Latest / Tudatos Döntések / Kamaszkori hit, ami felépített egy vagyont – Balogh Petya és Maja tudatos döntései

Transcript

Kamaszkori hit, ami felépített egy vagyont – Balogh Petya és Maja tudatos döntései · Tudatos Döntések

0:00
SPEAKER_01: Nagyon jól ismerem a határaimat, de valószínűleg a futás miatt is vagy a pályafutáson miatt is.
0:06
SPEAKER_01: Én azt gondolom, hogy ha nagyon akarok valami, akkor megcsinálom.
0:10
SPEAKER_04: Ez a gondolat kötö minket a legerősebben, hogy én is ugyanezt gondolom, hogy nincs mentek, csak tethetni.
0:18
SPEAKER_04: Minden helyzetben eldöntheted, hogy a probléma vagy a megoldás része akarsz lenni.
0:23
SPEAKER_01: Egyának a napis teszintek is nem.
0:26
SPEAKER_01: Ez nem nekem 4,5 óra, ami mindent vér, hogy mennyisna, hogy én megcsináltuk, és akkor nem a következő éppen telepokat egy anapjátja.
0:38
SPEAKER_03: Két nem élt meg ez a megálmodott rendszer.
0:49
SPEAKER_02: Sziasztok, Szilági Gábor vagyok ez itt a tudatos döntés podcast a riány magazin podcastje.
0:54
SPEAKER_02: Ebben a podcastben olyan embereket hívok meg, akik vagy az élettörténetükkel, vagy a szaktudásukkal, vagy akár mindkettővel felkeltette az érdeklődésemet.
1:04
SPEAKER_02: A mai beszélgetésnek azonban van egy külön apropója is.
1:08
SPEAKER_02: Készülünk a rimbukainnak az őzi számára, ami októberben, október 3- körül azt hiszem, ez lesz a konkrét szám, jelenik meg, és arra gondoltuk, hogy akkor a címlapsztárjainkkal, mert hogy többen vannak a címlapon, szeretnénk beszélgetni.
1:25
SPEAKER_02: Ez a párból az egyik ember elég sokat látható a médiában.
1:30
SPEAKER_02: Ha csak annyit mondok, hogy egy cápák műsorban, akkor már majdnem ki lehet találni, viszont akkor meg végképp, amikor azt mondom, hogy itt van a párja is.
1:40
SPEAKER_02: Nagy szeretettel köszöntelek titeket, szia Maja.
1:43
SPEAKER_02: szia Petja! Hogy vagytok?
1:47
SPEAKER_02: Most így a októbertunk.
1:51
SPEAKER_02: Ha vagyunk októberben.
1:53
SPEAKER_02: Hogy vagytok októberben?
1:54
SPEAKER_01: Attól függ október 3.
1:56
SPEAKER_01: október 11-én lesz egy maratonom.
1:58
SPEAKER_01: Ha előtte akkor már beforsva, utána akkor meg felszabadultam, de nem eléggé, mert novemberben meg lesz egy 50 kilométeres futás.
2:07
SPEAKER_02: Azt mondja, és a pátyát is visszed magaddal futni?
2:09
SPEAKER_02: Szurkolni.
2:10
SPEAKER_04: A maratonra szurkolni, az 50 kilométernek szívsz az első és az utolsó kilométereiben majd én is részt veszek.
2:17
SPEAKER_04: Amúgy szoktál vinni magaddal.
2:19
SPEAKER_01: Igen, igen, több olyan verseny volt egy petty, és a kislányunk is jön.
2:23
SPEAKER_04: Hogy állsz a futásra, Petya?
2:24
SPEAKER_04: Hát én messzire támogatom bennem a ját.
2:28
SPEAKER_04: Tudom, hogy ez számára fontos, és megteszem, amit lehet, hogy módjában álljon futni.
2:35
SPEAKER_04: Mondhatni, én nébler vagyok ebben legföljebb.
2:39
SPEAKER_01: Egyébként az a jó, hogy egyszer Petya azt mondta, hogy ha nekem vannak bennevezett versenyeim, akkor tudja, hogy arra készülni kell, és megteremtsük a lehetőséget arra, hogy én arra tudjak készülni.
2:51
SPEAKER_02: Ezért van nekem mindig nevezésem valami előszó nagyon fontos pont lesz a beszélgetésben, mert gyakorlatilag azért én úgy látom, hogy nálatok elég sok tudatos döntés van.
3:02
SPEAKER_02: Nem szoktunk annyira ugrázni ezzel a szóval, meg ezzel a szókapcsolattal, de majd ki fog derülni, hogy ezt most miért hoztam fel.
3:11
SPEAKER_02: Milyen egy hétköznapi élete egy olyan párnak, aki ráadásul együtt is dolgozik.
3:18
SPEAKER_02: Nem biztos, hogy kénytelen, de mindenképpen együtt kell lenniük a napnak sokkal hosszabb szakába, mint mondjuk általában egy párnak.
3:27
SPEAKER_02: Rohanos.
3:28
SPEAKER_01: Tehát nekünk a naptár központi elemünk.
3:32
SPEAKER_01: Tehát a naptárban van bennem minden az is, hogy be kell vásárolni, az is a naptárban van.
3:36
SPEAKER_02: Az is benne van a napokon.
3:37
SPEAKER_01: Az ben van, hogy ki kell húzni a kukát a zucán például konkrétan.
3:43
SPEAKER_01: Mert mi azt csináljuk, hogy előző este megnézzük a naptárt, hogy holnap, hova kell menni, mit kell csinálni.
3:48
SPEAKER_02: Mit kell elképzelni?
3:49
SPEAKER_04: Este van, vacsora idő, vacsora idő, vacsora idő pontosan.
3:53
SPEAKER_04: Úgy is lesz a holnapi napja, akkor melyikünk viszi a gyereket.
3:56
SPEAKER_04: Én viszem, mert maja fut, vagy maja viszi, mert nekem nyolc formár ott kell lennem valahol.
4:01
SPEAKER_01: Fú, ki kell váltani a gyógyszertárban a gyógyszert, ez is így bent van a naptárban.
4:06
SPEAKER_04: Igen, tehát, hogy ami nincs a naptárban, az nem történik.
4:09
SPEAKER_04: Meg a másik oldalról a felszabadítóben, hogy reggel kinyitom a naptárem, és csak végig kell csinálni, amit ottok.
4:15
SPEAKER_02: Gondolom is, sejtem, hogy te van.
4:18
SPEAKER_02: A napár folyamatosan.
4:20
SPEAKER_02: Mert azt azért néha tapasztaltom, hogy valamiért el akarom érni a pettyát, megpróbálom négyszer és utána felhívom a maját, ha el akarom intézni.
4:29
SPEAKER_02: Úgyhogy nem szeretitek az üres naptárat?
4:33
SPEAKER_02: Szeretjük az üresnaptára.
4:34
SPEAKER_04: Nem tudjuk ilyen.
4:35
SPEAKER_04: Csak csinálni szeretünk dolgokat.
4:38
SPEAKER_04: És valószínűleg ott romlék el az üresnaptára, hogy szeretjük az üres naptára, de sokkal jobban szeretőünk.
4:44
SPEAKER_04: Építeni dolgokat, hatásal lenni, ott lenni dolgokban.
4:49
SPEAKER_02: Az ember mindig azt gondolná, hogy ti mindig a topon vagyok.
4:52
SPEAKER_02: Legalábbis, ha én kinyitom a Social médiát, akkor alapvetően ezt érzem.
4:57
SPEAKER_02: Nyilván tudom, ezért is mondtam, hogy ha kinyitom a Social médiát.
5:00
SPEAKER_02: És mi van a rossz napokkal?
5:02
SPEAKER_01: Láttad, hogy vászoroktam neki de most.
5:05
SPEAKER_02: Én nem láttam csak mondtam.
5:06
SPEAKER_02: Te csak mondtad, de én nem láttam, hogy vászorok.
5:09
SPEAKER_01: Pedig úgy válszorogtam be most ide.
5:12
SPEAKER_04: Hát megfutott rá reggel megint.
5:15
SPEAKER_01: Tegnap is vannap előre.
5:16
SPEAKER_02: Az az igazság, hogy minden podcast el szoktam mondani, hogy mit viszik magammal, meg mit tetszik.
5:20
SPEAKER_02: Most én ezt bele fogom írni, hogy töltőre fel kell rakni az autót, hogy reggel nevéletlenül feltöltetlen induljak el.
5:28
SPEAKER_02: De én nem gondoltam, hogy ez be kell írni.
5:30
SPEAKER_02: Nekem így is olyan furán telinek tűnik a naptáram, és azon gondolkodtam, hogy ha így beírom, akkor egyszerűen egy ilyen, nem tudom, én mutatjuk ilyen ijesztők ijesztek.
5:40
SPEAKER_02: Nem ijesztül nektek?
5:42
SPEAKER_04: Igazából az egyik logika mögötte, hogy ma és az asszisz noár, ők kezelik a naptáramat, és valahol egy kicsit ez utána egy csomó mindent magával rángat, mert éppen egy országos oktatási turnét tartunk.
5:59
SPEAKER_04: Mint ahogy most, akkor megvan, hogy melyik napokon, melyik városban töltöm.
6:03
SPEAKER_04: Azt a napot, hogy nyolc óránát, kilenc óránát előadják helyi vállalkozóknak, akkor az nyilván magával borítja a mai naptárát és egy csomó mindent.
6:14
SPEAKER_04: Ezért a naptár az, ahol rendet kell tenni először, mert az életben sem lesz.
6:20
SPEAKER_04: Különben kapkodás és pánik lesznem.
6:22
SPEAKER_01: Igen, és egyszerűen nem is egy naptárát.
6:24
SPEAKER_01: Ugye van a én naptáram van az őnaptára, ez nem közös naptár?
6:30
SPEAKER_01: És ezt együtt látjuk a kettő.
6:32
SPEAKER_02: A látjuk egy látszik egymás egymás programja.
6:34
SPEAKER_02: Volt már olyan, hogy valamit úgy írtatok be rossz, hogy mind a ketten elrontottátok?
6:39
SPEAKER_02: Biztos volt többször.
6:41
SPEAKER_04: A legnehezebb, hogy megbeszéljük, hogy húha gyereknek majd ott lesz az az ünnepség, vagy valami az, ami mindenki ott kell lenni, ha ez nem kerül be a naptárba, akkor az nem valósul meg.
6:51
SPEAKER_04: És akkor utólag fogjuk a fényket, hogy huha.
6:55
SPEAKER_04: Mert valahogy nem került a naptárba.
6:58
SPEAKER_04: De volt rendes, amikor kitaláltuk, hogy ugye lesz egy szabad napunk kettesben, nem írtuk be, és mind a ketten töltöttük meg az assziszán is töltötte.
7:09
SPEAKER_04: Ez a naptár az csuri lett pakolva, mintha reggel meg este találkoztunk, amúgy meg mentünk és csinálják.
7:15
SPEAKER_01: A másik, amit az előbb kérdeztél, hogy nem szeretjük el az üres részeket a naptárban.
7:20
SPEAKER_01: Ha megjelenik egy gyüres hely, akkor megijedünk, hogy úisten, itt valamit elrontoltunk, kitöröltünk, vagy olyan nem lett a gyüres a nap.
7:27
SPEAKER_02: Ebből már azért adódik a kérdés, hogy de azért megengeditek magatoknak, hogy időnként pihenjetek?
7:34
SPEAKER_01: Nemik önket kérdezed.
7:36
SPEAKER_02: Téged kérdezem fel.
7:38
SPEAKER_01: Én jobban, tehát én tudatosan, idén, tudatosan figyelek egy csomó mindenre.
7:43
SPEAKER_02: Különben te vagy az, aki egy picit így keretet tartja a családi területen határozott.
7:49
SPEAKER_01: Igen, és próbálom pátyát is terelgetni.
7:52
SPEAKER_01: Egyának szerintem az elmúlt 15 évben nem volt olyan, hogy pihent-pihent volna.
7:59
SPEAKER_02: Igen olvastam, hogy te ilyen korosan imádod a 12-14 órás munkanapokat.
8:05
SPEAKER_04: Én szeretem, amit csinálok, és ki tudom magam benélni, azért néha én is kiégek, és most egy-egy nyáron azért azért vannak olyan hetek, amikor el tudom engedni.
8:15
SPEAKER_01: De nincs olyan nap, amikor nem néznem rá a munkára.
8:18
SPEAKER_02: De olyan, hogy elutaztok valahova, rengeteg van.
8:23
SPEAKER_02: Csak ránéz a e-mailetre.
8:24
SPEAKER_02: Hát azért fejben ott van mindig.
8:27
SPEAKER_02: Hozzá teszem, hogy én vállalkozói tapasztalatban már elég régi tapasztalban, azt mondom, hogy én azt a ez majd kérdés is lesz, én azt próbáltam kifejleszteni, hogy engem ne stresszeljen az, hogyha a nyaralás alatt elolvasom a levelemet.
8:41
SPEAKER_04: Szerintem ez a legfontosabb, hogy mind abból a rengeteg dologból, amit egyszerre csinálni akarunkarok, mind abból, ami történik körülzem, abból mi az, ami nem hagy majd aludni, vagy mi az, ami miatt stresselek.
8:56
SPEAKER_04: És abban szerintem, mert kezdek egész jól lenni, hogy a gyűrűm szerint is egészen minimálisan.
9:02
SPEAKER_04: És azok a gyűrűről.
9:04
SPEAKER_04: Igen.
9:05
SPEAKER_01: Petyának a napi stressz szintje 15 perc.
9:09
SPEAKER_01: Ez egy nagyon jó, nekem négy és fél óra.
9:12
SPEAKER_02: Nekem még annál is, úristen.
9:14
SPEAKER_02: De bben van a.
9:15
SPEAKER_02: És én ők egy képzést tartanotok, hogy hogy ne stresszek.
9:18
SPEAKER_02: Egy petya a butha.
9:19
SPEAKER_02: Igen, én megvok.
9:21
SPEAKER_02: A dolgok úgyis megoldják magukat.
9:23
SPEAKER_02: De azért volt egy időszakot a navegónál vagy NG-nél, amikor én emlékszem, én voltam olyan előadásodon, amikor elmondtad, hogy azért ott nagyon ki voltál.
9:32
SPEAKER_04: Igen volt.
9:34
SPEAKER_04: És nyilván most már könnyű, amikor az ember már átkelt tüzön vadon minden, akkor már könnyű azt mondani, hogy nagy bajok már nincsenek az életben, ami megijászt, vagy szerencsére olyan életünkben, amiben nincsenek nagybajok.
9:47
SPEAKER_04: De volyen időszak, amikor nagyon sokan dolgoztam, és nem is ez borít mindent, hanem amikor mindez olyan környezetben történik, amiben stresszesek vagyunk, amikor mások akadályoznak abban, hogy elérjük, miért küzdünk, amikor összeomlani látszik minden körülöttünk.
10:05
SPEAKER_04: És hát ott volt olyan időszak, amikor volt egy fél év, amíg zsibadt a bal kezem, és inkább nem mentem el a kezbe, megmondja, hogy mitön.
10:13
SPEAKER_04: De olyan is volt, amikor úgy aludtam egy éven át, mint egy csecsemő ez a két-három óránként sírva ébre.
10:21
SPEAKER_02: Ez a csecsemő salvás.
10:23
SPEAKER_02: Elmondom neked, hogy nekem volt az életemben, amikor másfél évig zsibadt a balkezem, és én elmentem orvoshoz, és kiderült, hogy egy stressnek egy nagyon-nagyon, ez már a krónikus stressznek az egyik jele semmi köze szerencsére szív.
10:40
SPEAKER_02: Nem szív probléma.
10:42
SPEAKER_02: Hanem egyszerűen jeleket küld a testet, hogy megyen túl vagy terhelve.
10:48
SPEAKER_04: Hát igen, és ezt akkoriban megis értem.
10:51
SPEAKER_04: Most valahogy sokkal kevesebb dolog tud kizökkentni talán.
10:56
SPEAKER_01: Igen, az, aki én tudom, hogy ő ott van.
11:00
SPEAKER_01: Ha bármi van, felhívom teljes stressbe még a világnak nem tudjuk megoldani.
11:05
SPEAKER_01: Nyugimanja megcsináljuk és átadom Petyának és elintézt.
11:09
SPEAKER_02: Akkor ez egy nagy erő neked is.
11:10
SPEAKER_02: Nekem nagyon nagy.
11:12
SPEAKER_02: Hát akkor valójában ő meg is tartsz véged ilyenkor.
11:16
SPEAKER_02: És neked mire van szükséged a majából?
11:19
SPEAKER_02: Nyilván minden felül, de itt most konkrétan arra gondolok, hogy ő te megtartod őt.
11:26
SPEAKER_04: Neked mi az, ami.
11:27
SPEAKER_04: Sokszor egy emberra azt gondolok, hogy hő, ő nagyon jól csinál minden.
11:31
SPEAKER_04: Én nem hiszem, hogy bárki nagyon jól csinál mindent, hanem mindenkinek megvan az erőssége egy engéke.
11:37
SPEAKER_04: És ami szerintem nálunk szuper jól működik, hogy nagyon jól kiegészíti mindazt, amiben én borzasztó vagyok.
11:45
SPEAKER_04: És ezért kívülről úgy tönhet, mintha én valami szupermel lennék.
11:49
SPEAKER_04: Pedig nekem egy csóny olyan viszonylag erős korlátom van.
11:53
SPEAKER_04: Én nagyon ki tudok találni dolgokat, hogy mit kéne csinálni, és ezok általában nagyon logikusak, és az általánál szerintem többször be is jönnek, tehát néha működik is.
12:04
SPEAKER_04: Borzasztó vagyok abban, hogy ebből megvalósítást én egyedül csináljak.
12:09
SPEAKER_04: Van egy ilyen executtivember vagy.
12:12
SPEAKER_04: Ötletember megfejtő ember, én a látn.
12:17
SPEAKER_04: Egy kicsit ez a Dr.
12:18
SPEAKER_04: House-os is, tehát a problémákat szétszerem, és megértem, hogy mi okozza, és nagyjából sokszor meg tudom azt írni, hogy mi az, ami működhet.
12:29
SPEAKER_04: De amikor már megfejtettem, akkor már nincs kedven megcsinálni.
12:33
SPEAKER_04: És valahol ez a.
12:35
SPEAKER_01: Nem is feltétlenül a kedv, hanem akkor már jön a következő probléma is.
12:40
SPEAKER_04: Igen van érdekesebb dolog.
12:42
SPEAKER_04: De van hova leadni?
12:44
SPEAKER_01: Ezért vagyok el.
12:48
SPEAKER_02: Te vagy a megvalósító különben.
12:50
SPEAKER_02: Abszolú, abszolú.
12:51
SPEAKER_02: Mondjuk, bocsánat, egyszer csináltunk egy közös naplót, és ott ott mindent a majával.
12:56
SPEAKER_02: Tehát az elején ott voltál a maiával beszéltem ki.
12:59
SPEAKER_04: És a közös naplóban, a tartalmi évet és a szövegeket azt mindért a még éjjel előtt.
13:09
SPEAKER_04: A tartalmi munka egyik része az nem volt, az, hogy a projektből bármi legyen, az viszont nagyobb részt múlt majján, mint rajta.
13:18
SPEAKER_02: Igen arra gondoltam, hogy általában most hallottam egy újat, mert általában azt hallom vállalkozótól, hogy kitalálja a megvalósítja, de nem szereti működni.
13:29
SPEAKER_02: De az akkor ez még egy szűkebb dolog, akik kitalálja és átadja, hogy valósítsa meg, és gondolom működesse.
13:36
SPEAKER_01: Igen.
13:37
SPEAKER_04: Igen.
13:38
SPEAKER_04: Nekem a karrieremben a sikerem kulcsa mindig az volt, hogy vannak-e körülöttem olyan emberek, akik nagyon jók abban, amiben én nagyon béna vagyok.
13:48
SPEAKER_04: Mert ha körbe tudom venni magam olyan emberekkel, akik megvalósítók, akik operatívak, akik menedzserek, akik figyelnek a részletekre, akkor ebből mindig létrejön egy ilyen szupererő a csapatban, hogy olyan dolgokon dolgozunk, amin megéri dolgozni, de azokat meg is csináljuk, és jó minőségben és jó folyamatok mentén.
14:11
SPEAKER_02: Mi van akkor, hogyha te kitalálsz valamit, megvalósítják, és itt most nem is a majáról, így általában a csapatról, de valahogy nem találkozik a te gondolatoddal, hogy nem úgy megy, olyan?
14:23
SPEAKER_04: Olyan is van.
14:25
SPEAKER_04: De olyan is van, hogy van egy nagy ötletem, megvalósítjuk, és aztán király, hogy hülyeség volt.
14:30
SPEAKER_01: Olyan is van, hogy van egy ötlete, és azt mondjuk, hogy ezt kizárt, hogy ezt megcsináljuk.
14:36
SPEAKER_04: Ilyenis van.
14:36
SPEAKER_04: De ebbe meg.
14:38
SPEAKER_01: De neki rengeteg ötlete van.
14:41
SPEAKER_04: És nincs olyan elvárásom amúgy a csapattal szemben, hogy minden ötleten megvalósuljon, és már azt is el tudom engedni, hogy pont olyan legyen, mint én gondoltam.
14:49
SPEAKER_04: Ezt a fajta ötletelést tekinthetjük úgy, mint hogy néha meg tudjuk mondani, hogy logikusan, mi következik, mind abból, amit látunk.
14:56
SPEAKER_04: Van egy víziónk a jövőről, elképzelünk valamit, és után ott van körülöttünk egy csomó nagyon okos ember, aki nálam sokkal több időt töltel a részletek kitalálása, és azt mondja, hogy összkében jólt lettnek tőle, közelről megnézve ez egy hülyeség.
15:13
SPEAKER_04: És akkor nekem azt kell mondanom magam, hogy oké, pont azért jó, hogy nálam okosabb emberekkel szerelem magam körbevenni, mert ők ha közelről megnézik, és azt mondják, hogy közelről nézve hülyeség, akkor ezt legtöbbször el kell fogadni.
15:26
SPEAKER_04: Ez nem mindig könnyű, de az legtöbbször el kell fogadni.
15:29
SPEAKER_02: Valahol olvastam, hogy azt mondtad ilyen, hogy te olyan főnök akartál lenni, hogy inkább egy kicsit hülyét csináltál magadban, hogy közelebb kerüljenek hozzá a dolgozók.
15:39
SPEAKER_02: De azért néz ki, amikor átadsz egy ötletet, azt mondja a baja, hogy leosztja a feladatokat, mindenki csinálja, és mondjuk az egyik kolega szól, hogy ez hülyeség.
15:51
SPEAKER_01: Azért mondjuk az első szülő én vagyok.
15:55
SPEAKER_01: Hülyeségek, és sokkal csúnyább szólt használok, azt nem szereti a gyújony.
16:01
SPEAKER_01: Én nem használom ezt a szót, hogy hülyeség, de hogy erre utalok és érzékeletem.
16:08
SPEAKER_02: Akkor te nagyon tudod, hogy hogy pendítsd meg a petyát azért, hogy mert ugye kétféle dolog van, ez sajnos saját tapasztalatomat tudom, hogy nem mindegy, hogy hogy mondják az embernek.
16:19
SPEAKER_02: Én úgy gondolom, hogy megértse.
16:21
SPEAKER_02: Hát akkor te tudsz a nyelvén beszélni már.
16:24
SPEAKER_04: Amikor köztünk bármi feszültség van, az szinte mindig azért van, mert én egy ötletemhez ragaszkodok, majd pedig szeretné, ha elengedném.
16:33
SPEAKER_04: Tehát, hogy ha kettő között bármikor is összefeszülünk, akkor a szinte mindig ezem van.
16:39
SPEAKER_04: És ebben azért nem tudunk szentem jó igazságot tenni, mert néha van olyan, hogy én nagyon hiszek egy ötletemben, ő meg nagyon nem, és ha nyomom, akkor néha erről kiderül, hogy ez egy jó ötlet volt, néha meg kiderül, hogy egy rossz ötlet volt.
16:55
SPEAKER_04: És ebben sosin szerintem olyan, hogy én csak jót mondjak, de olyan sem tud lenni, amiben ő csak olyanra mondja, hogy rossz ötlet a tényleg rossz, hanem ebben mindig ott van bennünk.
17:09
SPEAKER_01: vagy be jön vagy nem.
17:10
SPEAKER_01: Igen.
17:10
SPEAKER_04: A kísérletezés, ami szerintem nagyon nagy szerencsém, hogy amelyikre néha olyanokra is azt mondja, hogy akkor gyerünk csináljuk, amiért én nem hittem volna, hogy ezt fogja mondani.
17:23
SPEAKER_02: Ez azért úgy ritkánnak gondolom maja, nem?
17:27
SPEAKER_04: Nem van ez van abszolut.
17:29
SPEAKER_04: A másik, hogy van egy olyan üzemódja, amiben azt mondja, hogy oké, akkor ezt csináljuk, és megy és csináljuk.
17:34
SPEAKER_04: És engem is húz magával, és azt mondja, hogy hát ez voltak, tak, tak, tak, tak.
17:38
SPEAKER_04: És megszervezik, kalálja, átbeszéli mindenkivel, és én csak állok, hogy mennyi minden történik.
17:45
SPEAKER_00: A Podcast fő támogatója a Szemurásről les, mert a jó beszélgetések egy jókávével kezdődnek.
17:51
SPEAKER_02: Mondtátok, hogy egyszer szeretnék együttölni egy napot és betöltötni.
17:55
SPEAKER_02: Azért nyugtassatok meg, hogy van én időtök, tehát kettőtöknek.
18:00
SPEAKER_02: Fú, vagy nektek alternatív, vagy mi időszek.
18:03
SPEAKER_01: Van én idő, ugye a futás.
18:05
SPEAKER_01: A mi időnk azért az kisgyerekkel nehéz.
18:08
SPEAKER_04: Kisgyerekkel és vállalkozással egy cégben dolgozva, és mind a ketten dolgozva.
18:15
SPEAKER_02: Azt kérdezem, nálat kiderült volna, hogy neked van én idő, neked a futás az én idő.
18:20
SPEAKER_01: A futás is.
18:21
SPEAKER_01: Comó minden más.
18:22
SPEAKER_02: Mik még?
18:23
SPEAKER_01: Családfát kutatok, festek.
18:26
SPEAKER_01: Cóm minden valamit szeretnész.
18:28
SPEAKER_02: Azt hiszem, hogy azt fogod mondani, hogy hát van egy pillanat, amikor leheveredhetek a napélra, és.
18:34
SPEAKER_02: De akkor ez egy nagyon fontos, hogy mondja, dinamika köztetek, nem.
18:38
SPEAKER_02: Tehát, hogy most, a egyik kötök nagyon szeret örökni, a másik otok nem, akkor azzal azért elég sok gond lenne.
18:45
SPEAKER_04: Igen, szerintem van egy majjának és van egy olyan magas energizintje, amiben rettentő aktív.
18:52
SPEAKER_04: Nálunk van olyan hétvégén, hogy azt mondja, hogy hol most ledülne egy kicsit, vagy én azt mondom, ritkán, de nem szeretünk nagyon megülni sokáig, vagy nem is tudunk, hanem mindig van egy van egy ilyen rossz érzés szerintem, ami lehet, hogy majában erősebb, de nem tudom.
19:10
SPEAKER_04: Mindenketten húzzuk egymást, mind aketten ilyen szikipihenni vagy semmi semmi.
19:16
SPEAKER_02: Igen.
19:18
SPEAKER_02: És nem is tervezitek.
19:21
SPEAKER_01: De én folyamatosan.
19:22
SPEAKER_02: Nem mondtad, hogy most nagyon el voltál fáradva, de azért mészakondolom csináljátok a következő programotnak.
19:28
SPEAKER_01: Igen, de te ugyanúgy elmegyek holnap mondjuk futni, ugyanúgy ha bemegyek az irodába, ugyanúgy végig tudom a meget.
19:34
SPEAKER_02: De futás az futás meg az a festés azért, hogy kikapcsoljad az agyadat ilyenkor?
19:40
SPEAKER_02: Azért.
19:40
SPEAKER_02: Vagy gondolkodsz közben.
19:41
SPEAKER_01: Futás egy csomó minden másra is jó.
19:43
SPEAKER_01: Amikor mondjuk először elmész egy jégesőben futni, és megcsinálod, akkor az bebonyítja, hogy egy csomó erő van benned.
19:52
SPEAKER_01: Tudsz olyan dolgot, amit azt gondoltad, hogy nem tudsz.
19:55
SPEAKER_02: Akkor az összekötti, ez kérdés, és nyitották akarom tenni, hogy meg be akarjátok magatoknak bizonyítani, hogy meg tudjátok csinálni.
20:06
SPEAKER_02: Mert azért az esemény, hogy égesőbe való futás elég extrém.
20:10
SPEAKER_01: Nekem viszonylag kevés olyan dolog van, amire azt gondolom, hogy ezt nem tudom megcsinálni.
20:15
SPEAKER_01: Nagyon jól ismerem a határaimat, de valószínűleg a futás miatt is, vagy a pályafutásom miatt is.
20:21
SPEAKER_01: Én azt gondolom, hogy ha nagyon akarok valami, akkor megcsinálom.
20:25
SPEAKER_04: Vasz, ez a gondolat köt össze minket a legerősebben, hogy én is ugyanez gondolom, hogy menünk mi lehetetlen és tehetetlen.
20:34
SPEAKER_01: Nyilván vannak azért fizikai korlátai az embernek, de hogy ha akarom, ha beleteszem az időt, az energiát, ha elmélyülök benne, akkor bármit megcsinálok.
20:46
SPEAKER_02: Ez a podcast leginkább mindig arról szól, hogy azt nézzük, hogy valakinek az életében, hogy tudod eljutni arra a tudatossági szintre, még akkor is, hogy ha nem mondjuk ki most gyerek perc.
20:57
SPEAKER_02: És mindig azt tapasztalom, és ez erre nagyon kíváncsi vagyok.
21:01
SPEAKER_02: Hogy én most érzek be belőletek egy nagyon-nagyon nagyfokú magabiztosságot, ami azt gondolom, hogy jengedhetetlen ahhoz, hogy úgy tudjatok mögni, hogy.
21:12
SPEAKER_02: De azon gondolkodtatok, hogy ez honnan jön.
21:15
SPEAKER_02: Mert ez egy felvett szquil, tehát hogy menet közben a sikerek alapján magabiztosabbak lettetek, vagy már gyerekkorban is megjelent ez a magabiztosság.
21:28
SPEAKER_01: Igen azért mosolyogtam itt magamban, mert mondtam mondtuk el egy interjúban és egy másik fellépésben, hogy nunk van egy ilyen mariskázás, és anyu neharagú, hogy megint elmondom, anyukámat hívják mariskának.
21:40
SPEAKER_01: És nagyon negatívan tud kommunikálni ez.
21:44
SPEAKER_01: Nekünk úgyse sikerül.
21:46
SPEAKER_01: Látod már megint ez történt.
21:48
SPEAKER_01: Tehát ez a nagyon negatív megnyilvánulás, és én ebből a környezetből jöttem, hogy nekünk semmi sem sikerülhet.
21:56
SPEAKER_02: Azt szokták mondani, hogy két út van.
21:59
SPEAKER_02: Az egyik, amikor Óriási támogató közeg van, meg amikor be akarod bizonyítani, hogy viszont ez nem igaz.
22:05
SPEAKER_02: Akkor ezek szerint ez lehet.
22:08
SPEAKER_01: És ez nem azt jelenti, hogy nem volt támogató közeg, tehát ez nem azt jelenti, hogy nem tet meg mindent, hogy nekem sikerüljön.
22:14
SPEAKER_01: De az első gondolat és az első komment az mindenre az, hogy nekünk sem sikerül.
22:19
SPEAKER_02: Ez azért fontos, nyilván az anya szereti a gyerekét és tápolja, irányba teszi, ezzel nincsen semmi gond.
22:27
SPEAKER_02: Csak abban nem gondol bele nagyon sokszor, hogy a gyerek az a szülő mintáját utánozza le.
22:34
SPEAKER_02: Az ő tanulása nem az, hogy mit ne csinálják is fiam, hanem az, hogy te mit csinálsz, és majd azt fogja ő is csinálni.
22:40
SPEAKER_02: Tehát akkor neked ehhez nagyon ellen kellett válni, hogy ez lehasson rád.
22:46
SPEAKER_01: Igen.
22:46
SPEAKER_01: És azért hatod rám, mert amikor petyával elkezdtük a közös életünket, akkor jött ez a mariskázás kifejezés az életünkben, amikor én elkezdtem negatívkodni, és mondta, hogy nem mariskázzál.
23:00
SPEAKER_01: Így megmaradt, szerintem most megész jó vagyok benne, hogy nem mariskázok.
23:08
SPEAKER_04: Szerintem még mindig megvan sokszor első ösztönre, hogy jön egy nagy kihívás, történik valami probléma megoldandó, és akkor az első reakció ez a minden szétesik és semmi sem sikerülhet.
23:22
SPEAKER_04: De utána van egy ponton, amikor így átváltasz, akkor azt mondod, hogy ezt már végignéztem ezt az útját, akkor most nézzük meg, hogy hogy fog sikerülni, és akkor onnantól van egy olyan, amikor megjön a megállíthatatlan éed, amikor ezt megoldjuk.
23:38
SPEAKER_02: A te gyerekkorod az ilyen szempontból támogató volt, vagy mondjuk semleges volt, vagy minek lehet nevezni?
23:45
SPEAKER_04: Szerintem támogató volt, a másik, a szüleimtől én azt tanultam, hogy bármit meg lehet csinálni, tehát hogy nekem nem a lázadás volt.
23:53
SPEAKER_04: Ez különböző miben nyilvánul meg, vagy mivel nyilvánult meg, hogy mindent meg lehet csinálni?
23:59
SPEAKER_04: Nem volt vaniskázás.
24:02
SPEAKER_04: Ami a különlegesítán, hogy édesapám és édesanyám is villamosmérnök, úgyhogy egy nagyon kocka család vagyunk, és az alapgondolata az a családomnak, hogy minden megérthető, minden megismerhető a világon.
24:16
SPEAKER_04: Ezért mi gyerekként, esténként lexikonokat olvastunk.
24:21
SPEAKER_04: Az volt egy ilyen hétköznapi este program, Raivai nagy lexikon vagyunk.
24:26
SPEAKER_02: Ez nagyon extrémán hangzik egy átlag embernek.
24:29
SPEAKER_01: Mikor becsöpettünk a csatba.
24:32
SPEAKER_04: Hárman vagyunk fiútások, és a szüleikkel leültünk, és felcsaptunk mindannyian egy-egy lexikont, veszekedtünk az, hogy ki melyik betű, melyikik kapja, és olvastuk meg szavakat, és megbeszéltünk egy egyizgalmasabb kifejezést, vagy hatást, vagy fogalmat.
24:50
SPEAKER_04: De a biológiai lexikont, a fizikai találmokkal, az egy csomó ilyen könyvünk volt.
24:57
SPEAKER_04: Ha bármi kérdést felmerült, akkor arról mindig beszélgettünk.
25:01
SPEAKER_04: Egy vasárnapi EB-nél az atomerőművek szabályozási áramkö, az simán előkerül, de ugyanígy a genetika is a pusleves és a rántott hús között van így van.
25:14
SPEAKER_01: A mai napig így volt.
25:15
SPEAKER_04: A mai napig így van, és akkor erről egész jólkat tudunk beszélgetni együtt érzelmekről kevésbé, hogy az nem a mi telepünk így a balog családban.
25:26
SPEAKER_04: Ehhez képest nekem két nagy ilyen felismerés volt már felnőttként, hogy mit teremtette ezt a szörnyeteket.
25:34
SPEAKER_04: Az egyik egy agykontroll nevű könyvst tanfolyam.
25:39
SPEAKER_04: A szilvafél agykontroll.
25:41
SPEAKER_04: Arra emlékszem, hogy elmentem arra a tanfolyamra a felnőtt verzióra 145 évesen, és visszamentem a Sliba egy olyan belső mosolyjal és egy olyan önbizalommal, hogy aznap három-egyet kaptam.
25:59
SPEAKER_04: Mert nem tudott érdekelni a tanár, mert mosolyogtam azon, hogy otthon hagytam mindent.
26:05
SPEAKER_04: Az az elsőre nem segített, de adott egy olyan belső tudást, vagy gondolatot, hogy az agyan bármire képes.
26:12
SPEAKER_04: Ha megkérem megtanulja pont erre való, bármit meg tud tanulni, csak kérnem kell tőle is lesz.
26:18
SPEAKER_02: Igen, én azt nem vonom kétségben, hogy ha gyerekkorosokban raixikont meg mindenféle lexikont bújtatok, akkor elég komoly háttér tudást sikerült ezáltal begyűjteni, de azért most a majához fordulok, mert elmosolyodtál, hogy amikor mondad, hogy amikor te ezt láttad, akkor mi történt először?
26:37
SPEAKER_01: Amikor először ebben a körbe begépültem.
26:40
SPEAKER_01: Nekem ez robbant cuki.
26:44
SPEAKER_01: És nekem van egy olyan üzemmódom, amikor látszólag vagyok, jelen vagyok, de igazából az agyan valahogy kikapcsol, és akkor így elengedi.
26:53
SPEAKER_01: És hát én ezek közben érdekel így vagyok.
26:58
SPEAKER_01: Ott vagyok, kanalazom a levest.
27:00
SPEAKER_02: Na hát akkor csak megtaláltuk azt a pontot, ahol gyakorlatilag mentális egy kicsit pihensz.
27:06
SPEAKER_02: Igen.
27:08
SPEAKER_02: Ézelmekről beszéltetek, hogy a balog családban ez nem volt, de egy pár kapcsolatot azért az érzelmek tartanak össze.
27:16
SPEAKER_02: Nyilván azt gondolom, hogy a közös célok is, mert ugye mindig azt mondják, hogy az elején van a szerelem, és utána meg vannak a közös célok, meg az együttfejlődés.
27:26
SPEAKER_02: Ez nálatok ez hogy volt?
27:28
SPEAKER_02: Mert hogy ti már ismertétek egymást régóta, amikor találkoztatok.
27:33
SPEAKER_02: Igen, egyetemen is már egy pár voltunk, egy rövid ide, és egy húsz év kiadással onnan folytattuk.
27:40
SPEAKER_01: Most már ez 30.
27:41
SPEAKER_02: Igen, most már.
27:43
SPEAKER_02: És ezt hogy kell elképzelni ezt az udvarlást, hogy mondjuk a Rajszikonból felmondál egy jó dolgot.
27:51
SPEAKER_02: Hel kell elképzelni különben?
27:53
SPEAKER_02: Még az egyetemen.
27:54
SPEAKER_04: Hát akár az egyetemen.
27:56
SPEAKER_01: Hát ez hardkor volt.
27:58
SPEAKER_04: Hát szóval az történt, hogy volt a kollégumnak egy számítógéptermel, és akkor ott lehetett számítógépet használni, és elkezdtünk csetelni valakivel az interneten, és egy lányjal elkezdtem csetelni, és ez a 90-es évek szívünk.
28:15
SPEAKER_04: Egy korosztályban vagyunk már a második nap volt, amikor cseteltem azzal a lányjal, amikor kiderült, hogy ott ül mögöttem.
28:23
SPEAKER_04: Ugye?
28:24
SPEAKER_03: Így alakultunk mi.
28:26
SPEAKER_01: Igen, hát az udvarlás az annyiban állt, hogy őt a sötét szobába így programozott, néha kijött, és csinált nekem spagettit vagy tojásrántotát.
28:34
SPEAKER_02: De akkor a Petyának ez a szeretet nyelv.
28:37
SPEAKER_01: Ez a szeretet nyelve, azóta is ő csinálja a tojásrentatét.
28:41
SPEAKER_01: És én megjártam bulizni, úgyhogy bombozó kapcsolatunk az hamar véget ért.
28:46
SPEAKER_02: És húsz évvel később ott mi történt?
28:49
SPEAKER_04: Szerintem annak a legizgalmasabb része az volt, hogy a személyes gödreink alján voltunk éppen mind a ketten pár kapcsolatilag érzelmileg, és egy nagyon ritka kincs az életünkben, hogyha van egy olyan ismerősünk, egy olyan ember, aki még gyerekkorunkból ismer minket, mert azelőtt sok maszkot nem veszünk fel.
29:11
SPEAKER_04: A 20 év rákodott összes maszkja, a Mr.
29:14
SPEAKER_04: vezérigazgatótól, a nagybanki projekt manager maja oldaláról, tehát egy csomó megjátszott szerepünk, ahogy elkezdtünk már felnőttként újra beszélni egymással, megint csak csatelni.
29:29
SPEAKER_04: Akkor ott önmagunk voltunk, azon nem volt meg ez a sok réte masz, hát most előtte tessék bármit.
29:37
SPEAKER_04: Mikor tigris nekív, amikor tigris nekív és gyerekkoromból ismert, hogy szerintem ennek volt egy nagyon nagy erőssége, hogy nagyon kevesen ismernek minket önmagunkért.
29:51
SPEAKER_02: Ez a podcast egy picit arról szól, hogy annak ellenére, hogy nyilván tudjuk, hogy kik vagytok, de mindenképpen azt az emberi oldalt kapargatom egyik cipicit, és azért kérdezek ilyen dolgokat.
30:04
SPEAKER_02: Most mennyi idős a gyermeketek?
30:07
SPEAKER_01: Kilenc év.
30:07
SPEAKER_02: Kilenc.
30:08
SPEAKER_02: Azért ő most már lassanként egyre évről évre önállóbb lesz, és akkor már nem kell mindig az iskolában vinni ezt én 15 és 20 éves gyerekkel ezt megállítani.
30:21
SPEAKER_02: Mi az, ami fenntja ezt a csapatt szellemet, ezt az együtt vagyunkot.
30:28
SPEAKER_02: Ez az, hogy úton vagytok.
30:30
SPEAKER_02: Már ugye most egy picit át akarom vinni a beszélgetést abban, hogy ugye most startupokkal foglalkoztok, és tőzdei cég vagytok, rengeteg képzésetek van, a Kürze Akadémia képzéseit is megvettétek és átvettétek, hogy most mit tartok, tehát, hogy mi az a kapocs a láncszem, ami ezt nagyon jól összetartja, mert itt nekem az derül ki, hogy azért összemosolyogtok, összekacsintotok, tudjátok mindegyiknek a rigoláját, azon jót nevettek, hogy kérdezem meg ott évlán.
31:08
SPEAKER_03: Akkor is jól fogunk nevezni.
31:11
SPEAKER_02: Most mi az, ami össze?
31:13
SPEAKER_02: Mi a hétköznapokban ez a rohangál, ez nagyon tetszett, hogy azt mondtad, hogy az volt az udvarlás, hogy a petya éppen kódolt valamit.
31:21
SPEAKER_01: Igen, de számomra ez roppant vonzat, hát én imádom az okos embereket.
31:25
SPEAKER_02: Akkor neked ez az egyik fontos pontja.
31:30
SPEAKER_01: Nekem ez fontos, hogy azt gondolom magamról, hogy én okos vagy inteligenc vagyok.
31:35
SPEAKER_01: És nekem fontos, hogy a társam felnézhessek rá ilyen szempontból is.
31:40
SPEAKER_01: Tehát én azt gondolom petyáról, hogy nagyon kevés nála okosabb ember létezik a földön.
31:46
SPEAKER_02: És Te, te mit gondolsz a majáról tükörkés?
31:50
SPEAKER_04: Nekem ugyanez a fontos, hogy szintben tudjunk beszélgetni, hogy nem ne kelljen a gondolataimat lefordítani, hogy amikor valamiről beszélgetünk, akkor értsük egymást.
32:06
SPEAKER_04: Hát egy nem tudsz jobban mondani, mint hogy szellemileg jó társai legyünk egymásnak a másik oldalról, amiért nagyon szeretem őt, az, hogy van egy ilyen nagyon mérőjövő játékossága, ami egy ösztönösen fel tud vidítani.
32:24
SPEAKER_04: Neki.
32:24
SPEAKER_04: Az én érzelmi skálám az nagyon be tud szűkülni.
32:28
SPEAKER_04: El vagyok azzal, hogy leülök egy gépele, és ott ülök két hetet, az a már tökéletesen ellenég, ha hagyna a világ, de nem hagyja a világ.
32:37
SPEAKER_04: Majának egy sokkal szélesebb érzelmi skálája van, neki nem mérnök a családja.
32:43
SPEAKER_04: Ugye, hogy ez segít, és ezért ki tud engem billenteni ebből a beszűküléseimből, fel tud rázni, meg tud mosolyogtatni, tudunk nagyon sokat röhögni dolgokon, egészen egyszerűbb blődok is, és nagyon szeretünk együtt kalandokat átélni, utazni mind a ketten nagyon szeretünk finomakat lenni.
33:08
SPEAKER_02: Az utazásban, melyik típus vagytok ez a leveredek a tengerpartra, vagy megyünk állandóan és felfedezünk valamit.
33:15
SPEAKER_01: Attól függ, a gyerekkel kitapasztaltuk, hogy mind a kettő kell.
33:19
SPEAKER_01: Tehát ami bejött nekünk, hogy vannak pihenőnapok, meg vannak menőpok, a ketten, az iszonag ritka, de akkor inkább megszunk.
33:26
SPEAKER_02: Éppen a marra utaztok fátülhetni.
33:29
SPEAKER_01: Inkább az van, hogy ha már egyszer eljutottunk ide, akkor amit lehetünk meg, azt sűrítsük bele, ki tudja, visszajutunk-e ide valahol vagy valaha.
33:38
SPEAKER_04: Mi esetre rengeteget utazunk együtt, de olyan még nem volt olyan szerez, hogy ez már túl sok vagy elég.
33:44
SPEAKER_04: De azért, hogyha megyünk egy nagyobbat, jó lesik nagyon hazaérni is, de egy pár napon belül ott van bennünk, hogy legyen egy következő utazás, és majának mindig van következő verseny, amire megy, és mindig kell legyen következő repjegy.
34:00
SPEAKER_01: Igen, konkrét szorongás van attól, hogy nincs következő repülőjegy.
34:04
SPEAKER_01: Erre látom, hogy nagyon jó kifejezés, erre van egy szakkifejezés, de elfelejtett.
34:08
SPEAKER_02: Ilyen németül erre van egy szó.
34:10
SPEAKER_02: Amit most nem fogunk megtudni, majd ezt a kedves nézőknek lesz a feladat az gyenek.
34:16
SPEAKER_01: A félelem attól, hogy nincs következő utazásod leszervezve.
34:21
SPEAKER_02: Azt mondtad, hogy te két hétig is elüldögélnél egy számítógép mellett.
34:26
SPEAKER_01: Ugyanabban az alsugatjában.
34:27
SPEAKER_02: Ugyanabban vagy nem, nem.
34:32
SPEAKER_02: Engedjük meg, hogy nem, de azért neked most állandóan szerepelned, sőt, állandóan szerepelsz a cég érdekében.
34:41
SPEAKER_04: Én van ez a kategorizás, hogy valaki introvertált vagy extrovertált, egy ilyen tesztem azért ki, hogy én egy komolyabb pszichológiai tesztem, hogy én omnivertált vagyok, ami azt jelenti, hogy mind a kettőre megvan az igényem.
34:55
SPEAKER_04: Néha arra van igényem, hogy szerepelek, néha arra, hogy mindenki békén hagyjon.
34:59
SPEAKER_04: De az életem egy kicsit eltolódott az extrovertált irányba, ezért van bennem egy folyamatos hiány érzed egy kis introvertáltságra, vagy hajmál.
35:10
SPEAKER_02: De akkor itt van egy picci ilyen tanult extrovertáltság is benne, tehát hogy tudod, hogy ez kell.
35:15
SPEAKER_04: A szeretem is.
35:17
SPEAKER_04: Benne van az is, hogy élvezem.
35:18
SPEAKER_04: Amikor vállalkozókat oktatok, akkor én mosolyogva kezdem, és mosolyogva fejezem be a napot, és közben kilenc órán át non stop, dumálok, és igyekszek tudást átadni.
35:32
SPEAKER_04: De való belül ez nekem okoz egy örömet.
35:34
SPEAKER_02: Én úgy látom, hogy kitartó is vagy, mert mondjuk például a cápákat végigülni a forgatását.
35:40
SPEAKER_02: Azért én hallottam tőled is, meg másik cápától is, hogy azért azért nem a.
35:48
SPEAKER_04: Ott elfárad az ember hosszú és sok munká meg nagyon figyelni, mert sok kamera előtt.
35:53
SPEAKER_04: Az mégiscs, ott akár napi 30 perc stressem is van, amikor.
36:00
SPEAKER_02: Akkor megy fel a 15 perc stressze 30 percre.
36:03
SPEAKER_02: Most lesz különben lesz ilyen forgatás.
36:05
SPEAKER_04: Ez sajnos nem árulhatom el hagy.
36:10
SPEAKER_02: Hát úgy nagyjából is helytük a személye, hogy nyilván inkább az a nagy hír, ha nincsen.
36:16
SPEAKER_02: És mi a helyzet itt a startup világgal?
36:20
SPEAKER_02: Együtt hoztok döntéseket?
36:22
SPEAKER_02: Tehát hogy egy picit avashatok be, hogy történik ez, hogy kerül a látókörötőbe egy cég, ti vagytok aktívak, hogy megkeresítek, vagy nyilván most már azért rengetegen megkeresnek titeket is.
36:40
SPEAKER_01: Már nem.
36:40
SPEAKER_01: Már van egy csapatunk, aki segít nekünk ebben a régi időkben miketten.
36:50
SPEAKER_01: És együtt döntöttünk.
36:52
SPEAKER_04: És nagyon sokszor úgy döntöttünk, hogy együtt vacsoráztunk mindenkinek, és a saját otthonunkban jöttek.
36:58
SPEAKER_04: Folyamatosan, és mi főztünk nekik beszélgettünk.
37:05
SPEAKER_04: Már felnőtt a szervezet, úgyhogy a stam igazgatóságban az alapítóik között van Langmár Péter és Patek, aki a befekteté, befektetéseket feles igazgatósági tagunk.
37:20
SPEAKER_04: Ő vezeti már ezt a tevékenységet.
37:22
SPEAKER_04: Én még aktív van, vagy félakívan részt veszek a döntések környékén, de nem én döntöm el, nem én irányítom, hanem nagyon szakemberekkel dolgozunk együtt.
37:34
SPEAKER_04: Most arra több mint 120 cégbe fektettünk, és ennyi céggel kapcsolatot tartani és borzasztó, sok munka és sok embert igényel, a másik oldalról több mint 3000 céget néztünk át, amiből ezt a 120-at választottuk eddig.
37:49
SPEAKER_04: Úgyhogy mi avarészt nemet mondunk, de a legjobbaknak szívesen mondunk igen, úgyhogy közben ez a terület is megnőtt.
37:58
SPEAKER_02: Mi alapján lesznek ők a legjobbak?
38:00
SPEAKER_02: Nyilván értem, hogy vannak számok, van elképzelés, prezentáció, van egy vacsora, hol egy kicsit lehet látható.
38:06
SPEAKER_02: Az már sajnos nincs.
38:09
SPEAKER_02: Nyilván mondjuk ennyi 3000 vacsorát azért, ahhoz idő is kell.
38:15
SPEAKER_02: A mi kell mint az, hogy valaki jó ebben.
38:17
SPEAKER_04: Szerintem a legfontosabb összete az alapító csapat, akik vezetik, akik létrehozták azt a céget.
38:25
SPEAKER_04: Bennük bennük van az, hogy ebből egy világszintű céget építsenek.
38:30
SPEAKER_04: És ahol ez megvan, ott van esélyük ezt megcsinálni, de nagyon sok nagyon inspiráló, fantasztikus alapítóval dolgozunk együtt, akik leyen.
38:39
SPEAKER_04: Már én arra nagyon büszke vagyok, hogy néhányan beengedtek a cégükben, megismerhetem őket.
38:45
SPEAKER_04: És szerintem ez így van rendjén, a befektető nem ura és nem parancsolója befektetéseinek, hanem partnerek vagyunk az alapítókkali pénzben, munkában egy nagy vízó irányában fektetünk be mindannyian, aztán remény, hogy sikerül.
39:02
SPEAKER_02: Mi a következő lépés?
39:04
SPEAKER_02: Mert itt most már, ha jól értem, akkor maga a cég az már egész jól szervezett.
39:11
SPEAKER_02: Mi a következő lépés?
39:13
SPEAKER_02: Ha bárbocsánat, még, mielőtt ezt megkérdezné, még lenne közte egy kérdésen.
39:17
SPEAKER_02: Hogy hogy találjátok meg a jó embereket?
39:20
SPEAKER_02: Mik azok a szempontok, amik nyilván értem, hogy szaktudása legyen, azért az azért lemérhető, de azért nekem az a tapasztalatom, hogy a szaktudás az édeskevés.
39:31
SPEAKER_01: Kulturálisan kell egyznem.
39:34
SPEAKER_02: Már tudjátok tudatosan, hogy azt a nyelvet beszélítek kulturálisan, és ez hogy derül ki?
39:41
SPEAKER_01: Hát személyes beszélgetésen.
39:43
SPEAKER_02: De hogy ezt értem, hogy mi az, amiről már tudod, hogy aha, ő az én emberem.
39:50
SPEAKER_04: Koléga vagy befektetés.
39:53
SPEAKER_04: Mind a kettőnél amúgy ugyanaz a titok.
39:57
SPEAKER_04: Sokkal több benne a pszichológia, mint a matematika.
40:01
SPEAKER_04: A befektetésben is és a csapatépítésben is.
40:04
SPEAKER_04: Ugyanazt keresük, hogy ki az, aki rendben rend van a fejében és a szívében, ez most ilyen kicsit nyárosan hangzik.
40:14
SPEAKER_04: De való ez a.
40:15
SPEAKER_04: Sintem az érzem.
40:18
SPEAKER_04: Erről a Szamon színnek azt mondja, hogy a szaktudás és a bizalom rendben legyen.
40:24
SPEAKER_04: Jim Corince azt mondja, hogy a szervezeti illeszkedés értékrendekhez való illeszkedés és a szaktudás rendben legyen, báron közelítjük, a vége az, hogy keresük azt a jó embert, akiért is hozzá.
40:38
SPEAKER_04: És ebből a kettőből, hogy azért is hozzá könnyebben tanulható.
40:44
SPEAKER_04: Úgyhogy látunk olyan sikerszorikat, ahol fejben rendben voltak, szaktudások még nem voltak elég, és mégis sikery lett belőle, olyat kevesebbet látunk el úgy lett valami sikersztárny, hogy nem voltak.
40:57
SPEAKER_02: Nyilván nézül, de volt olyan, ahol csalódás volt, tehát hogy úgy éreztétek, hogy rendben lesz, és mégsem úgy volt.
41:05
SPEAKER_01: Ez egy viszonylag ritkende igen.
41:08
SPEAKER_04: Olyan kevés volt, emberileg nagy csalódás.
41:13
SPEAKER_04: És ez valószínűleg azon is múlik, hogy sikerült emberi kapcsolatot kialakítani és fenntartani a befektetéseinkel, mert szerintem ez nagyon sok múlik.
41:24
SPEAKER_04: De amit mi csinálunk a befektetés oldalon, befektetünk eddig 12 fölötti cégmel.
41:30
SPEAKER_04: Annak előre tudjuk, hogy bármilyen jól hozzuk is meg a döntéseket, nagyjából a fele az majd sikertelen lesz.
41:40
SPEAKER_04: Ami abből a legfontosabb nekem, hogy ezzel együtt kell tudni aludni, megélni.
41:44
SPEAKER_04: És amikor eldöntjük, hogy valakinek pénzt adunk, akkor tudjuk, hogy benne van az is a pakliban, hogy ez a világ legjobb döntése lesz majd utólag, de szinte biztos, hogy ez egy rossz döntés.
41:57
SPEAKER_04: És ezt már ott el kell tudni engedni, és azt kell tudni mondani, annyira baj.
42:01
SPEAKER_04: Most ez nagyon jó döntésnek tűnik, ezt most meghozom.
42:04
SPEAKER_04: Ha rossz döntés volt, majd tanulok belőle.
42:07
SPEAKER_02: Visszaték ahhoz a kérdésemhoz, hogy mi a következő lépcsőfok, mert azt most már értem, hogy óriási nagy ötletek vannak, amikor elindult a befektetés, utána jött hozzá a képzési rész, ami most már egyre komolyabb, ahogy én így olvasgatok erről.
42:24
SPEAKER_02: Igyekszünk dolgozik.
42:25
SPEAKER_02: Hát ez főleg majd.
42:26
SPEAKER_01: A képzésért én vagyok a felelős pety a befektetésekért van a képzés.
42:30
SPEAKER_02: Igen, én arról az oldalról is láttam ezt a dolgot, hogy amikor ilyen coach üzleti, stratégiai kocsra jártam a Kürtiton-hoz, akkor éppen akkor volt az a tranzakció, vagy éppen frissen megtörtént ez a tranzakció a tommal, tehát hogy otz bővül folyamatában, vagy most mi a helyzet a képzés.
42:50
SPEAKER_01: Itt nagy kérdés, hogy mit mondhatunk törzs de érként, ugye.
42:54
SPEAKER_04: Igen, csak azt, amit szabad.
42:56
SPEAKER_04: Szerintem ennek egy része olyasmi, ami, ha lesz hír, akkor az a sajtóban majd látszik, amit szerintem elmondhatunk, hogy ahogy eddig is, mi egy ilyen nagyon ambícióz cég vagyunk, mindegyik területen.
43:11
SPEAKER_04: Mi egy azt gondolom, hogy egy ilyen irtózattempot szeretünk diktálni, ami mindig egy kicsit ijesztő is, meg egy kicsit belülről fárasztó is, de mi azt szeretjük, hogy ha van egy ilyen nagyobb állom, ami húz minket, mi szeretnénk ennek a témának, mind az oktatási, mind a befektetési oldalán a régió legnagyobb jelenni, mint vezőképzésben mind pedig a startup befektetésekben, úgyha ebbe még sok izgalmat tartogat a jövő, mert ez biztos, hogy kell enek felvásárlások, kell majd határon túli tevékenység felvásárlás.
43:44
SPEAKER_04: És hosszú távon szinte biztos, hogy nem a magyar tőzsdei cég a hosszú távú célunk, hanem ennek meg kell nőnie minden dimenzióban egy sokkal nagyobb szintre, legalábbis ez a vágyó.
44:00
SPEAKER_02: A beszélgetés közben erre én nem gondoltam, hogy tzsdei cégként ott mondjuk.
44:07
SPEAKER_01: Ez nem ígéret volt.
44:08
SPEAKER_02: Nagyon komoly, de én nem is azt kértem.
44:13
SPEAKER_02: Igen, én csak magáddal az álmokról, mert az álmok azt talán nem tőzdei álmodni szabad a tőzdét is.
44:20
SPEAKER_02: Egy olyan érzésem van, hogy láttam, hogy együtt nagyon jól tudtok működni, ezt most így visszajelzem, hogy ez így érződik is, tehát érződik energiákban ez a történet.
44:34
SPEAKER_02: Én kívánom nektek ezt, hogy továbbra is ez ilyen jó legyen.
44:38
SPEAKER_02: Mi az, amit szerintetek még fel kéne dobnunk.
44:42
SPEAKER_02: Van még egy topon, csak egy kicsit így most megrettentem itt a tőzdei célni, mit lehet beszélni, mert a magánéletről lehet beszélni, mert az nem tőzdei kategóriák az rá a táblázatunkról.
44:55
SPEAKER_02: Bocánat, ezzel indított a kedves hallgatóknak és a nézőknek elmondom, hogy a legkedvesebb.
45:07
SPEAKER_02: És ez egy olyan funct, hogy ti egy mi a táblázat neve?
45:11
SPEAKER_02: Vagy hogy kéne ezt megnevezni?
45:12
SPEAKER_02: Tervályen a te neve.
45:15
SPEAKER_02: Igen, heti tervező vagy valami ispontavit tervező.
45:19
SPEAKER_02: Életterv nem, hogy hogy megy be, azt már az elején kiderült, hogy beleírjok, hogy el kell menni vásárlni.
45:26
SPEAKER_02: De mi van még beleírva?
45:28
SPEAKER_02: Mi a nagyobb vágyak vagy az, hogy melyik a következő repülőjegy?
45:34
SPEAKER_01: Ez konkrétan nem.
45:36
SPEAKER_01: De amikor te hagyta az Zengéltést, én is felmondtam a munkahelyemben, akkor azt gondoltuk, hogy nyugdíjasok leszünk, rengeteg szabad időnk lett, de ezt ne pazaroljuk el, megvan, hogy mit szeretnénk csinálni.
45:48
SPEAKER_01: És akkor így végig gondoltuk, hogy havi szinten mennyit akarunk utazni, mennyit akarunk kultúrával foglalkozni a családdal tölteni, stb.
45:56
SPEAKER_01: Ezeket így megvoltak.
45:58
SPEAKER_01: Szépen fogtunk egy extál táblázatot, és ezt így beosztogattuk, hogy havonta 10 nap utazás, akkor azt elbehúztuk, akkor maradt még húsz napunk.
46:06
SPEAKER_01: Akkor ebből mondjuk, havi szinten nem tudom, 8 óra művelődés vagy színház, akkor minden második hétvégén szeretnénk a családdal lenni.
46:18
SPEAKER_02: Az a bizonyos ebéd.
46:20
SPEAKER_01: Úgyhogy ezt így beosztogattuk, és akkor kijött nekünk.
46:23
SPEAKER_01: A tanulás is volt, tanulás, egy csomó minden tevékenység, amit szeretünk csinálni, és így beosztottuk a hónapunkat.
46:31
SPEAKER_01: Ezt így megcsináltuk, és akkor utána a következő héten tele lett a startak kapy naptára.
46:38
SPEAKER_04: Kéthetet nem élt meg ez a megálmodott rendszer.
46:42
SPEAKER_04: De emlékszem az érzés, hogy így írgattuk, hogy hogy kéne kinézen egy hónapunk, és csupán olyan dolgot írtunk bele, amire úgy sem marad idő egy átlag embernek, és az jött ki belőle, hogy amúgy, ha nem csinálunk semmit, és heti négy óra munkát beleértunk, hogy majd egy két cégnek talácsunk heti négy órában, azért kell, hogy kevés egy hét ahhoz, hogy egy heti életet éljünk benne.
47:09
SPEAKER_04: És én felmondtam, júus 1, szabadultam, majd augusztus 1 szabadult, hát mire ő szabadult a munkáiről, addigra az én naptáram már tele volt.
47:20
SPEAKER_04: Amikor ezt elkezdtük volna használni, akkor ez szerint élünk, az első napot nem sikerült ebből megvalósítjuk.
47:28
SPEAKER_01: Egy csomó mindent azért átemeltünk.
47:30
SPEAKER_01: Tehát az elején, amíg még nem volt közös gyerekünk, addig az a havi 10 nap utazás ez megvolt.
47:37
SPEAKER_01: Tehát ott állt nagyon.
47:39
SPEAKER_04: Igen, akkor utaztunk még sokat.
47:42
SPEAKER_01: Színházban.
47:42
SPEAKER_04: ízunk színházban.
47:44
SPEAKER_04: Mis is még ezek nyomokban megvannak, csak sokkal kisebb az időkeret.
47:49
SPEAKER_04: Ann azt gondolom, hogy gyerekesz szülőként valahogy mindenképp átrendeződik a sorrend.
47:56
SPEAKER_04: A munka a gyerek, a háztartás minden belőzi a közös időt, ami belőzi a magánidőt, és akkor úgy önmagunkra nem marad ilyenkor elég időn, tehát minden gyerek idővel kirepül.
48:11
SPEAKER_02: Nagyon érdekes, mert erre ki is akartam nyugadni itt az idő időnek a megélése, vagy az időnek a tisztelete, vagy nem tisztelt.
48:20
SPEAKER_02: Nagyon látom, hogy azért ti abban mozogtok már, hogy az idő a legértékesebb jól érzem.
48:28
SPEAKER_02: Hogy az idő a legértékesebb eszközök az élethez, meg az egészhez.
48:35
SPEAKER_04: Igen, és a sikernek az egyik fura értelmezése, ezt Jimmy Kar a brit komikus mondta, hogy a siker az nem jelent más, mint hogy sokkal nagyobb az a felületed, amin keresztül új lehetőségek érkeznek be.
48:53
SPEAKER_04: Olyan, mint hogyha egy lufit nagyobbbra fújunk, nagyobb a felülete, amin keresztül lehetőségek találják meg.
48:59
SPEAKER_04: Nekünk nagyon-nagyon sok lehetőség érkezik be arra, hogy csináljunk valamit, hogy találkozunk, valaki, hogy indítsunk egy projektet, hogy valakivel kooperálunk valamivel, hogy valami szórakozási lehetőségre elmenjünk, stb.
49:13
SPEAKER_04: És a legnehezebb valahol az, hogy annyira sok jó lehetőség jön szemben, hogy mi mindent csinálhatnánk azon túl, vagy helyett, amit csinálunk, hogy folyamatosan azon küzdünk, hogy ebből mi az, amit bele tudunk sűríteni a naptárunkba, és nagyon sok olyan izgalmas dologra kell nemet mondjunk, amit annyira szívesen csinálnánk, csak nincs több idő, mert már még izgalmasabb dolgokkal megkapoltuk az életünket.
49:41
SPEAKER_01: Vannak segítségeink, akik nélkül nem tudnánk azért ennyire intenzív életet élni.
49:48
SPEAKER_01: És ezzel kapcsolatban is Pyjának van egy jó gondolata.
49:51
SPEAKER_01: Ő mindig felveti azt, hogy mondjuk én pucolom ki a lakást.
49:57
SPEAKER_01: Eltöltök vele.
49:59
SPEAKER_01: Mut 8 órá egy nap, mi az én óradíjam, vagy ez alatt én milyen értéket tudok teremteni, és akkor vessem össze azzal, hogy mondjuk mennyire kerül az, hogy én megkek valakit, hogy takarítsa ki a lakást, és akkor már is könnyű a döntés.
50:16
SPEAKER_02: Igen, elég jól bemutatja azt.
50:24
SPEAKER_02: És ez is azért egy eléggé.
50:26
SPEAKER_02: És ezt most a jó értelemben mondom, hogy ilyen kockából, nem is kocká, ez takat.
50:34
SPEAKER_01: Télesen jól le tudja vezetni.
50:36
SPEAKER_01: Ő azért nagyon jó racionális szintre le tudja hozni a dolgokat.
50:41
SPEAKER_01: Másik ilyen, amitől mindig levezet nekem, hogy vegyünk-e nyaralót.
50:47
SPEAKER_01: Rég nagy fájdalma.
50:49
SPEAKER_01: Nekünk nincs nyaraló.
50:50
SPEAKER_02: Mert kiszámolták, hogy a fenntartása az ott lép.
50:54
SPEAKER_02: Ezt én végigjátszottam ezt a gondolatot, és abszolút kéne, hogy ha az életmódodat nem állítod át teljesen arra, akkor teljesen felesleges.
51:04
SPEAKER_02: Mert elmész egy szállodában, nem kell utána adót fizetni, nem kell akarítani.
51:10
SPEAKER_01: Mindig levezeti nekem.
51:12
SPEAKER_04: Igen, a legjobb érve van úgy arra, hogy miért nincs nyaralónak az az, hogy oké, akkor az utóbbi egyében hány klasz helyen jártunk, utaztunk.
51:21
SPEAKER_04: Ebből hány darab az, amit akkor ne csináljőre?
51:25
SPEAKER_04: Hány darab nagy utazást, helyet megyünk mindig ugyanab a vitillóban, hogy ott füvet nyírjunk meg, a kerítést fessünk.
51:33
SPEAKER_04: És akkor mindig azt mondja, hogy jahogy valami helyett akkor nem.
51:37
SPEAKER_04: Valami mellé pluszban, úgy még igen.
51:40
SPEAKER_02: Igen, egyszer sétáltunk San Marinóban, és ott van egy gyönyörű szépkikötő, nyilván nem ezek az óriásiak, de ezek az emberileg is még felmérhető dolgok, és egy minden másodikra ki volt írógy eladó.
51:55
SPEAKER_02: És mindig azon neved értünk, hogy a Jak tulajdonos az kétszer örül, akkor megveszi, meg mikor eladja.
52:03
SPEAKER_02: Ez biztos.
52:05
SPEAKER_01: Úgyhogy valószínűleg nem lesz nyaralunk.
52:07
SPEAKER_02: Hát meg látom.
52:08
SPEAKER_02: Ezer helyen lesznek egy szólvani, tehát mindig van jobb dolga.
52:12
SPEAKER_02: Szeretnék feltenni nektek egy-egy záró kérdést, ez általában mindig hasonló, de az az izgalom benne, hogy mindig másféle választ kapok, és ez egy nagyon izgalmas lesz.
52:23
SPEAKER_02: Nevezetesen az, és akkor majd majától kérdezem először, és utána pátyától, hogyha most összegezni kellene az életedet most.
52:32
SPEAKER_02: Mi az, ami az a legfontosabb értékvezérlőerő, vagy tudás, vagy egy tapasztalat, vagy egy mondat, vagy bármi, ami neked az alapja annak, hogy te a világhoz hozzáállsz.
52:49
SPEAKER_02: Amit át is lehet adni másoknak.
52:51
SPEAKER_02: Tehát ez egy fontos dolog, hogy mondjuk másoknak elmondani, akkor ez mi lenne?
52:57
SPEAKER_01: Fú, hát nekem.
52:59
SPEAKER_01: A belső gondolatom, ami mindent vezér el, hogy menj, és ne panaszkodj.
53:04
SPEAKER_01: Mennyis csinál?
53:06
SPEAKER_02: Tehát ugyakorlatilag ez a jazzduit nem problémázunk rajta.
53:11
SPEAKER_01: Csak mennyis csinál.
53:12
SPEAKER_02: És ez honnan jöhetett?
53:14
SPEAKER_02: Ez is már.
53:14
SPEAKER_02: Nem tudom.
53:17
SPEAKER_02: Ezt most akkor nem biztosítani.
53:18
SPEAKER_01: Mi analizisten.
53:20
SPEAKER_02: Igen, ahhoz egy különműsor kellene, hogy ez.
53:22
SPEAKER_02: De ugye ez van bennem mindig.
53:23
SPEAKER_02: De ez egy érdekes, mert például ezt soha nem hallottam még.
53:27
SPEAKER_02: Teanállad?
53:29
SPEAKER_04: Két ilyen fővezérgondolat van a szerintem a működésemnek az alapja.
53:35
SPEAKER_04: Az egyik gondolata az nagyon hasonlít ez, az egy még tényszer koromban hallottam ezt a mondást, hogy minden helyzetben eldöntheted, hogy a probléma vagy a megoldás része akarsz lenni.
53:47
SPEAKER_04: Történik valami, kiborul a kávé az asztal, és akkor eldöntheted, hogy a probléma részévé válsz, és elkezdesz sopakodni, kiabálni, és tettest keresni, vagy a megoldás részévé válsz, és fogod és feltörlöd.
54:00
SPEAKER_04: És ez nekem nagyon sokat adott, mert nagyon extrém helyzetekben, és így vissza kell ide találjuk, megnyugszom egy picit és azt mondom, hogy történt valami, hogy a megoldás része akarok lenni.
54:10
SPEAKER_04: Mindig a megoldás része akarok lenni, akkor mit nem csinálok és mit csinálok.
54:16
SPEAKER_04: Mindegy, hogy miért történt.
54:17
SPEAKER_04: Megy, hogy kiináltam, mindegy, hogy örülök neki, hogy tudok ennek a megoldásában segíteni.
54:23
SPEAKER_04: Ez az egyik ilyen orgony, ami visszahúz.
54:26
SPEAKER_04: A másik orgony az meg ez valamennyire kapcsoló van.
54:31
SPEAKER_04: Az én filozófiám az, hogy úgy legyünk hasznosak a világban, hogy a végén többet hagyunk, mint amit felmarkolunk.
54:40
SPEAKER_04: Hogy ne az első szempont az leny, hogy én hogy tudok zabálni, mint a palacok, hanem tudok-e értéket teremteni, és ha azon osztozunk, abban nekem is itt akkor rendben van.
54:51
SPEAKER_04: És az ösztöz mindig, hogy először hasznos lenyek.
54:54
SPEAKER_04: Tudjak valami értéket teremteni, és utána jön az a lépés, hogy akkor ebből nekem mi jut.
55:00
SPEAKER_04: És nem onnan kezdem, hogy hú, mit tudok elvenni, és majd megmondják, hogy mit kell érte adni, mert mindig először akarok hasznos lenni, és ha ez sikerül, akkor az mindig több értéket akarok teremteni, mint ami abból nekem jut.
55:16
SPEAKER_02: Köszönöm szépen nektek ezt a nem is annyira villám interjút.
55:21
SPEAKER_02: Nagyon kíváncsian várjuk, hogy majd mi lesz még a cikk, ami októberben jelenik meg.
55:26
SPEAKER_02: Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, és gondolom, hogy ezek a napotok be van tovább osztva.
55:31
SPEAKER_01: Képzeld el, hogy nincs.
55:33
SPEAKER_01: Tehát megszerveztük, hogy a gyerekért nem mi megyünk az évek.
55:37
SPEAKER_02: Most kihúzom magamnál még én három helyre megyek innen.
55:42
SPEAKER_01: Ez egy ritka nap most.
55:44
SPEAKER_02: Azt a mindennit.
55:46
SPEAKER_02: Talán még ez a legjobb szó, hogy egy olyan dolog történik, ami elég ritka az életetekben.
55:51
SPEAKER_01: Úgyhogy lehet, hogy masszáz is jut.
55:53
SPEAKER_02: Na, hát egy masszásra egy jó étteremben.
55:56
SPEAKER_02: Hát én akkor kívánom nektek, hogy akkor ez a mi idő, ez a lopott mi idő, vagy nem annyira lopott, érezzétek a mai nap tovább jól magatokat, és nagyon köszönöm, hogy itt voltatok.
56:09
SPEAKER_02: És annak is külön köszönöm, hogy ma veled együtt voltunk itt, mert nyilván a külvilág számára te kevesebb szerlátszósz, de én amióta titeket megismertelek együtt.
56:20
SPEAKER_02: Én folyamatosan éveken keresztül az volt a vágyam, hogy beszélgessünk már úgy, hogy a pettyának az a láthatatlan nap, de nem annyira láthatatlan, csak a régen láthatatlanabb fele, az is látszódjon, mert azt azért én is láttam mindig, hogy azért a petty szárnyalásához, azért a majára elég komoly szükség van minden érzelmileg is.
56:44
SPEAKER_02: Mek néha visszahúzására is szerintem szerintem szépen köszönöm, hogy eljöttetek, és nagyon szépen köszönöm a kedves nézőnek neked, hogy itt voltál velünk, és végignézted ezt a podcast-et.
56:58
SPEAKER_02: Természetesen, ha tudod kell, hogy ez a Spotify-on, az Apple podcast-en, a víz-en, és azt hiszem még ezen kívül legalább három platformon fent van.
57:07
SPEAKER_02: Úgyhogy tetszett ez a műsor, akkor kérek szépen egy lájkot.
57:10
SPEAKER_02: Hogyha most már többször láttál egy jó beszélgetést, akkor kérlek iratkozz fel a csatornánkra, ez a remind média csatornája, és hogyha valamilyen gondolat megjelent a beszélgetés alatt akár mosolygó, és akár bármilyen, akkor kérlek írd meg a kommentben.
57:28
SPEAKER_02: Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok velünk, nagyon szépen köszönöm nektek is még egyszer viszontlátásra, viszonthallásra.
57:36
SPEAKER_02: Sziasztok! Sziasztok!