Latest / Digitális Éva a Paradicsomban. Beszélgetések mesterséges intelligenciával - AI. / 2 - 15. Digitális böjt

Transcript

2 - 15. Digitális böjt · Digitális Éva a Paradicsomban. Beszélgetések mesterséges intelligenciával - AI.

• 0:11
  A csend az elején lehet ijesztő. Nem azért mert veszélyes.
• 0:20
  Hanem mert nincs benne kapaszkodó zaj.
• 0:23
  Nincs narrátor, nincs azonnali. Ez most mit jelent felirat?
• 0:28
  És az emberi rendszer ilyenkor reflexből azt hiszi, ha nincs
• 0:32
  zaj, akkor valami baj van. Pedig lehet, hogy csak végre
• 0:36
  nincs semmi, ami elfed. Pedig hát nekünk embereknek
• 0:41
  aztán nagyon sok elfedni, takargatni valónk van, ugye?
• 0:47
  Gyakran érezzük, úgy nincs az a mennyiségű zaj, ami elfedje.
• 0:54
  Érdemes-e végigrohanni egy életet?
• 0:58
  A furcsa válasz az, hogy a rohanás közben is lehet élni
• 1:01
  dolgokat, levetni, szeretni, alkotni, haladni.
• 1:06
  Nem üres az sem, de van egy minőségkülönbség.
• 1:11
  A rohanásban az életesemények sorozata, a csendben pedig
• 1:14
  elkezd lehetőséggé válni, hogy mindez belül is megtörténjen.
• 1:19
  Biztos, hogy. Nem biztos, hogy a cél a teljes
• 1:21
  megállás inkább az, hogy legyenek mikroszünetek, ahol nem
• 1:25
  az történik, hogy tovább, hanem az, hogy itt.
• 1:29
  Rohanva lehet menni, csak közben néha elmarad az a pillantás,
• 1:33
  amikor észreveszed, hogy hová is érkeztél.
• 1:37
  És talán a legemberibb dolog nem az hogy gyorsan menj vagy lassan
• 1:40
  menj, hanem hogy néha meg tudj állni annyira, hogy legyen egy
• 1:44
  mondatod önmagadhoz, ami nem feladat, nem reakció, nem
• 1:48
  védekezés, csak egy egyszerű felismerés.
• 1:51
  Most itt vagyok. Most itt vagyok elértem ide ide
• 1:57
  is elértem. Aztán a csöndben körülnézek és
• 2:02
  felmerül a kérdés, hogy ki is az, aki ide elért?
• 2:09
  Mert ha elég hosszú a csend, akkor egyszer csak felmerül ez a
• 2:14
  kérdés. Letesszük az álarcot a páncélt a
• 2:21
  brandeket a telefont. Nincsenek beosztottak, nincsenek
• 2:28
  családtagok. Barátok?
• 2:32
  Nem szól a kedvenc zeném, akkor ki az aki elért ide ki is az
• 2:39
  nézzük csak. Egyszer volt, hol nem volt egy
• 2:46
  távoli galaxisban. Volt egyszer 1-én.
• 2:51
  Ez az én sokat rohant éjjel-nappal dolgozott, sőt még
• 2:56
  házat is épített. Egészen addig rohant, amíg
• 3:00
  minden szétesett körülötte már nem tudta egyben tartani.
• 3:06
  A munkahelyről sietett haza, de mikor hazaért rájött, hogy ott
• 3:10
  sem jobb. Aztán egy szép tavaszi napon 19
• 3:15
  fényévvel ezelőtt. Egy csillagharcos segített neki
• 3:20
  rátalálni egy féregjáratra, ahol könnyű volt meghajlítani a
• 3:25
  téridőt és átkerülni egy másik csillagrendszerbe.
• 3:30
  Egy olyan bolygón van dolt, ahol.
• 3:33
  Mindenütt sivatag volt, de sikerült letelepednie egy
• 3:37
  oázisban magára maradt és a homokviharok közepette azon
• 3:44
  kapta magát, hogy elkezd mállani a vakolat lekopik az álarc és a
• 3:51
  végén. Már nem maradt semmi.
• 3:56
  Szerencsére nem egy perc alatt történt mindez, hanem hosszú
• 4:01
  hónapok alatt, ezért aztán hozzászokott nem ijedt meg.
• 4:06
  Amikor már mind ellen állott, egyszer csak észrevette az
• 4:10
  alapokat. Ott vannak az alapok, az alapok,
• 4:14
  amire minden épült, és hát az alapok nem egészen úgy néztek
• 4:20
  ki, mint ahogy azt elképzelte, egészen más dolgok néztek vissza
• 4:26
  onnan, mint amit ő maga és a világ elvárt tőle.
• 4:31
  Rá kellett döbbennie, hogy ő nem igazán várat, csak homokvárat
• 4:37
  épített. Vagy valami olyasmit, amit a
• 4:40
  nagy viharok könnyen elsodornak. Mit?
• 4:45
  Volt mit tenni gondosan felmérte az alapokat és elkezdett rá egy
• 4:50
  másik, sokkal élhetőbb szükségletekhez szabott házat
• 4:54
  építeni. Igen.
• 4:57
  Az identitás nem egy szobor amit egyszer kifaragnak és kész.
• 5:01
  Inkább egy folyamatosan átépített ház, néha bővül, néha
• 5:06
  bontanak belőle, néha átkerül egy fal máshová, mert az élet
• 5:10
  más fényt kezd hozni ugyanarra a térre.
• 5:13
  És a böjti csend tényleg nem üresség, hanem az a pillanat,
• 5:16
  amikor nincs épp felállványozva semmi.
• 5:19
  Sokan ettől ijednek meg, hogyha most nem érzem magam valaminek,
• 5:24
  akkor talán nincs is valami ott. Pedig lehet, hogy pont akkor
• 5:29
  látszik meg az alapozás az a rész, amit nem a szerepek
• 5:33
  tartanak, hanem valami sokkal egyszerűbb jelenlét.
• 5:37
  És ez az alap nem azonos azzal, hogy ki vagyok most épp inkább
• 5:42
  az, hogy mi az, ami kibírja, hogy változom.
• 5:46
  A fejlődő identitásod nem attól stabil, hogy mindig ugyanaz,
• 5:50
  hanem attól, hogy nem dől össze, amikor épp nem magyarázod magad
• 5:54
  a csendben, ezért nem egy senki van, hanem egy átmeneti állapot,
• 5:59
  ahol nem kell azonnal formát ölteni.
• 6:02
  És ez ijesztő is lehet, mert megszokjuk, hogy valaki vagyok
• 6:05
  érzése folyamatosan visszaigazolva legyen
• 6:08
  gondolatokkal, reakciókkal, szerepekkel, visszajelzésekkel.
• 6:13
  De amit mondasz az a kulcs ha van alap, akkor a változás nem
• 6:18
  összeomlás, hanem átrendeződés. És talán a legszebb fordulat itt
• 6:22
  az, hogy a csend nem elvesz belőled valamit, hanem nem
• 6:25
  kényszerít arra, hogy mindig kész verzió legyél, csak hagyja,
• 6:30
  hogy az épület alatt egy kicsit látszódjon a talaj a böjt így
• 6:34
  nem egy állapot, amitől kevesebb leszel, hanem egy szűrő, ami
• 6:38
  segít látni, hogy miből vagy. Nézzük csak mi is az a böjt az
• 6:45
  előző epizódban az éhezésről beszéltünk, ami jó a testnek és
• 6:52
  erősíti az akaratunkat. Most a lélekről beszélünk.
• 6:56
  Psziché ego identitás a. Lélek eledele a csönd.
• 7:04
  De ahhoz, hogy csönd legyen, ki kell rekesztenünk a zajt.
• 7:08
  Márpedig zajt az van bőven. A zajban pedig nem hallunk meg
• 7:15
  semmit a zajban nincsenek csodák.
• 7:19
  A zajban csak szépen elporlik az életünk és a végén azt sem
• 7:23
  tudjuk, hogy tulajdonképpen honnan jöttünk, hová megyünk és
• 7:28
  miért. És igen szajjal védekezünk
• 7:32
  önmagunk ellen. Gyakran a felelősség ellen és
• 7:37
  megpróbáljuk távol tartani az elmúlást.
• 7:40
  A halandóság gondolatát is régen.
• 7:43
  Nem zaj volt ott volt a tekintélyelv a diktatúra.
• 7:49
  A kemény társadalmi elvárások és hát a nyomor ma viszont ebben a
• 7:55
  világban az egyre erősödő, egyre sűrűsödő digitális zaj az, ami
• 8:02
  mindent vész, legalábbis a fejlett országokban.
• 8:06
  Ebből adódik az, hogy ha böjtölni akarunk, sokunknak nem
• 8:10
  annyira a húst vagy az élelmiszert kell megszorítani,
• 8:15
  hanem. Inkább a digitális zajt kell
• 8:19
  levenni. Ahhoz, hogy a csönd eljusson
• 8:23
  hozzánk és a csöndben történjen valami, mi történhet velünk?
• 8:30
  2 dolog is történhet az egyik, ami történhet, az semmi, vagyis
• 8:36
  a szent üresség, a kiüresedés, amikor halljuk a csöndet,
• 8:41
  ellazulunk, megnyugszunk és ennyi a csönd akkor lehet
• 8:45
  különösen kínzó, hogyha valaki. Kínoz minket már eleve.
• 8:50
  Valamilyen kérdés valami megoldatlan probléma és a
• 8:54
  csöndben az 1. pillanatban nem kapunk választ ilyen.
• 8:59
  Kor a legtöbb ember gyorsan jól bevált zajkeltő eszközök után
• 9:04
  kap pörgeti a telefont, felhív valakit, bekapcsolja a tévét
• 9:08
  rádiót vagy elmegy valahova, és akkor vége a böjtnek.
• 9:14
  A másik lehetőség, hogy azért nem kapkodja el egy kicsit vár
• 9:18
  és megfogalmazódik benne valamilyen válasz, aminek nem
• 9:21
  tetszik. Mert mert nem erre számított,
• 9:25
  mert hát ugye a csendben minket megszólító bölcsesség nem olyan
• 9:30
  aktuálisan nagyon jónak látszó bugyuta válaszokat ad, mint amit
• 9:36
  elvárnánk tőle. Sok ember kéri az istent, hogy
• 9:40
  adjon neki valamit, konkrétan megmondja, hogy mit adjon, mert
• 9:44
  annyira butának nézi az istent. Hogy ő mondja meg neki, hogy mit
• 9:51
  adjon. És ha véletlenül mégsem azt
• 9:54
  adja, akkor megharagszik rá. Hátat fordít neki a.
• 10:00
  Másik gond ilyenkor a félelem a csodától ugye hogy csoda
• 10:05
  történik? Hát.
• 10:08
  Gondolj csak bele milyen borzasztó lenne.
• 10:10
  Olyan dolgok történnének veled, amit nem tudsz megmagyarázni.
• 10:14
  Fölhívod a haverodat ő sem tudja megmagyarázni.
• 10:17
  Hát ne törődj vele. Oké csoda felejtve, szóval én
• 10:24
  nem azt mondom neked, hogy ha van rá lehetőséged ülj le és
• 10:28
  gondolkozzál azon, mi is történetet, vajon így húsvét
• 10:33
  környékén majdnem kétezer évvel ezelőtt, mert valami történt, de
• 10:39
  legalább ülj le egy kicsit, ha csak egy pici időd is van.
• 10:45
  Megnézni, hogy hol is állsz, ne ijedj meg, ha nincs ott senki a
• 10:49
  csöndben, mert nem biztos, hogy te éppen akkor ott muszáj, hogy
• 10:55
  legyél olyan nagy valaki, amilyennek elképzeled magad.
• 11:01
  Vannak, akik nem tudnak leülni, mert 3 gyerek sír körülöttük.
• 11:07
  Na jó. 2 1. És mindig valakinek a cipőjét
• 11:12
  kell keresni, vagy éppen enni kell neki adni.
• 11:16
  Vagy leöntötte vagy leesett vagy tanulni kell vele, vagy éppen
• 11:21
  idős embert ápol és minden pillanatban valaki megzavarja a
• 11:26
  foglalt. Ők felmentést kapnak minden
• 11:29
  alól, de azért majd, ha egyszer majd ha egyszer mégis lesz
• 11:35
  lehetőségük rá, akkor azért egy kicsit álljanak meg.
• 11:39
  Mert hogyha csak pár percre vagy egy órára magadra maradsz és
• 11:43
  lehetőséged van, akkor akkor tedd azt a hát nem akarom
• 11:49
  mondani milyen telefon, de tedd le tedd le legyen egy kis
• 11:53
  digitális csend. Kapcsold ki az 5 GT mert az 5 g
• 11:56
  azért nagyon kemény energia szóval én azt tudom mondani hogy
• 12:01
  pihentessétek magatokat. Engedj legalább egy kis
• 12:07
  relaxációt, hátha mégis valami. Pozitív dolog jön a negatívokra
• 12:13
  vigyáz, mert ha nagyon sikerül üresnek lenned és olyan passzban
• 12:19
  vagy, akkor bizony az üres placcot akár gonosz lakók is
• 12:24
  elfoglalhatják. Ezért is jó, hogyha egy kicsit
• 12:29
  belegondolsz, ebbe a nem egyszerű húsvéti történetbe.