbbi arca az ugyanolyan vadidegen volt számára, mint a mint egy vadideg ennek az arca.
• 1:02:28
  SPEAKER_03: Tehát, hogy valahogy így nem tudjuk el ki, nem tudunk felelősséget vállalni, jövő önmagunkért pedig, azzal fogunk kicsesni, vagy jót tenni vele, tehát, hogy senki máshol nem mutogathatunk, csak magunkra viszonölek, de ez olyan, erre mondja a pszichológia, hogy exponenciális diszkontás, hogy ami messze van, annak a fontosságát leértékelük.
• 1:02:48
  SPEAKER_03: Tehát, akit tőlünk száz méter van, annak az arca, az homályos nem látjuk egész pontot, és így van, így vagyunk valahogy a 30 évvel később jön magunkkal is, hogy a jelenben még se vállalunk érte a felelősséget, és talán erre föl kellene hívni.
• 1:03:03
  SPEAKER_03: A gyerekeknek is a figyelmét vagy olyan testelés órákat tartani, ahol nem a rend gyakorlatok legfontosabbak, hanem az lenne legfontos, hogy megszeressék a mozgást, aki gyerekkorában túlsúlyos, az nagyon nagy esélyel lesz felnőtt korábban is túl súlyos, és hát hány túl súlyos gyerek van azt látjuk?
• 1:03:19
  SPEAKER_03: Tehát, hogy az én gyerekkoromban sajnos kicsúfoltuk őket.
• 1:03:23
  SPEAKER_03: Talán egy gyerek volt osztályon, nálunk egy semmer sportolzatos osztály volt, de hogy elvétve.
• 1:03:29
  SPEAKER_03: Most pedig most pedig látjuk, hogy lehet, hogy a vékon gyerekeket csúfolják már ki.
• 1:03:33
  SPEAKER_03: Egyik se helyes nyilván, de hogy valójában ez egy óriási probléma.
• 1:03:39
  SPEAKER_03: És talán ebben az irányban jól len elmozdulna a testnevelés, hogy inkább a számúkérés helyett látjuk, hogy a gyerekek mennyire nem mozognak, próbáljuk őket játékos formában, mert nyilván a játék az sokkal szabadabbá teszi, és nem kötelező v mozgás.
• 1:03:55
  SPEAKER_03: Tehát biztos, hogy ezen változtatni kellene, mert ami jó volt 30 évvel ezelőtt.
• 1:04:00
  SPEAKER_03: Hát most már öt évenként már Yon generáció beszélünk, tehát hogy időnkben még húsz évente váltunk AV generációt, most meg már öt évente már újabb betűkönnek ide.
• 1:04:13
  SPEAKER_03: Úgyhogy ez szerintem nagyon fontos a másik pedig az, hogy az éjjel világában a telefonon mindent tudok már.
• 1:04:20
  SPEAKER_03: Tehát nem az a kérdés, hogy én vagyok a legokosabb a teremben, hanem hogy hogyan tudok a másikhoz kapcsolódni, hogyan tudok empatikus lenni.
• 1:04:27
  SPEAKER_03: Szerintem ezeket kell megtani, hogyan tudok együttműködni, hogyan tudok nyitott lenni, ezeket kell megtanítani, mert ez fogja azt után előre vinni.
• 1:04:37
  SPEAKER_02: Igen, hát az lesz egy nagy kérdés, de nyilván ezt most nem fogjuk tudni megbeszélni, mert ez egy újabb egyórás beszélgetést hozna, hogy hogy tudjuk azt az ambíciót felébreszteni a fiatalokban, hogy ők saját maguk is elkezdjék.
• 1:04:51
  SPEAKER_02: Nyilván van egy része, aki igen, meg azért nekem van egy jó tapasztalom, hogy azért most a jelenlegi 20-30 évesek bizonyos szempontból már tudatosabban élnek, mint ahogy én visszaemlékszem az én gyerekkoromra, hogy milyen volt.
• 1:05:05
  SPEAKER_02: A beszélgetés végén mindig fel szoktam tenni egy darab kérdést, egy quasi egy olyan kérdést, aminek a válaszával elmehetnek a kedves hallgatók, és a nézők is elvihetik magukkal.
• 1:05:19
  SPEAKER_02: Hogy te, amit te csinálsz, vagy ami a te arsz poétikát, mi lenne az a dolog, amit tanácsként megfogalmaznál a kedves hallgatónak, kedves nézőknek az, hogy mi lenne az az egy dolog, amire nagyon figyeljenek, vagy bármi, amit ebben a dologban gondolsz.
• 1:05:40
  SPEAKER_03: Ez nem egyszerű kérdés, hogy a könyve is négy pillért legalább meghatároztunk, de én mondanám azt, hogy csináljnak alakítsanak egy reggeli 5 perces mozgás rutint.
• 1:05:53
  SPEAKER_03: A könyvben teszünk javaslatot, húsz fekvő támasz, 10-10 kitörés, húsz gúgolásból felúrás, kezdjék 10.
• 1:06:00
  SPEAKER_03: Mert ő ez a konzisztenciál szempontjából minden nap megcsinálom.
• 1:06:06
  SPEAKER_03: Az is fontos szerintem vagy reggel csinálom meg, mert azzal már az agyamat is át tudom úgy húzalozni, hogy úgy indult a napom, hogy én mozgással kezdtem, tehát nekem az egészségem fontos.
• 1:06:17
  SPEAKER_03: Tehát már magamat tudom azonosítani egy egészségtudatos emberként, mert az az, aki minden reggel mozgásra kezd, és ennek a mikroedzések, neki a hatása ez összeadódik.
• 1:06:27
  SPEAKER_03: Tehát ha nem csinálom, mert azt mondja, nincs 5 percember, mert közben keltem az ágyból, és már telefon a kezemben van, és közbenrabolta az időmet, ehelyett azt mondom, hogy nem nyúl a telefonhoz, hanem 5 percet minden reggel mozgó, ez összeadódik.
• 1:06:41
  SPEAKER_03: És most pont kitettem egy videót, 98 éves bácsi BBC interjú, 40 fekvő ám azt csinálna ponton.
• 1:06:50
  SPEAKER_03: 20-reggel, 20 Teste.
• 1:06:52
  SPEAKER_03: Hát minden azt mondja az ember, hogy fó, hát ez hogyan.
• 1:06:55
  SPEAKER_03: Valószínűgy úgy csinálja, hogy ő ezt 50 éves korrába elkezdte, vagy még fiatalabban, és a tested ezt végre fogja tudni hajta.
• 1:07:03
  SPEAKER_03: Ha minden nap csinálod, hát ha minden nap sétálsz, akkor fogsz tudni sétálni.
• 1:07:06
  SPEAKER_03: Leülsz a karosszékbe, és a távirányított nyomkodod, és elhagyod magad, akkor nagyon nehéz lesz.
• 1:07:11
  SPEAKER_03: Van az a pont, amiután már fölállni se fogsz tudni, de hogy ez a fajta szemlélet, én azt gondolom, hogy egy picit az identitásunkat meghatározza.
• 1:07:22
  SPEAKER_03: Minden nap megvan, kipipáltam egy egy taskot.
• 1:07:26
  SPEAKER_03: A mai világban millió feladat van, amit a nap végére nem tudunk kipipálni.
• 1:07:30
  SPEAKER_03: És adaz az egy önbizalmat is ad, hogy én már reggel volt egy olyan dolog, amit kipiálhattam fel alatt.
• 1:07:37
  SPEAKER_03: Az egészségemért tettem, ami befolyásolja a gondolkodásom is.
• 1:07:41
  SPEAKER_03: Úgyhogy talán ezt mondanám, és millió dolgot lehetne még.
• 1:07:44
  SPEAKER_03: De hogy kezdjük el minden reggel öt perc, és kezdjük el 10 fekvő támasszal, és a konyha pulton, tehát nem a Földön, mindenki azon a szinten, hogy meg tudja csinálni.
• 1:07:54
  SPEAKER_03: És ezután olyan rutinna válik, mint a fogmosás, hogy iszok egy pohár vizet.
• 1:07:59
  SPEAKER_03: És ez lenne a cél, mert utána majd a lift előtt is a lépcsőt fogom választani, mert akkor már talán nem akarom elcsesni azt az öt percetsel, amit beletettem, és innentől pedig ez a fajta fegyelme szabadát tesz.
• 1:08:12
  SPEAKER_03: Olyan értemben tesz szabad, de hogy 80 évesen is fogom tudni csinálni, más nem tud, meg 90 évesen is.
• 1:08:18
  SPEAKER_02: Hát ez egy csodálatos tanács, ezt még egyszer ismételjük el, tehát tíz fekvő támasz.
• 1:08:23
  SPEAKER_02: Ötöt kitörés akkor az kitörés, és tíz gugolásból felújsz.
• 1:08:27
  SPEAKER_02: 10 gugolásból felúrás.
• 1:08:29
  SPEAKER_02: És hogy milyen cseles, hogy 5 percben az agyunknak adunk egy jelzést, hogy mi már egészségesen élünk, és ez valószínűleg ez egy jutalomként is tudja értékelni a testünk, és talán erre nyitottabbá válunk akár másféle nagyobb, hosszabb ideig tartó testmozgásra.
• 1:08:49
  SPEAKER_02: Hát ez szper! Nagyon szépen köszönöm neked ezt a beszélgetést.
• 1:08:54
  SPEAKER_02: Azt gondolom, hogy ez egy nagyon praktikus tanács, és most én ezt eldöntöttem, hogy én ez holnap reggeltől független attól, hogy járok jegyzésre, ezt be fogom vezetni, mert azért 5 percet nem igaz, hogy nem tudunk rászánni minden reggel erre a dologra.
• 1:09:09
  SPEAKER_02: Nagyon szépen köszönöm neked Jól-test a beszélgetést.
• 1:09:12
  SPEAKER_02: Nagyon sok sikert kívánok a Movement lab további sikereihez, és akkor várjuk a könyvednek majd a kiegészítő vagy a második részét, amiben majd azokat a tudásokat írjátok meg a írótársaddal, Cillikárpáddal, hogy lássuk, hogy fejlődik ez a jelenleg nagyon gyors fejlődésnek mutató dolog.
• 1:09:38
  SPEAKER_02: Valójában semmi egyebet nem csinál, csak az életünk hosszát, illetve az életünknek a minőségét tudja javítani, és ezt kívánjuk minden kedves nézőnek hallgatónak.
• 1:09:51
  SPEAKER_02: Köszönöm, hogy együtt voltunk itt, és erről beszélgettünk.
• 1:09:54
  SPEAKER_02: Köszönöm szépen.
• 1:09:55
  SPEAKER_02: És nagyon köszönöm nektek, kedves nézők, hallgatók a Spotifyon, hogy végighallgattátok ezt a beszélgetést.
• 1:10:02
  SPEAKER_02: Én azt gondolom, hogy ez egy olyan beszélgetés volt, amiben olyan értékes gondolatok voltak, amit érdemes lesz majd újra meg újra végighallgatni, és kérjük, hogy fogadjátok meg az ebben levő tanácsokat, úgyhogy mozgásra fel, szép napot kívánok viszontlátásra, viszonthallásra.