Latest / Tudatos Döntések / Hogyan marad önazonos az, akinek egy egész cég sikere van a kezében? - Fazekas Bálint, Euronics

Transcript

Hogyan marad önazonos az, akinek egy egész cég sikere van a kezében? - Fazekas Bálint, Euronics · Tudatos Döntések

• 0:25
  SPEAKER_01: A vending fez a bali.
• 0:27
  SPEAKER_01: The Euromix Vörös' KFT ügyvezetője vegye feloszlánkot and a világhatonommaturni, hogy megproduct a világot, nem csak megduplás a családi vállalkozású formát, és amikor megvan pénz, akkor pedig rájönsze egyébként a pénz nem hagyott meg mindent, és a legtöbb probléma az nem pénz jelen.
• 0:45
  SPEAKER_01: Tette ezt egy olyan generációváltás közepén, ahol az apafia kapcsolat fontosabb maradt, mint a profil.
• 0:50
  SPEAKER_01: Ez volt egy olyan sztori, hogy akartok minket felsorban, és akkor én már itt gyakorlatilag félig rám az igen.
• 1:07
  SPEAKER_02: Szép napot kívánok! Én szilági áborok, ez pedig itt a tudatos döntések című podcast a rimány magazin podcastje.
• 1:15
  SPEAKER_02: Eb a podcastben olyan embereket hívok vendégül, akiknek vagy az élettörténete, vagy az élet felfogása, vagy a tapasztalata, vagy a szaktudása, vagy akár ennek minden egyvelege együtt van.
• 1:27
  SPEAKER_02: A mai vendégem egy olyan fiatalember, akinek a élet útját már egy ideje figyelem, és azt gondolom, hogy nagyon inspiráló és nagyon sok iránymutató dolgot csinál, vagy ahogy gondolkodik az életről.
• 1:43
  SPEAKER_02: A mai vendégén Fazekas Bálint lesz, aki az Euronixnak most meg fogom kérdezni, hogy milyen pontosan, mert én olvasom egy tulajdonos a vezetője, sziabálint köszöntelek itt a podcastemben mi is a te titulusod pontosan.
• 2:00
  SPEAKER_01: Szilgában köszönöm szépen a meghívást, és egy itt lehetek.
• 2:03
  SPEAKER_01: Én az Euronixnak az ügyvezetője vagyok.
• 2:05
  SPEAKER_01: Már vagy a fővezére.
• 2:07
  SPEAKER_01: Így van, ez a fő titulósom.
• 2:09
  SPEAKER_02: Igen, ez maga a vöröskő Kft, ami egy családi vállalkozás, ez egy nagyon izgalmas vonulata lesz majd a beszélgetésünknek.
• 2:18
  SPEAKER_02: De sokat beszélgettünk, illetve hallak téged nyilatkozni is, és egy olyan típusú ember képek ez kirajzolódni bennem, ami egy csodálatos abból a szempontból, hogy nagyon látom a tudatosságot benned, de persze kíváncsi vagyok arra is, hogy miben nem vagy tudatos.
• 2:36
  SPEAKER_02: Hogy kezdődött ez az egész?
• 2:39
  SPEAKER_02: Van mindig egy kezdőkérdem is, hogy különben mi szerettél volna lenni, amikor még gyermek voltál, mi körülforgott a te gondolatod?
• 2:47
  SPEAKER_01: Hát amikor egy családi vállalkozásban ő föl az ember, akkor ez nagyon sokszor hallja, hogy ugye otthon, miről beszélnek a szülők, miről beszél a szülők kollégáival esetlegesen.
• 2:57
  SPEAKER_01: Úgyhogy így az utólagos sztorékból, amiket hallok, ott óvodában én már kamionos cégtulajdonosakartam lenni meg.
• 3:06
  SPEAKER_01: Tehát azért, amiket hallottam a családból, hogy miről van szó, azt azért átvittem.
• 3:12
  SPEAKER_02: És akkor nagyon érdekes, mert kamionos én is szerettem volna lenni egy időszakban.
• 3:17
  SPEAKER_01: Úgyhogy érdekes van nekem a tűzoltóhelyta kamionos volt, és valógy azért tudatosan azt talán éreztem is, hogy ez a kereskedelem, a meeting szó az nagyon tetszett.
• 3:26
  SPEAKER_01: Nem igazán tudtam, hogy mit jelent, de azt tudtam, hogy a meeting az valami fontos dolog.
• 3:31
  SPEAKER_01: Tehából bármi meetingel kapcsolatban, az már rögtön tetszett.
• 3:34
  SPEAKER_01: Úgyhogy szerintem így azért fiatal tudat alatt, az nagyon sok mindent felvesz egy gyerek, és ez nagyon formálja azt, hogy mit szeretne majd lenni.
• 3:43
  SPEAKER_01: Nekem abban szerencsém volt, hogy viszonylag hamar 14 évesen kiköltözhettem külföldre egy bent lakásos iskolába.
• 3:52
  SPEAKER_02: Ezt te akartad különben?
• 3:53
  SPEAKER_01: Haz egy ilyen érdekes sztori volt, szerintem itt kaptam jó pus anyukám részéről, aki elvitt egy angol iskolának, bentlakás iskolának a bemutatójára Budapestra, hogy ott veszprémben felautaztunk Budapestre, én nagyon ellen voltam, beültünk, és onnan én úgy jöttem ki, hogy na, annyira ide szeretnék járni.
• 4:13
  SPEAKER_01: Szeptembertől, akkor voltam 11 vagy 12 éves.
• 4:16
  SPEAKER_01: Azt a mindenni.
• 4:16
  SPEAKER_01: És akkor mondta, hogy az nem azért hoztolak el, hogy most 11 évesen eldonst, hogy elköltözzenek a külföldre, de hogy elindult egy ilyen gondolkodás, és akkor ebből egy olyan megálpodásunk lett, hogy ha én még mindig ragaszkodok ehhez, akkor jövő nyáron kimeltek abba az iskolában egy nyári tárborba két hétre is, hogy honnan úgy jövök vissza, hogy még mindig.
• 4:36
  SPEAKER_01: Még egy évet végig csinálnak, utána kimeltek.
• 4:39
  SPEAKER_02: Azt a mindent.
• 4:40
  SPEAKER_02: És mi volt a vonzó benne?
• 4:43
  SPEAKER_02: Ugye ez azért érdekes, én is szülő vagyok, hogy nyilván a legjobbat szeretné az ember a gyermekének, de az egy óriási nagy törés, amikor együtt éltek, és akkor egyszer csak kiszakad a szeretett gyermek a családi fészekből, hogy ennyire előre látóak a szülők, hogy tudják, hogy mi a jó neked.
• 5:03
  SPEAKER_01: Ez egy nagyon érdekes kérdés, és talán ugye a kötőfazást is félrettem, tehát nekem a családban mindig volt egy nagyon mély, nagyó családi viszony, de funkcionálisan azért nehezen találtuk az együttélés titkát.
• 5:14
  SPEAKER_01: Tehát azért én is egy eléggém okaccsön fejű ember tudok lenni.
• 5:17
  SPEAKER_01: Ezt nem gondolak.
• 5:20
  SPEAKER_01: És ez egy nagyon érdekes volt, hogy attól a perztől fogva, hogy én kiköltöztem, ott volt egy olyan gantikus váltás az egészben valószínűleg, olyan sokkal hamarabb értem, érettem, mint az akkori korosztályom, ami mondjuk pont egy ilyen tényé zekerban, hogy azért nagyon szemmel látható tud lenni a konfliktusokban, veszekedés, stb.
• 5:41
  SPEAKER_01: Szerintem azért jól is vágott az agyam, de nem annyira fókuszáltam a tananyagra.
• 5:46
  SPEAKER_01: Ugye nekem nagyon jókor jött az a váltás.
• 5:48
  SPEAKER_01: Szülőjoldról biztos, hogy egy nagyon fontos tudatos pont volt, és az én életemba is nagy ott.
• 5:53
  SPEAKER_01: Úgyh gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy hetedik évvégén költöztem el, tehát nekem nincs nyolc magyar általános.
• 5:59
  SPEAKER_01: A később angol felsőfokú papírokkal próbáltam itt hogosítványt csinálni, akkor ebben egy komoly gondokban is ütköztem.
• 6:07
  SPEAKER_01: Úgyhogy érdekes váltás volt az életben, főleg akkor egy nagyon gyenge, vagy inkább egy szószó angol tudással kiköltözni úgy, hogy ott egy teljesen más a tanetrend, de az első év az nekem arról szólt, hogy ott angolva felzárkozzak, meg azokat a tudásbeli különbséget, hogy az történelmet tanítanak más a tantárgyak kiválasztása.
• 6:30
  SPEAKER_01: Ezt a GCS-i rendszer csináltam végig.
• 6:32
  SPEAKER_01: Ami úgy néz ki van a GCS-i, meg az élőhez kettő, meg kettő év, ez felel meg az itthoni gimnáziumnak.
• 6:38
  SPEAKER_01: És ez nekem nagyon tetszett csak kicsit tudatosságra visszatérve, hogy tudatosan tudtad kiválasztani, hogy milyen tantárgyakkal foglalkozol tett nekem.
• 6:46
  SPEAKER_01: Azért az ez elég jó dolog.
• 6:47
  SPEAKER_01: Sörek is megvan az előnye, meg a hátrány, mint mindennek.
• 6:51
  SPEAKER_01: Most már gyűlnek a kérdéseim.
• 6:54
  SPEAKER_01: Én ki tudtam ott választani mindegy, az a nyolc tantár, és megvolt, hogy tudományból legalább egyet kell, tehát, amikor megvan a hátránya, én nem kémiáztam, de biológiában meg sokkal erősebb volt, például, amit tanultam, kelet-plusz egy nyelv.
• 7:09
  SPEAKER_01: De a hátránya az az volt, hogy amikor el akartál menni a következő két éves ML-fogúbe, akkor vagy utána majd egyetemre, ahhoz meg volt, hogy milyen előzetes tantárgyakat, és milyen szinten kell tanulja.
• 7:22
  SPEAKER_01: Kicsit be is határolta.
• 7:23
  SPEAKER_01: És be is határolt.
• 7:24
  SPEAKER_01: És akkor én abban tudom, hogy persze üzletre fogok menni, nemzeti főiskolára, nekem az érettség előtt egy három- vagy négy hónappal derült ki az, hogy az a matek, amit én csináltam, az egy ilyen nem egy emelt szak volt, vagy nem a kettő közül nem az erősebbik, és ugyanaz nem fog tudni egyetemi szakmát, vagy egyetemi tanulmányokat csinálni üzleti karon.
• 7:46
  SPEAKER_01: De gyakorlatilag három hónap, hogy két évet kell átpörgessek, hogy felzárkozzak arra a szintre, ami majd után.
• 7:58
  SPEAKER_01: De például utána a következő két évben ott meg már csak négy tantárgyat vettem fel, ami közgazdaság, politika, IT-m egy ilyen általán biznisz volt, és akkor abból az első év végén egyet el szoktak ejteni.
• 8:13
  SPEAKER_01: Nekem az a politika volt, és akkor azt a három, amit tényleg igazából életszerűen majd engem érdekelni fog, azt vittem egy ilyen emeltemelfokra.
• 8:20
  SPEAKER_01: Nagyon érdekes volt én szempontban.
• 8:22
  SPEAKER_02: Picit hagyugodjak még vissza, mert arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy azon a bizonyos bemutatón, mi történt benned, hogy az a bálint, aki úgy ment oda, hogy nem akarja, ott valami olyat láttál, vagy valami olyat éreztél, ami fenekestül felfordította a döntésedet.
• 8:43
  SPEAKER_02: Mi volt ez?
• 8:44
  SPEAKER_01: Biztos ismerszi olyan embereket, akiknek nem elég az a középszerűben el vagyunk, hanem folyamatosan cselendselni kell, és magát is cselendseli, és állítja maga elé a kihásokat, hogy miket szeretne elni, mit szeretne teljesíteni, miben szeretne új dolgokat létrehozni.
• 9:01
  SPEAKER_01: És szerintem nekem valahogy ezek a célok vesztek el az itthoni életbe, és nekem nagyon kényelmes életem volt, nagyon szép helyen nőttem föl a szeretőcsalád, hogy ilyen szempontból szó nem érheti a házat, de hogy amikor személyes oldalról nézem, mondjuk a tanárokkal, hogyan jöttem ki, milyen irányba teendelt az élet, akkor abban már tizenévesen is volt annyi reflekció, hogy éreztem, hogy ez nem jó irány, tehát hogy nyilván ez kellett a szülői pust mint emlök.
• 9:27
  SPEAKER_01: És akkor itt mit láttál?
• 9:29
  SPEAKER_01: És itt valógyalán azt láttam meg, hogy itt van egy teljesen komfortzonán kívüli szituáció, hogy kiköltözök, nyolcan voltunk egy szobában.
• 9:38
  SPEAKER_01: Amiben volt egy nigériai srác, volt két spanyol, volt benne orosz, kazak, meg talán Japán.
• 9:49
  SPEAKER_01: Elég nemzetközi volt.
• 9:50
  SPEAKER_01: Nagyon nemzetközi volt, és most ahhoz képest, hogy mikor a szobám volt otthon, és megkor a szabadságom átköltözve egy olyan iskolában, ahol este leked a telefonodat, és bekerülsz hét másik fiú mellé egy szobában, a kötelező lámpiolás idők vannak.
• 10:04
  SPEAKER_01: Az egy érdekes dilemma volt, és valahogy lehet, hogy ennek a ebben talán az fogod meg, hogy itt valami olyan komfort zónán kívüli dolog van, ami tudatis fejlődést és új érdekes impulzusokat jelent.
• 10:19
  SPEAKER_02: A komfort zónaság, a komfort zónán kívüliség az téged szokott motiválni.
• 10:26
  SPEAKER_02: Mert itt az történt ezt most így értem, de ez meghatározza az életedet.
• 10:31
  SPEAKER_01: Szerintem, hogy az idő telik, az ember egyre jobban elkényelmesedik, a legalis magamon is ezt érzem.
• 10:36
  SPEAKER_01: Akkor egészen biztos, hogy ez egy olyan óriási driver volt, de azud még, hogyha azt mondanám, hogy most nem részte ez az életemnek.
• 10:43
  SPEAKER_01: Tehát én nagyon viszek abba, hogy fejlődés nélkül nincsen nincs el jövő, és való a fejlődés is a konfortzonomra nagyon összekapcsodik, mert ha mindig ugyanaz csinálom, hogy be kényelmesen érzem magamat, abban a maga a Learning Köryen tempóba fejlődik az ember, talán drasztikusan az, ami különbség mutat.
• 11:04
  SPEAKER_02: De nem csak Angliában voltál, tehát itt több országban voltál, még is voltak ezek, és miért voltál ott?
• 11:09
  SPEAKER_01: Anglia után én hazaköltöztem, és akkor volt három év, amikor hazasod azért, itthon csináltam egyetemet, meg mellette már fultán dolgoztam a család válkozásba is.
• 11:20
  SPEAKER_01: És akkor utána felkértök egy nagyon érdekes pozícióra Amsterdamban.
• 11:26
  SPEAKER_01: Egyébként egy gyakornoki titulussal mentem ki, de gyorsan kiderült, hogy egy ilyen nagyon nagy ráhatással vagyok egy nemzetközi beszerzési társára, és hogy nekem az ide nagyon érdekes volt, hogy most lehettem ilyen 20-22 éves környékén, és nagyon élveztem az Amsterdami életet.
• 11:47
  SPEAKER_01: minden munkam, vagy minden privát oldalról izgalmas volt.
• 11:51
  SPEAKER_01: És az egyik nap a főnökem, akivel egyébként azóta is nagyon-nagyon baráti még kapcsolottápolok, és akkor talán még a mentoroknak is hívhatnám.
• 12:04
  SPEAKER_01: Ez nem egy ilyen definiált, hogy te vagy a mentorom, vagy nem vagy a mentor, de egy olyan ember, akinek nagyon nagy ráhatása volt így a fejlődés.
• 12:11
  SPEAKER_01: Azt gondolom már rá lehet mondani azt, hogy mentor.
• 12:14
  SPEAKER_01: Egyik nap beí volt, és közában nagyon megköszönte azt a munkát, amit csinálok, és közölte velem, hogyha ténylegesen nem akarok elmenni mester, akkor engem ki fog rugni, mert ugyannél azért szerintem többre vagyok hivatott, nincsem, hogy gyakori pozivól Amsterdam, ott elkényelmesedek.
• 12:36
  SPEAKER_01: Szerintem talán nekem ez a kettő nagyon meghatározó pillanat volt, ahol egyszer a nyomnak köszönhetően, egyszer ennek a mentornak köszönhetően volt egy olyan nyomás, amikor a Komfortzónában kezdtem picit belesimulni és elkényelmesedni, és jött egy olyan külső impulzus, amivel segítettek egy új utratérni, akkor nem értettem, és valami mentornak az a feladata, hogy olyan dolgok segítsen, ami nem evidens még a mentolet számára.
• 13:07
  SPEAKER_02: A podcast fő támogatója a szemurás túlész, mert a jó beszélgetések egy jókávével kezdődnek.
• 13:12
  SPEAKER_02: És azt megkérdeztem, hogy mikor volt az a pont, amikor tudatosítottad magadba, hogy ez a két pontja az életednek azért egy nagyon fontos döntésnek volt a pontja.
• 13:24
  SPEAKER_02: Mert az a tapasztalatom, hogy nem minden esetben abban a pillanatban értjük meg, hogy ott az egy nagyon fontos.
• 13:30
  SPEAKER_02: Mondjuk azt gondolom, hogy a hetedik osztályos beliálintot még ott ott nem tudom, de mindjárt megtjuk.
• 13:37
  SPEAKER_02: Ahogy az ember halad előre a korban már egyre jobban be tudja azonosítani ezeket.
• 13:42
  SPEAKER_01: Hogy voltál ezzel?
• 13:43
  SPEAKER_01: Churchinek volt egy nagyon érdekes idézet, egy ilyen hosszabb idézet, ami csak nagy van arról szólt, hogy igazából minden embernek eljön az a pillanat, ami egész életében tudat alatt is készült, és hogy az az a döntő pillanat, hogy sikerült-e felkészülni arra, és akkor nem ez mindig le volt ment, és nekem ez egy ilyen evidens dolog volt, hogy ez nekem a cég átvét.
• 14:07
  SPEAKER_01: És ugye az is nagyon érdekes, hogy ezt most már egy picit ilyen múltként kezem, tehát nagyon fontos lezárása volt, de hogy most már nem ez a kérdés, hanem most már vannak új kihívások.
• 14:19
  SPEAKER_01: És talán, amikor ezeken gondolkodtam, és ebből egy kicsit visszaszámoltam, hogy hogy is alakult az élet, mert nyilván, amikor a főnök azt mondja, hogy ki fog rúgni, azonnant egy ilyen úgy kezelni.
• 14:30
  SPEAKER_01: A szomporzónán kívül.
• 14:31
  SPEAKER_01: Az nem egy.
• 14:32
  SPEAKER_02: És lehet, hogy a legjobbat nem nem lehet, hát ezt most már tudjuk, hogy a legjobbat akarta.
• 14:37
  SPEAKER_01: Akár egy év múlva, amikor egy éves mesterképzés volt, amiben volt London, New York, San Francisco rotáció, olyan tudásokat tudtam ott felszedni, amik előtte nem voltak meg, és most nagyon hiányoznának, és olyan kapcsolat egy olyan alulnak, ami azóta is nagyon sokat tett az életemhez.
• 15:02
  SPEAKER_01: Ezek nagyon nehéz megmondani még tudatosan is, hogy mi az, ami segíteni fog, és szerintem ahhoz, az embernek lenyen egy ilyen erős reflekciója, és ki tudja.
• 15:12
  SPEAKER_01: A sokszor segít, hogyha az elején egy picit meglökik ezért, mint amikor a gyereket tanítod vicyozni, akkor az elején, hogy látod a seprűnyelet, amit fog az apuka és fut vele, és egy idő után már nem kell seprűni, hogy hiszem ez egy kicsit ilyen hasonló, hogy ha van egy vagy két élda, és ezt visszanézve látod, abból tudsz merítani.
• 15:30
  SPEAKER_02: É te megemlítetted, hogy neked át kell venned a családi vállalkozást.
• 15:35
  SPEAKER_02: Ez mikor tudatosult benned?
• 15:37
  SPEAKER_01: Ez sem egy ilyen nagyon exak dolog, tehát szerintem nekem ez nagyon úgy maradt meg, hogy én nekem egy izgalmas dolog, mind a kereskedelem, mindamit apumtól láttam, és hogy majd egyszer.
• 15:50
  SPEAKER_01: De hát előtte elmegyek világot látni, meg szerencsét próbálni, és akkor majd, hogyha megvan az a szaktudás, meg kipráltam a multikarriert, akkor hazajövök és segítek ebben.
• 16:03
  SPEAKER_01: És szerintem meg lett volna ennek is az előnye hátránya, hogy az ám volt egy olyan dilemma, ami miatt volt egy aktualitás, hogy egyik pillanatról a másikra azt, az integrációt felkelt, hogy gyorsítsuk.
• 16:17
  SPEAKER_01: És ez nagyon érdekes időszak volt.
• 16:20
  SPEAKER_01: Ez érdekes, amikor azt érzed, hogy fontos vagy ahhoz a szituációhoz, mert a másik olat még nem teljesen tudatosul bened a felelősség súlya.
• 16:29
  SPEAKER_01: Tehát az ember először sokkal jobban látja a lehetőségeket és a szép oldalt, és akkor mondjuk jönnek a nehézségek.
• 16:38
  SPEAKER_01: És akkor utána jönnek a nehézségek.
• 16:41
  SPEAKER_01: Ez nekem a mesterképzésem alatt volt egyébként most tényleg visszagondolva, hogy ha a főnököm nem talál ebbe az irányba, és nem megyek el egy mesterre, akkor mekkora rendikben lettem volna akár egy év különbséggel, a Amsterdamból költözök, és nem a mesterről.
• 16:56
  SPEAKER_01: És akkor én nekem 22-23 környékén vettem át az első céget, ami még tényleg egy ilyen kisebb, adminisztratív, nemár, KFT-nek hivatalosan az ügyvezetőjeként.
• 17:07
  SPEAKER_01: És hogy 20-26 év körül volt, amikor a 600 fős.
• 17:11
  SPEAKER_01: Nekem az egy ilyen hasonló délbéker időszak volt, mint az Angliában költözés, hogy január egyjel átveszem, lesz 31, már nagyon éreztem a nyomást.
• 17:21
  SPEAKER_01: De ha december elneszélgetünk, akkor még nem biztos.
• 17:25
  SPEAKER_01: Hogy azért ebben is volt egy olyan, hogy persze jönni fog, de teljesen más az, persze jönni fog, és persze holnaptól ez van, vagy molezen, és nekem egy kicsit a személyiségem is ilyen nagyon szeretem a felőséget viselni, hogy kevésbé beszélni róla.
• 17:43
  SPEAKER_01: Cinálod, hogy nem igazán tied a végeredmény, meg az odavezető út, akkor az kevésbé érzem sajátnak.
• 17:50
  SPEAKER_02: És ez mennyiben kötődik ahhoz, hogy amikor te visszajöttél külföldről, akkor vagy nem is tudom pontosan, melyik időszak volt az, amikor te nem a menedzmentbe ültél be rögtön az elején, hanem ott elkezdted arról a szintre, ahol azért nem a fehér gallérosok vannak.
• 18:06
  SPEAKER_01: É nagyon viszek abban ahhoz, hogy jó vezető legyél, ahhoz azt, amilyen irányban szeretnéd kormányozni a hajót, ahol szövetségesek kellnek, és ez csak akkor működik, hogy ha az a teljes szervezeten át tudhatolni, és meg tudják érteni.
• 18:21
  SPEAKER_01: És ezt tényleg így, amikor én haza költöztem, akkor az volt az első kérdésem, hogy szeretnék területén vezető lenni.
• 18:29
  SPEAKER_01: Senki nem értette, hogy a helyet kérnek valami komolyabb igazgatói pozíciót, én mértelületvezető akarok lenni, és akkor egyébként kedvesen szemem kis belső cselensből a három talán legrosszabbul menő boltot kaptam meg a három különböző lokációban, tehát ezelőtt tényleg facsarva legyen a dolog.
• 18:46
  SPEAKER_01: Hát, hogy komfortzónán kívül legyél, úgyhogy ez egy nagyon izgalmas dolog volt.
• 18:51
  SPEAKER_01: Ugye nekem előtte annyi vezetői tapasztalatom volt, amiben szerintem úgyszintén az a külföldön sokat segített, hogy az első boarding school-ban bent lakásosban, ott egy év után gyakorlatilag, mint a Harry Potterben is látszek a prefekek, akik ugye a fiatal bekerülők boarding schoolba élőknek segítenek.
• 19:11
  SPEAKER_01: Tehát nekem kell gyakorlatilag úgy mondat a kollégium vezetőségét segíteni diák oldalról.
• 19:17
  SPEAKER_01: Tehát mi szétfontunk osztva ilyen munkacoportokra mosogattunk, mit akarítottuk az egész kollégiumot, és akkor ezeknek a prefekteknek az volt a dolga, hogy vezesse ennek a működését, és akkor egy idő után ennek a prefekt rendszernek már a vezető jelettem.
• 19:32
  SPEAKER_01: Tehát az is egy nagyon érdekes dolog volt, hogy egyik oldalt a kollégiumban, másik oldalán, meg az iskolarészen is volt egy ilyen Magyarországon ez nem túl jellemző ilyen házak voltak, és akkor mindig diák az a három ház egyikévet tényleg, mint amit a Harry Potterben is lehet látni került bele, és akkor volt egy akademikus, meg volt egy sportverseny, és akkor ezekben lehetett pontot szerezni, és akkor nekem ebből azért valamennyi vezetői tapasztalatom volt, hogy itt azért volt az iskolai oldalán száz ember a kollégiumban, meg nem most, 30-40-50 ember figyelni kellett.
• 20:06
  SPEAKER_01: Úgyhogy ennyi vezetői tapasztalat volt.
• 20:08
  SPEAKER_01: Ugye az Amszadam az nekem inkább egy ilyen szakmai, meg tárgyalás, de hogy nem leadership oldalról.
• 20:14
  SPEAKER_01: És akkor úgy voltam vele, hogy szerintem az lenne ide, a jó döntés, hogy ha megérteném, hogy mi a probléma, mielőtt elkezdek itt dirigálni, és elkezdem azt mondani, hogy mi jó ideját.
• 20:24
  SPEAKER_02: Ezt ezt megkaptad, és pont azon gondolkodom, hogy amikor megkaptál három olyan boltot, ami ráadásul lokációban is egymástól eltérő, ott mi volt a stratégiád, mert azt gondolom, hogy ott azért lehetett benned egy nagy dróg, hogy azért csak megmutatod, hogy azért ebbe tudsz valami csinálni.
• 20:42
  SPEAKER_02: Itt mi történt, itt hogy kell elképzelni, amikor egy ilyen szituációba kerülsz.
• 21:00
  SPEAKER_01: Én itt inkább még a feljelentifutó verzió voltam.
• 21:04
  SPEAKER_01: Gazában szerintem az az alap emberi készség képesség, hogy másokkal megtaláljam az egyetértést, és tudja őket irányítani.
• 21:14
  SPEAKER_01: Ez ott már megvolt.
• 21:15
  SPEAKER_01: Ugye a szakmai tudás az kevésbé.
• 21:19
  SPEAKER_01: Ami bolti működésünkől nagyon messze voltam.
• 21:22
  SPEAKER_01: Megúlásan szerint, aki sokszor vált munkahelyet, az megtanulja, vagy aki mondjuk csapatsportban átigazolából, az gyorsan megtanulja, mik azok a mozgató rúk, amik egy szervezet életében vannak.
• 21:35
  SPEAKER_01: Mha valaki egy szervezetben van egész életében, akkor neki az lesz az evidence, és talán ez a asszimilációs képessége ez kevésbé fejlődik ki.
• 21:45
  SPEAKER_01: És én úgy voltam vele, hogy itt tényleg ilyen 530-askelés nagyon komoly munkamennyiséggel azt éreztem, hogy ha itt nem teljesítek jól, akkor később se lesz, és hogy milyen gyorsan tudom felvenni azokat az időfutás.
• 22:00
  SPEAKER_01: Olyan belsőfutás az idővel, hogy milyen gyorsan tudok tanulni, hogy mire eljutok a kereskedelmi ügyvezető, vagy az ügyvezetői időszakra, addigra meglegyen az a tudás, ami kell egy ilyen.
• 22:12
  SPEAKER_01: És akkor ugye itt az a Churchilles idézet az mindig ott volt a telefonban, hogy azért tényleg van egy ilyen felelőssége.
• 22:20
  SPEAKER_02: Mennyiben okozott hátrányt az, hogy te vagy apukád fia, aki ugye az egésznek a vezetője, tulajdonosa, és te egyszer csak lemész ebbe a három boltba, quasi nem egy bordtakként, hanem mint egy területi vezetőként.
• 22:38
  SPEAKER_02: Itt mi volt a legnagyobb kihívás mondjuk így ebbe a kettőségben?
• 22:43
  SPEAKER_02: Tudjuk, hogy még szakmailag nem voltál annyira képben, vezetési tapasztalataid azért már némi volt, és közben egy olyan handikeppel mész le, ha megenged én ezt mondom, egy olyan handikeppel mész le, hogy te vagy a tulajdonosnak a fia, ami már önmagában egy nagyon nehéz helyzet.
• 23:00
  SPEAKER_01: Képele, hogy a boltoknál kevésbé handikáptnak.
• 23:04
  SPEAKER_01: Én azt éreztem, hogy az első kérdés az az volt, hogy te mit csinálsz itt, és miért nem a központban vagy.
• 23:10
  SPEAKER_01: És akkor ugye nekem az volt ebben a természet válasz, hogy én szeretném megérteni, hogy mi a nehézségetek, hogy később azon segíteni tudjunk.
• 23:17
  SPEAKER_01: Szerintem akkor a szervezetnek ebben volt egy nagyon fontos ilyen szervezeti átalakulás és időszaka, vagy már vagy amikor még nem is kezdődtek el ez a nagy változás, de hogy már a szükség a csapat szempontjából már ott volt.
• 23:32
  SPEAKER_01: Úgyh szerintem így az egész emberorientált, vezetői szemléletátalakításnak, ezek voltak az első ilyen kis cseppőe, amikor a szervezet elkezdtem megérteni, hogy hova is szeretnék majd ezzel eljutni.
• 23:44
  SPEAKER_01: És ugye most ennek már a vége az az, hogy szerencséni ezt már nem nekem kell cseppetnem, hanem a vezetőség is olyan emberekben, olyan emberekkel tudtam magamat körbevenni, akik ezt már nélkül nem is tudják csinálni.
• 23:56
  SPEAKER_02: Akkor, ha jól értem, itt amikor nem fogok már sokáig ítenni a botnál maradni, de nagyon érdekel, hogy akkor már önmagában az egy jó pont volt az ottan ott dolgozó kollégáknál, hogy valaki jön, máshol is lehetne és lejön, és meghallgatja őket.
• 24:14
  SPEAKER_01: Régen volt egy ilyen kialakult feszültség, mint a két külön csapat lett volna egy kicsit sosan egy bolt hálózat meg egy központ között.
• 24:23
  SPEAKER_01: De hogy én ez a játszmákat nem szerettem elég eredményben egy csapat vagyunk, és igazából az ügyfélér kéne dolgozni, a másik meg, hogy ugye van a belső ügyfeleink is, és hogy a hálózat ez a központnak a belső ügyfele, és tanicit fordítva is.
• 24:37
  SPEAKER_01: Úgyhogy szerintem ez egy nagyon érdekes változás volt ebben, most jó kis blánkáltem, hogy hol akartam ezzel menni.
• 24:45
  SPEAKER_01: Mi volt neki a kérdés?
• 24:46
  SPEAKER_02: Az volt, hogy gyakorlatilag elmondtad, hogy azért nem fogadtak olyan rosszul téged a boltban, de én most próbáltam arra rávezetni, hogy viszont ahogy elmondad, volt egy előnye annak, hogy te a központból lejössz a bolba, és akkor itt tartottunk, hogy sikerült ott megértened, és sikerült dőlőre jutnok ezekkel a boltokkal.
• 25:12
  SPEAKER_01: És talán az a legérdekesebb, hogy most már odáig eljutottunk, hogy a teljes menedzben is vállal, és egyébként most nyilvánszem mondtam egy kötelező, de hogy példámutatásra lejutott arra a szintre, hogy az összes menedsben tagunk is szezonban is lejár és a bolt dolgozik, és segít, hogy.
• 25:29
  SPEAKER_01: És majd később, amikor a menagsment oldali tanulásra térünk vissza, amikor egy egy ilyen stratégiávonuláson al mondjuk egy öt tíz éves táblatról beszélgetek a menedzment tagokkal, és nem szélszfókuszó emberek lementek a bolba, és onnan hoznak vissza példákat, hogy én emlékszem, hogy az nehéz volt annak az embernek, az a folyamat nem jó, azt mi nem digitalizáltuk, hogy ezáltal így nagyon sikerült kinyitni a szemüket, és hogy nyilván egy az is nagyon sokat segít abban, hogy egy csapattá váljanak.
• 25:58
  SPEAKER_01: És hogy ez volt 2018, amikor én lekerültem ebbe három boldba, és akkor az volt elt egy nyolc év, de hogy maradandó lett ez a kultúrába épített, menjünk le és csináljuk velük együtt, mert hogy szerintem nekem volt mindenben ezt keresem, hogy nem holnapra kell, meg nem holnap után, de amit csinálunk, azt csináljuk jól és maradandóan.
• 26:20
  SPEAKER_01: És ez szerintem egy nagyon jó példája annak, hogy ami ott még egy ilyen belőr jövő érzés volt, az sikerült a célkultúrába beleépíteni.
• 26:28
  SPEAKER_02: Mikor volt az a pont, amikor te úgy érezted, hogy most már alkalmas vagy arra, hogy ezt a óriási szervezetet vezessed.
• 26:36
  SPEAKER_01: Van ilyen pont egy ember életében nem tudom.
• 26:40
  SPEAKER_01: Lehet, hogy nincs, nem tudom.
• 26:42
  SPEAKER_01: 26 évesen mondom szintén egy ilyen 50 pluszos menedbe bekerülni, azért az ember azzal a gondolata nem játszik elokosabb, mint a többi.
• 26:52
  SPEAKER_01: Szerintem ennek annyira megban a hátrányak óriási erőnye is van, mert hogy én mindig úgy választottam vezetőket, meg kollégákat, hogy ők okosabbak legyenek nálam, és ezt merjem is kitenni, és mindenkinél azt keresem, hogy mit tud behozni a csapatba.
• 27:08
  SPEAKER_01: Az biztos, hogy az nagyon sokat fejlődött, mint a szakmai tudáson.
• 27:14
  SPEAKER_01: Azért látom azt, hogy a piacon miket tudtunk elérni nyolc évat, hogy meg is dupláztuk az árbevételünket, és digitalizációnak köszönhetően dupla akkorbevételt csinálunk, most majd a két országban működünk, gyakorlatilag ugyanannyi emberrel, mint ami 8 évvel ezelőtt volt.
• 27:30
  SPEAKER_01: Ugye a hatékonyság is.
• 27:32
  SPEAKER_01: A hatékonyság az nagyon sokat fejlődött, és ezáltal az élet minőséget is nagyon tudtuk elvinni a kollégáinknak.
• 27:39
  SPEAKER_01: Úgyhogy én azért azt látom, hogy a szakmai tudást hozzá sikerül tenni, és talán még fontosabb, hogy a Leadership Skillek, azok 8 évig én úgy érzem, hogy fejlődtek, és ez a kicsit nagyobb maga biztonságot arra, hogy azt érezzem, hogy kezdek erre megérni.
• 27:57
  SPEAKER_01: Most majd 30 vagy 32 évesen, azért az ember így egy picit ezen gondolkodik, hogy na most egy elmúlt 8 évben volt egy rész, amit lezárunk a következő időszak.
• 28:07
  SPEAKER_01: És azt látom, hogy a csapat egyre jobb volt a vezetői szill, ezáltal egyre jobb embereket tudtunk behozni, és egyre jobban tudtuk a meglévő embereket is.
• 28:20
  SPEAKER_01: De egy foci edzőnél sem 11 legjobb játékos kell, hanem az a kérdés, hogy hogyan rotálod őket azok, akik éppen drájolnak, hogy húzzák a csatot.
• 28:30
  SPEAKER_01: Mindenkinek van egy rosszabb időszak, vagy rosszabb nap, vagy van egy új kivás, amihez, megint egy másik szetel kellett.
• 28:37
  SPEAKER_01: De nagyon agil is lett a menedzsementnek a hozzáállása, és mi rendszeresen pakolunk át, csapatokat A-ból B-be.
• 28:45
  SPEAKER_01: Azt azért nem mondom, hogy ott tartanánk, hogy mondjuk egy logisztikai igazgók, meg egy marketing igazgatót megrutálok, tehát hogy azért a szakmai tudás az nagyon fontos, de hogy egyébként nagyon próbák adaptívak lenni ahhoz, ami az jelenek kihívásokhoz szükséges.
• 29:00
  SPEAKER_02: Azt látom, hogy azért ez egy nagyon komoly szakmai út, meg emberi út, de közben arra is egy picit kíváncsi vagyok, hogy a szüleid hogy élték meg ezt, vagy a szüleid, hogy adták meg ezt a lehetőséget.
• 29:13
  SPEAKER_02: Hogy apukád, hogy tudta ezt átvinni.
• 29:16
  SPEAKER_02: Ugye Magyarországon ez egy óriási nagy kérdés, hogy a generációváltás az hogy történik meg, hogy egy cégem belül.
• 29:24
  SPEAKER_02: Itt ezt hogy kell elképzelni a ti esetetekben.
• 29:27
  SPEAKER_01: Ebben annyira kezdnek a nagyon büszkök mind a kettőkre, és azt mindjárt is mondom, hogy miért.
• 29:32
  SPEAKER_01: Egyik old, hogy hogyan adták meg, hogy hogyan készültünk fel a generációváltás, azt nyilván időben kell kezdeni.
• 29:38
  SPEAKER_01: Tehát, hogy az, amikor.
• 29:42
  SPEAKER_01: Egészen biztosan.
• 29:46
  SPEAKER_01: Irodában les csinálni egy ilyen gépel megporlevest meg.
• 29:51
  SPEAKER_01: Ezek egy pici, nem tudom, tanát éves lehetem, hogy hívja, hogy ezek az első ilyen dolgok azért nagyon megvannak, és nyilván ő is ügyesen volt be abban, hogy megmutatta, hogy ő mit csinál, ő hogyan csinálja, és szerintem az országban egyedülálló módon tudta ezt úgy továbbadni, hogy amikor valami átkerült hozzám, abba soha nem lépett át.
• 30:12
  SPEAKER_01: Ez egy nagyon szoros határvonal volt.
• 30:13
  SPEAKER_01: Még az egy nagyon nehéz lehet, annak a félnek, aki átadja.
• 30:17
  SPEAKER_01: Igen egészen biztos, úgyhogy én azt látom taná a sikeres generációváltásnak, tehát az egyik illegőbb eredményeként, hogy ő meg tudta állni azt, hogy neújon át.
• 30:27
  SPEAKER_01: És amikor engem felkért arra, hogy jöjjek haza, és építsük újra ezt a céget, akkor az egyik nagyon fontos pont, ugye erről ma sok helyen beszéltünk, az az volt, hogy az apafi kapcsolat.
• 30:40
  SPEAKER_01: Nekem ez volt a numeróista teteje, hogy apafi a kapcsolat az fontosabb, mint az üzlet.
• 30:46
  SPEAKER_01: Hogyha az üzlet ezt tünetre teszi, akkor inkább ne üzleteljünk együtt, hanem mind a ketten meg vagyunk külön.
• 30:52
  SPEAKER_02: Tudod, mi az érdekes, hogy mivel nekem van szerencsém ismerne az apukádat.
• 30:57
  SPEAKER_02: Én őt is egy ilyen lenyűgöző figurának érzem.
• 31:01
  SPEAKER_02: Tehát, hogy abszolút teljesen érzem benned is azt, ami benne van.
• 31:06
  SPEAKER_02: Tehát látom ezt a legalábbis én úgy látom ezt a derősebb oldalát, még akkor is, amikor most azért elmondtál egy kulcsmudot, hogy amikor apukád hazahívott, és azt mondta, hogy építsétek újra, akkor ott talán már ő érezte, hogy akkor itt fiatalítania kell, jól érzem ezekből a szavakból, amit mondasz.
• 31:27
  SPEAKER_01: Szerencsünk mondják, hogy az már nem esik messze a fájától, tehát hogy.
• 31:30
  SPEAKER_01: Szerintem ezt nagyon ügyesen csinálta, hogy én megent örököltem meg tanultam tőle, meg hogy a mai napig tanulok.
• 31:37
  SPEAKER_01: Ez egy nagyon nem fontos rész.
• 31:39
  SPEAKER_01: És ő időben látta azt, hogy ahhoz, hogy itt ennek legyen majd egy új növekedési driver-re, egy szemléletváltása, ahhoz időben integrálni kell.
• 31:50
  SPEAKER_01: És szerintem sokan ezt mondják a generációváltásban, hogy ragaszkodnak saját kalapjaikhoz, ügyvezető, tulajdonos, szakértő, mindent is ő csinál, és mindenki fontos, a gyereknek nem atteret, a másik pedig, hogy nekem ebben volt azért egy kemény tárgyalásom, hogy vele egy kemény beszélgetésem a legelén, hogy oké, én jövök nagyon szívesen, de hogy viszont akkor beszéljünk Equity oldalról is.
• 32:15
  SPEAKER_01: Tehát, hogy én nem szeretnék hazajönni alkalmazottnak, hanem engem szeretnék abban érdekel lenni, hogy itt ne egy öröklésre várjunk, hanem tudjunk közösen értéket teremteni.
• 32:28
  SPEAKER_01: És ő erre nagyon nyitott vagy.
• 32:30
  SPEAKER_01: Látom, hogy azért ez neki is egy ilyen új dolog volt, hogy egy más ilyet nem kérdezett a menagmentből tőle előtte, de hogy szerintem ez volt még egy olyan fontos dol, amit kiemelnek a generáció váltás kapcsán, és látva, hogy mondjuk így a mostani generáció, vagy én generációnban, másoknál mik van nehézségek, hogy ezt az apukat vagy az alapító szülő nem adja meg ezt a lehetőséget, és minden áron ragaszkodik ahhoz, hogy ez a sajátja.
• 32:56
  SPEAKER_01: De hogy ez akkor lesz igazából szerint a családi vállalkozás, hogyha a tulajdonos jó oldal is való egy kicsit nyitott.
• 33:03
  SPEAKER_02: Igen, itt egy kérdés meg is szűnt bennem, mert az lett volna, hogy magadénak érzed el, de hát nyilván akkor itt pontosan megalapítottad azt a részét ennek a dolognak, hogy már eleve magadénak érezhetsd azáltal, hogy a tied is.
• 33:18
  SPEAKER_02: Mert teljesen igazad van, és én is látom ezt, én is voltam szemtúj, így a korszakváltásnak, meg, amikor a páról fiúra száll a történet, de azért az esetek 98%-ában ott nincsen tulajdonrészmozgatás ebben a történetben, hanem egyszerűen, amit te mondasz, az történik, hogy fiam úgy is te fogod örökölni.
• 33:42
  SPEAKER_01: De hát az nem teljesen fogadjak arra, hogy majd tudod.
• 33:45
  SPEAKER_02: Ez nem teljesen ugyanaz, mint amikor azt mondod, hogy a tied.
• 33:48
  SPEAKER_01: De ez nagyon érdekes.
• 33:50
  SPEAKER_01: Valahogy ez ott naturálisan jön, de nem örülök, hogy ezt így csináltuk meg, hogy ebbenire nyitott volt.
• 33:56
  SPEAKER_01: Anyuka oldaláról megszámok, aki családi vállalkozásban dolgozik, az pontosan tudja, hogy az anyukának amellett, hogy nincsen sok első vele, és nálunk soha nem 90-es években meg dolgozott így egy szegni, de hogy azóta ő gyerekeket nem vett meg máscégekkel foglalkozott, és maga az Euronéxnél nincs sapkája, tehát tulajdonként.
• 34:18
  SPEAKER_01: Igen, de hogy semmi operatív munkája, de ennek ellenére a háttérben mennyi minden kapcsolódik hozzá, és hogy mennyi mindenbe segített azokban a szokos női dolgokban két férfi között gyorsan összetud akadni, és hogyszor volt olyan, amikor ő segített abban, hogy egy konfliktust le tudjunk zárni, és tovább haladjunk, és hogy amit mondtam az első, hogy ne a család sérüljön.
• 34:43
  SPEAKER_01: Tehát ezért ez szerintem mindig sokat tudsz segíteni az, hogyha nem két ember, hanem van egy külső.
• 34:48
  SPEAKER_02: Te a mai napig kikéred a szüleidnek a tanácsát egy-egy helyzetben, ahol komoly döntést kell meghozni?
• 34:56
  SPEAKER_01: Azt mondtam, hogy életvitelben igen, munkában a picit most már kevésbé, sokat beszélgetünk arról, hogy egy cégek kapcsolatoson is mit látunk jövőt nézve.
• 35:07
  SPEAKER_01: Kicsit még egy az egyik előző ilyen pontodra visszacsatolva, egyszerű volt egy olyan sztori, hogy fel akartak minket vásárolni, és akkor én már egy gyakorlatilag félig rám az igen, és így egy jó régi sztori.
• 35:21
  SPEAKER_01: Mert akkor én kiszámoltam, hogy ez egy nagyon jó befektetés volt, hogy én még épp hazajöttem, és már jól is néznek ki a számok, és nem tudtam elaludni, és nem hagyott nyugodni, és ültem az ácén, és felívtam apom, szóval már voltam hajnal egy vagy nem valahol így korra éjszaka, és ő nagyon nehéz elérni.
• 35:43
  SPEAKER_01: Estestére, ő nyugodtan halszik, és felvettek kapásból.
• 35:47
  SPEAKER_01: Feltételezem ő is a monatul végén az ágy szélén ült, és mondtam neki, hogy figyelj, én olyat vállaltam, hogy nem tudok teljesíteni.
• 35:58
  SPEAKER_01: Azóta ezen agyalok, és én úgy gondolom, hogy a becékben sokkal több van, mint sem ezt így könnyű módon elengedjük, és azt mondjuk, hogy erre büszkék vagyunk, és egy ilyen nagyon drasztikus időpont volt, és kicsit visszacatolam a kérdeztet, hogy mikor érzem azt, hogy az enyém vagy mikortól nem.
• 36:18
  SPEAKER_01: Ez egy ilyen nagyon erős pont volt, szerintem nálam is, meg szerintem nála is látta, hogy nem a könnyű utat választom, amikor jön a pénz és hátralet dölni, hanem azt az utat választom, hogy adjuk meg a lehető legtöbbet ennek a cégnek, és szakmailag úgy gondolom, hogy erősek vagyunk, és nyilván azóta sok időt, és sok értéket is hozzáadtunk.
• 36:42
  SPEAKER_01: De hogy nagyon erősen érzek egy olyan motivációt magamban, hogy mind a generációváltásban mutassunk egy jó példát, mert nekem is mutattak jó példát.
• 36:51
  SPEAKER_01: Nagyon tisztában megvan az, amikor elmentünk, 18 éves voltam egy ilyen családi magyar rendezvényre, és ott két-három nagy családi vállalkozásnak a második generációs vezetői nálam, akkor 10-12 évvel idősebbek ugye, elhívtak a bárhoz egy itt arra, és akkor ott meséltek az ő életükről.
• 37:12
  SPEAKER_01: És emlékszem, hogy nekem ezek mennyire motiválóak voltak, és az egy nagyon pozitív aspektus ezóta, hogy közülük tökben nagy jó barátok is lektek, de hogy arra emlékszem, hogy nekem mekkora motivációt adott, és hogy mennyire egy ilyen világító csillag tudott lenni a nehéz időkben, és szerintem ez fontos, hogy mi is meg tudjuk tenni, és apumon is ketten együtt ezt a generációváltó példát, ezt pozitívan tudjuk tovább vinni az országban.
• 37:39
  SPEAKER_01: Ez nekem nagyon fontos cél volt az ellen, ezt majd beszéltük, mert én nem gondolom, hogy a családi vállalkozásoktól növekszik egy gazdaságnak a jövőképe.
• 37:50
  SPEAKER_01: De abban egészen biztos vagyok, hogy ha a családi vállalkozásokban, a generációváltás nem tud pozitívan teljesülni, akkor ki fel fogja őket vásárolni, és eltűnnek az országnak azok a stabilitását adó vállalkozások.
• 38:04
  SPEAKER_01: És itt nem csak a legnagyobb gantikus családi vállalkozásokra gondolok, hanem kifejezetten azokra a kárkávékra, akik eltartják azt a várost, azt a helyi régiót, azt a pár tíz, pár száz embert.
• 38:16
  SPEAKER_01: És emi a tudási felelőség, hogyha ebben az országnak nem sikerül pozitívan mennie, akkor nem lesznek magyar cégink, és nekem ez ilyen szívem.
• 38:27
  SPEAKER_01: A másik az pedig az, hogy meg tudjuk mutatni, hogy át tudjuk lépni a határ, és tudunk külfölni sikeresek lenni.
• 38:36
  SPEAKER_02: Ha volt egy olyan pont, akkor melyik volt az a pont, amikor láttad apukádon, hogy megnyugodott.
• 38:43
  SPEAKER_02: Nyilván biztos, hogy ez egy folyamat volt az eredmény, de valahol lehet, hogy eljött az aponta, amikor megnyugodott, és lehet, hogy nem is láttad.
• 38:54
  SPEAKER_01: Ezt így nehéz egy pontot megszerintem.
• 38:58
  SPEAKER_01: Ez nem egyik napra a másik, hanem ez úgy szintén egy ilyen hosszú út, ami belátod ezeket a változásokat.
• 39:05
  SPEAKER_01: És nyilván most látom egy nagyon nyugodt, meg emlékszem, hogy volt, amikor még ő is kevésbé volt nyugodt.
• 39:11
  SPEAKER_01: De nehéz nehéz megmondani, hogy azok a pontok.
• 39:13
  SPEAKER_01: Tán ez a cég felvásárlásos, ez egy ilyen meszerintem ez egy ilyen.
• 39:17
  SPEAKER_01: Ez kicsit olyan, mint amikor kihaltsz egy kocsikat az utcán, és nézed, hogy ellopják-e, vagy az autót elviszik el, hogy ő is adott nekem, és megbeszéltük, hogy mi a jövő kép, és nem hagytam az egyszerű butat választani, hanem hanem inkább feltűntem az engulyokat, ahogy ő szoktam mondani, és védtek tovább.
• 39:37
  SPEAKER_02: Hát azt látom, hogy nagyon komoly eredményeket ért el a csapatoddal, írául azért majdnem mondhatjuk, hogy ez az időszak nem túlságosan kedvezett annak, hogy ez menjen.
• 39:49
  SPEAKER_02: Most hol érzed, hol tart beállint ebbe a folyamatba.
• 39:53
  SPEAKER_02: Tehát most hol érzed magad ebbe, mert tényleg lehet látni eredményeket.
• 39:58
  SPEAKER_02: Ugye elmondad, hogy itt nyolc év alatt megdupláztátok a forgalmatokat.
• 40:02
  SPEAKER_02: Ugye olvastam, hogy ti vagyt Magyarország legnagyobb kereskedői, aki ebbe ez ebbe a kategóriába, vagy úgy.
• 40:11
  SPEAKER_02: Magyar tulajdonek a magyar tulajdonú, magyar tulajdonú.
• 40:14
  SPEAKER_02: Szol most már azért itt vannak az eredmények, tehát már idézőjelben ki lehet tűzni a arra, hogy mik jöttek.
• 40:20
  SPEAKER_02: Te most hol tartasz ebbe a folyamatban.
• 40:23
  SPEAKER_01: Egy nyolc éveset adnak a végén.
• 40:25
  SPEAKER_01: És van valaki követően.
• 40:26
  SPEAKER_01: Ez nagyon diplomaktis.
• 40:27
  SPEAKER_01: Valamely következő nyolc éveset adnak az elenket.
• 40:30
  SPEAKER_01: Szerintem Spoló életében, egy cégvezető életében, és vannak etapok, ritmusok, minden ciklikus, szerintem ez is ciklikus, mi azért ezeket albontottuk ilyen rövidebb stratég.
• 40:45
  SPEAKER_01: 8 év az még nálunk, kettő stratégiát adnak volt az időszaka, és akkor ugye most kezdtünk egy újat.
• 40:54
  SPEAKER_01: De most ilyen üzleti részleteket kevésbé hoznek be, és fókuszálnék inkább a szervezetre, de hogy talán a generációváltás kapcsolatban is érdemes megemlíteni, hogy én hol tartok ebben a 8 év viszonylatában, az az, hogy az első stratégiát azt kapumban csináltuk, én voltam a kereskedelmi ügyvezető pedig volt a operatív ügyvezető vagy minden szoportfcióval, és akkor ugyan 2000 2020-ban vagy 21-ben, és akkor ugye az elmúlt most jó pár évben a teljes ügyvezetéshez hozzám tartozik.
• 41:26
  SPEAKER_01: És most az idej év, januárában megléptük azt, hogy a kereskedelmi igazgatót már kereskedelmi ügyvezetőnek eléptettem elő, mert ő is most már négy-t éve velem dolgozik, tehát szépen ott is átmentünk egy olyan időszakon, amikor lépésrépésre egyél több mindent.
• 41:44
  SPEAKER_01: És ezzel csak azt akarom mondani, hogy az nagyon fontos, hogy a növekedés az ne egy embertől függ jön, és ne egy ember driveolja, és hogy anny tettem a legelején az, hogy hogyan csinálunk hosszú távra maradó változást, és szerintem ez egy óriási változás, hogy az egy napum át tudta adni a stafét részbe nekem, és beengedni, majd ő egyre jobban átadta az egészet, és végleg kiszállt ebből az operatív, vagy ügyvezetői vezetésből.
• 42:15
  SPEAKER_01: És a másik oldalról, meg most már az van, hogy részben van mellettem egy olyan ügyvezetőtár, aki abszolút meg támaszkodni, és aki már hozza a saját növekedési céljait a saját jövőképeit.
• 42:30
  SPEAKER_01: Úgyhogy szerintem szervezetű gyleg egy ilyen olyan érdekes változás egy családi vállalkozás életében.
• 42:37
  SPEAKER_01: És ugye mi abban az nagyon mások vagyunk mondjuk egy múlthoz képest, hogy egy multihoz kapja valahonnan a tudást valamelyik külföldi hákujából, és már azt a tudást, amit ide behoznak meg rendszereket, azokat már pajottolták és tesztelték több országba, és ő kap egy végső szovert, jön egy végső telepítő, vagy integrátorcsapat, és akkor ők azt segítenek beilleszteni, és ehhez képest mi hogyan működünk, hogy nekünk egyszerre kell ezt csinálni, de mettek kell az országban a napi kereskedelmi dolgokat, és akkor nálunk ez most valahol így van elválasztva, hogy az ügyvezetőtár ő viszi a kereskedelmet, és fókuszál a kereskedelmi lépésekre, a kereskedelmi stratégiára.
• 43:23
  SPEAKER_01: Én pedig már egyre jobban azzal foglalkozok, hogy cégkultúra fektetem le úgymond azt a synt, ami a mozdony elé kell a következő három évre.
• 43:33
  SPEAKER_01: Mert ugye rendkívül gyorsan változik a technógiával, hogy mi az, ami működik, mire van igény, és mi az, amit ki kéne vezetni.
• 43:41
  SPEAKER_01: Maga az éjjelnak köszönöm egy hétköznapi felhasználóként is érezzük, hogy hónapól hónapra milyen drasztikusan változik a tudása és mélysége.
• 43:49
  SPEAKER_01: És ezáltal folyamatosan változtatni kell a cégben is a dolgokat.
• 43:52
  SPEAKER_01: Ez egy megint egy nagyon érdekes kultúral kérdés, hogy hogy vannak felosztva ezek és kiidrájunk.
• 44:00
  SPEAKER_01: És kimét változtat, és nagyon viszek abba, hogy kezdünk elérni abba a stádiumba, ami mondjuk egy ilyen KKV-ből válás, ugye azért nyilván az 100 fővel nem KKV vagyunk most már sajnos, de hogy a folyamatok a digitalizáció minden szépen megtörtént, és grading rendszereink vannak hárszempontjában.
• 44:21
  SPEAKER_01: Télék csomó multi túl behoztunk, ami régen ilyen adhok, meg személyes jellegű volt, és hogy a következő ilyen lépés, az az, hogy tudjunk tényleg jövőtávban nézni, tehát, hogy ne operatív tűzoltással foglalkozzunk, és hogy ha csökken a bevétel, akkor csökkentjük a költségeket, ha a másik oldal azon dolgozzunk, hogy mivel lehet növelni a költséget, és mivel csökkenteni a költséget, mivel lehet növelni az árbevétel, és mi lehet csökkenteni a költséget hosszú távon stratégiai váltással.
• 44:50
  SPEAKER_01: Talán sokkal kevésbé azzal foglalkozok a mai nap, hogy egy tárgyalok egy-két-három-négy-5%-ról vagy egy délről, inkább hogyha azt én megfogalmoztam, én azért felelek, hogy az asztalt megterítsem, még mielőtt a tárgyalás elkezdődik.
• 45:06
  SPEAKER_01: És én nagyon hiszek ebben, hogy amikor mármással szembenül a két fél, ott már az utolsó leszlin harcolnak és veszekednek, mert az igazi vémi szituációk azok valahol ott kezdődnek, hogyha ezt időben el tud kezdeni úgy alakítani, hogy a lehető tőleg azokat az értékkendő és jövőképpel, meg időtával dolgozó cégeket, partnereket választ ki, kollégákat választ ki, akik erre megfelelők.
• 45:34
  SPEAKER_01: És nyilván, hogy apban a tulajdonos oldalról, a család miatt van egy hosszú távú vízió.
• 45:41
  SPEAKER_01: De én van hasonló próbálok építeni a meglivő kollégák és parteri mixből is, hogy kik azok, akivel hosszú távon szeretnél dolgozni.
• 45:51
  SPEAKER_02: Mik azok a legfontosabb eredmények, amit és itt most kifejezetten nem a árbevétel növekedésére gondolok, ami miatt büszke vagy arra, hogy most már azért egy szemmel látható ideje te vezeted ezt az óriási nagyvállalkozást.
• 46:10
  SPEAKER_01: Nehéz, hogy vezetőként mi az a képiá, ami a egyedüli beleírja, hogy sikeres az ember vagy nem.
• 46:17
  SPEAKER_02: É azért mindenképpen azt hozzáteszem, hogy én úgy képzelem el, és akkor ezt feloldom egy kicsit, hogy nyilván itt egy iszonyatosan komoly csapat összefogásra van szükség.
• 46:26
  SPEAKER_02: De hát azért kénytelen kellettlen akkor is te vagy a tetején.
• 46:30
  SPEAKER_01: Én legbüszke arra vagyok, hogy a növekedési motor az nem egy személybe egy ember most már a székben, és az nem azt jelenti, hogy én hátradők és nem dolgozok, hanem azt jelenti, hogy nem egy fejből pattant ki minden, és nem egy operatív, végrehajtó csapat ül alattam mellettem velem, hanem egy abszolút együttműködő együtt dolgozó és a jövőt is együttkreáló csapat épöl.
• 47:01
  SPEAKER_01: De hogy ha csat mindegyike vagy legalábbis túlnyomó része nem ilyen, akkor szétfogásni.
• 47:07
  SPEAKER_01: El fognak menni az emberek.
• 47:08
  SPEAKER_01: És ezért gondolom, hogy ez megint egy ilyen hosszú távú, maradandó változás, mert hogy most már a többség ilyen.
• 47:16
  SPEAKER_01: Most már a többség nem enged be olyan embert, aki önös érdekből érkezik, és nem a csapatért.
• 47:21
  SPEAKER_01: És hogy ez is például érdekes, hogy nálunk úgy adta ki a sors, hogy nagyon sokan felső szerint kosárlabdáztak a csapatból.
• 47:31
  SPEAKER_01: De ez így utólag derült ki.
• 47:38
  SPEAKER_01: Dynamika.
• 47:39
  SPEAKER_01: És hogy ez például annak nagyon fontos, hogy csapatként kezeljük egymást.
• 47:43
  SPEAKER_01: És nyilván az összes KKV Magyarország, a 90-é picci csillós volt, és akkor ebbe is van egy ilyen fejlődési szakasz, és akkor most már mi se jutottunk Matrix csapatokig, meg tényleg sokkal aggédisebb az egész, de hogy én úgy gondolom, hogy ez nagyon fent.
• 47:59
  SPEAKER_01: A fent együttműködés fogja megmutatni, hogy milyen az alattal lévő együttműködés, és még erre csak egy gondot csatolnák, hogy amikor a cégben elkezdtem dolgozni, akkor a mentól mindig azt mondta, hogy ez olyan, mint hogyha egy hány tányért tudsz egyszerrepörni.
• 48:17
  SPEAKER_01: Tehát hogy kereskedem azt arra, hogy hány ilgaskerék valami, tökéletesen mozog, ahhoz, hogy jó eredmények legyenek.
• 48:24
  SPEAKER_01: És ebből kiveszel egyet megáll az egész, vagy kiveszél egy párát lelassítasz, és már nem úgy megy, akkor a végeredmény se lesz jó.
• 48:31
  SPEAKER_01: És hogy ez a kicsit amúgy szemléleti azt is, hogy ez egy kicsit az ilyen mikromanagment és egy emberes vezetés, és akkor most elkezdünk abba áttérni, hogy tényleg felhatalmazott embereink vannak, akik önállóan viszik, és vállalják a felelősséget.
• 48:49
  SPEAKER_01: Ez a kicsit vegyél fel oroszlánokat, és engedőket világhatalomra törni, vagy meghódítsák a világot, írták valamelyik könyvbe.
• 48:57
  SPEAKER_01: Ez szerint egy ilyen nagyon igaz dolog, hogy olyan embereket kell magad köré venni, akik bírják és a felelősséget finni, és amikor hibáznak, akkor azért is vállalják a felelősséget.
• 49:08
  SPEAKER_01: Sőt, tovább hiszem, például nekünk az nagyon jól belezi a csapat vagy bele, most már részlet a csapatnak, a működésnek, hogy ha valaki hibázik, akkor azt meré, bedobni a közös be, és elmeri mondani, hogy miért hibázott, hogy a hibázat, és mi a mi volt az, amit tanult belőle, mert hogy így ugye a csapat maradékának nem kell ugyanab a hibában beleesnie, hanem meg tudják spórolni.
• 49:30
  SPEAKER_01: De ez csak akkor működik, hogy ha csapatban tényleg van egy nyitottság és összetartás, és nem az egymásra mutogatás vany.
• 49:39
  SPEAKER_02: Akkor jól gondolom, hogy te támogatod az ő egyéni ötleteiket is.
• 49:45
  SPEAKER_01: Persze, másfogy nem működik szerintem.
• 49:48
  SPEAKER_01: Úgy mondják, hogy egy Só az miért felel, és van olyan hosszú Isten, meg rengeteg módon meg lehet közelíteni.
• 49:55
  SPEAKER_01: Valaki azt mondja, hogy ez a Chief Storyteller.
• 49:58
  SPEAKER_01: Én ezt továbbra is nagyon fontosnak tartom.
• 50:01
  SPEAKER_01: Tehát, hogy kérdezted, hogy hogy állok most így a 8 év után valahol azt érzem, hogy nekem a következő nyolc évrekkel králjak egy jövőképet, hogy mi a misztorink a az ügyfelek, a partnerek és a kollégánk részére, és ez folyamatban van.
• 50:18
  SPEAKER_01: Ez most már házon belül egyébként nagyon szépen sorog végig a szervezet, úgyhogy szerintem majd ezeket is publikáljuk, hogyha egyszer eljutunk oda.
• 50:27
  SPEAKER_01: Nagyon izgalmas egyébként, hogy így persze kijelölsz valami jövőképet, azt egy picit bevonod a csapatot, és hogy megpróbálod velük együtt alakítani.
• 50:36
  SPEAKER_01: A se, hogyha azt mondod, hogy ez a jövő képés csak ez, és nem enged őket bele, meg az se jó, hogyha nem drive-od, mert hogy nyilván tulajdonosként sokkal hosszabb távra tervezel, mint egy átlag menedsben tag.
• 50:52
  SPEAKER_01: Főleg azért nálunk az a generációkon áttivelő sztorítást szeretnék megtartani, úgyhogy iszonyat érdekes.
• 50:58
  SPEAKER_01: Tehát a komplexitás változott nagyon sokat.
• 51:01
  SPEAKER_01: Tán vagy a régi kérdésedre visszatérve, hogy miben érzem azt, hogy sikeres vagyok, abban, hogy nem egy üzletágat pörgetünk jól, amit régen egy csapat, egy ember valahogy egy üzletágat, hanem most már öt hatú üzletágunk, ami teljesen más, mint a régi ritelmetódus, amik már áró növekedési lábak.
• 51:29
  SPEAKER_01: És rengeteg olyan kompetenciát és kapacitást hoztunk házon belőle, amivel a vertikális Supelegségünkben ki tudtunk váltani a cégeket, be tudtunk hozni tudást.
• 51:42
  SPEAKER_01: Csak egy pár mesélek az egyik első projektem az a saját márkának a létrehozása volt.
• 51:48
  SPEAKER_01: Ez a dísz.
• 51:49
  SPEAKER_01: Igen.
• 51:49
  SPEAKER_01: Igen.
• 51:50
  SPEAKER_01: Ennek is jön egy nagyon izgalmas megújító stratégiák komoly időszakban.
• 51:55
  SPEAKER_01: De erre is nem büszköjük, hogy ezt már nem én csinálom, hanem van egy csapat, aki a szapszú sajátjának érzi, és ez meg nekem egy érdekes tanulási folyamat, hogy ez már úgy mond az én gyerekem, és nekem kell átengedni.
• 52:07
  SPEAKER_01: Tehát ugye arról beszélgettünk előtte.
• 52:09
  SPEAKER_02: Már ez is megtörtént így 8 év alatt, hogy ilyen áll helyzetben is kerülsz.
• 52:14
  SPEAKER_01: Igen, de szerzem ez jól mutatja tudod, hogy gyorsan temporit diktálunk, és hogy a szervezet is bírja és veszi át, és sajátjának érzi.
• 52:24
  SPEAKER_01: Úgyhogy ezgalmas, mielőttünk van ebben.
• 52:28
  SPEAKER_02: Mennyire vagy elégedett az életeddel, és itt most nem csak a Euronixra gondolok, hanem így anblokig a magánélettel együtt bálint úgy teljes egészében.
• 52:39
  SPEAKER_01: Pársz, hogy felrajzoltam én görbék el, és így érdekes tud, hogy ugyez nem annyira objektív, hanem ez ugye egy nagyon lelkes belső félének, hogyha visszanézel, mitől voltál.
• 52:49
  SPEAKER_01: Hogyha hozzáteszed, mondjuk nem tudom én pénzügyek, hogy érezted magad, vagy karrierben jó helyen voltál, hogy ezek nem mindig mennek együtt.
• 52:58
  SPEAKER_01: Én úgy gondolom, hogy egy nagyon boldog időszakot élek, nagyon talán a 8 évtávlata abban segített nagyon sokat, hogy megtanuljam azt értékelni, hogy az, hogy van egy nehéz nap, az nem egyelő azzal, hogy nem vagy boldog.
• 53:15
  SPEAKER_01: És hogy ha azt csinálod, amit szeretsz, akkor azt kevésbé fáraszt le, és hosszabb ideig tud csinálni.
• 53:23
  SPEAKER_01: Nem egy nap, hanem időtávan.
• 53:25
  SPEAKER_01: És én például hiszek az inkrementálist hozatott értékben vagy.
• 53:31
  SPEAKER_01: Egyre több napot teszel bele, egyre jobban megismered, és egyre jobban érted a működését, az összeadódik, az hatványozódik a végével.
• 53:40
  SPEAKER_01: És én napszor boldognak tartom magam.
• 53:44
  SPEAKER_01: Megvannak azok a területek, aminni szeretnék javítani, változtatni, de amíg ez régen egy sokkal görcsösebb vagy nehezebb időszak volt, ez mostanában egy ilyen sokkal nyugodtabb, és ez nagyon érdekes különbség vagy nyolc év alatt.
• 53:59
  SPEAKER_01: Egy ilyen töleg.
• 54:01
  SPEAKER_02: Pont ezt akartam kérdezni, hogy te ez alatt a nyolc év alatt a személyiségedben hogy változtál, nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy azt most már tudjuk, hogy nyugodtabb vagy.
• 54:12
  SPEAKER_02: Miben látod még a változást?
• 54:15
  SPEAKER_02: Mert azt gondolom, hogy egy cég, meg a tulajdonosa az abból a szempontból hasonló, hogy minden mindegyik változáson megy át.
• 54:22
  SPEAKER_02: Ha a tulajdonos nem megy át változáson, akkor cég sem tud megvaltni.
• 54:26
  SPEAKER_01: Ugye az életsziklusok, meg az energiák, mindél nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy az biztos, hogy a cég első számú emberének kell a legjobban akarnia.
• 54:35
  SPEAKER_01: Ha ő nem akarja, akkor alatt se akarják.
• 54:37
  SPEAKER_01: És dezem az igaz ugyanúgy családra, vagy mint családfő, vagy barátok között is, hogy akarni kell és dolgozni kell.
• 54:44
  SPEAKER_01: Érted tényleg?
• 54:45
  SPEAKER_01: A barátság szerintem tök ilyen, hogyha az ember nem foglalkozik vele, az magától nem fog jönni.
• 54:51
  SPEAKER_01: Nem vagy ott akkor, amikor nagyon le vagy terhelve, és a barátaidnak szüksége vagy rá, van rád, akkor itt szintén ez a barátság szét, és szerintem valahogy mindig ezek a nehéz pillanatok mutatják meg azt, hogy jó emberekkel vagy- körülvéve, és én ha csak azt nézem, hogy a mentoraimtól, a múltban jelenbe, a kollégáimtól, páromtól, családomtól, a barátaimtól, ezek mindig ez volt a legnagyobb vizsgatott, hogy amikor te a padlón vagy, akkor ott vannak-e és segítenek el.
• 55:26
  SPEAKER_01: És ez iszonyat módszelektál, és ez nagyon levágja azt, hogy kitengedsz utána közelmagadhoz.
• 55:34
  SPEAKER_01: Ez biztos, hogy nagy különbség azért nyolc évvel ezelőtt én egy nagyon szuper extrováltált minden, és nyitott ember voltam, és amikor nyilván az ember sok ilyen végig megy, akkor sokat csalódik, akkor elkezd a tulálsen bezárni.
• 55:48
  SPEAKER_01: Nyilván tele van az időbeosztásom, tehát amúgy sincs kapacitás túl sok újra.
• 55:54
  SPEAKER_01: Úgyhogy egy olyan érdekes dolgok, hogy most inkább a fókuszpont azon, hogy hogyan maradjak nyitott, mert hogy nem szabad azt, hogy bezáródjon.
• 56:01
  SPEAKER_01: Még csak egy kicsit őreflekcióként bedobva, hogy egy ilyen érdekes dinamika váltás pedig egy évtizett csetel, és azért még remény, hogy pár hátra van.
• 56:10
  SPEAKER_01: Ugye formálódik az ember, meg változik, meg azért pár szavő az ember a földre kerül, és akkor hogy abból, hogyan áll föl, és szerintem aki nagyon kompetitív, legyen a sportban, vagy egy válkozásban, az mindig egy picit túlja.
• 56:32
  SPEAKER_01: Az, aki a komfort zónáj belül mozog, az nagyon nehezen fog valami maradandót építeni szerintem, mert hogy kompetitív a világ, verseny helyzet van, és mindig, aki a leghatékonyabb, legjobban akarja, az megy előre.
• 56:45
  SPEAKER_01: És akkor ugyanek van egy túloldala, amikor túl tolod, azért elég könnyű átcsúszni abba, hogy túl terhelett magad.
• 56:53
  SPEAKER_01: Nekem volt nekem.
• 56:54
  SPEAKER_01: Tán 2020 környékén volt az első nagy kiégésem, amikor én a saját márkát szépen tényleg nulláról felépítettem, és azt gondoltam, hogy a világ az enyém, tehát megint visszanézve, hogy akkor még ilyen sokkal kisebb felelősség, akkor még ilyen pár milliárd az gyártást kellett csinálni, vagy mostani a 120 milliárd menedzmenthez képest, hogy nagyon más volt a komplexitás, meg a méretis.
• 57:22
  SPEAKER_01: És hogy valahogy annak is volt egy ilyen vége, hogy ez itt most már ki van pipáva, ez most mondom, hogy tudom csinálni őt a következő.
• 57:32
  SPEAKER_01: És talán annak a vén, nekem ott volt egy.
• 57:37
  SPEAKER_01: Maradunk annyiba, hogy szerintem így üzletileg is egy ilyen szép időszak volt, ott volt még ugye apum mellettem, tehát ez nem is az volt, hogy egyedül vigyem a dolgokat, sokkal kisebb felelősségem volt, és akkor ugye azt tudtam kimaxolni, és nagyon jól éreztem magam.
• 57:53
  SPEAKER_01: És akkor ott volt egy ilyen időszak, egy, amikor nekem volt egy célom az életben, hogy ha azt elérem, akkor majd biztos boldog leszek, és hátradők.
• 58:02
  SPEAKER_01: És azért.
• 58:03
  SPEAKER_01: Nem akkor volt egy ilyen időszak, amikor azt éreztem, hogy a pénz addig, amíg nem volt pénz, addig az a probléma, és amikor meg van pénz, akkor pedig rájesz egyébként a pénz az nem volt meg mindent, és hogy a legtöbb probléma az nem pénz jellegő.
• 58:20
  SPEAKER_01: És akkor nekem ott volt egy ilres érzésem?
• 58:24
  SPEAKER_01: Igazából azt gondoltam, hogy ha egyszer lérem, akkor hátradölhetek, és akkor onnól egy ilyen örökké való boldogság lesz, és ehhez képest volt egy ilyen szívcsikorgató üresség és csend.
• 58:40
  SPEAKER_01: De ilyen negatív csend.
• 58:42
  SPEAKER_01: És nem az, hogy megérkeztél, és jó, hanem hogy.
• 58:48
  SPEAKER_01: Igen, és ez volt talál legérdekesebb lenne, hogy kívülről abszolút ez erre számítottam, hogy ez egy ilyen nagyon jó dolog lesz, és hogy nem is hogy nekem ebben olyan sokat tanultam, hogy.
• 58:58
  SPEAKER_02: Tudod, miért tudok ehhez kapcsolódni?
• 59:00
  SPEAKER_02: Mert ugye az én nyilván itt most nem rólam van szó, de az én életemben most történnek az, hogy elbúcsúztam a régi szégeimtől és eladtam a üzletrészeimet, és mindenki azt mondta, hogy miért nem ülőképpen a-div szigeten és lógatom a lábamat.
• 59:16
  SPEAKER_02: Hondjuk most azért a politikai helyzet nem biztos, hogy segítene ebben, de nem érzem, hogy ezt kell tennem.
• 59:23
  SPEAKER_02: Egyszerűen nem ott vagyok belül, mint ahol valaki azt mondaná, hogy kívülről így kéne lennem, és képzeled el, hogy megkérdeztem a külitő barátomat, hogy figyelj, te is most adattad el nemrég azért, mit érezgában.
• 59:40
  SPEAKER_02: Még fél évre elkezd érezni.
• 59:43
  SPEAKER_02: Az ember nem ott van mindig belül, mint amit kívül azt gondolhatnák az emberről.
• 59:50
  SPEAKER_01: Abszolú.
• 59:51
  SPEAKER_01: És szerintem megint nagyon sokat segít, hogy ha van körülötted egy csapat, akibe tud segíteni.
• 59:57
  SPEAKER_01: Ez tényleg lehet barátok család, valamilyen fajta network, klub.
• 1:00:02
  SPEAKER_01: Majd ebben a kicsit később lehet, hogy mélyebben belemennék, mert nekem az még nagyon sokat adott így az önfejlődés, vagy a karrierben, mint a személyes fejlődésbe.
• 1:00:10
  SPEAKER_01: De egy kicsit még visszatérve ez a határoktod pusoláshoz, majd kívülről belülr nagyon más megemészteni valamit, mert hogy teljesen igazából, hogy mi történik.
• 1:00:21
  SPEAKER_01: Nem a külvilág.
• 1:00:21
  SPEAKER_01: A külvilágnak ilyen elvárásai, meg elképzelései lehetnek max ezzel kapcsolatban.
• 1:00:27
  SPEAKER_02: A külvilág lát egy képet, ami sosem a teljes kép, az egy szelete.
• 1:00:31
  SPEAKER_01: Meg amit akarsz mutatni sok esetben.
• 1:00:34
  SPEAKER_02: És még itt is van egy önazonossági kérdés, hogy én azt szoktam ilyenkor mondani, hogy amikor megismerek egy embert, és utána rájövök, hogy az az ember, akit megismertem, és most már mélyebben is tudom, hogy milyen ugyanaz, akkor én nagyon boldog vagyok, mert nagyon sokszor látom azt, hogy kívülről máshogy festenek sokszor az emberek, mint amit belül gondolsz róluk.
• 1:00:56
  SPEAKER_02: Nekem például az ön azonosság, az itt jön be ebbe a kérdésbe.
• 1:01:03
  SPEAKER_02: Úgyhogy figyelj, én azt gondolom, hogy pont most érkeztünk oda, és közben már a vége felé tartunk a beszélgetésnek, de szerintem ezt a kettőt nagyon jól össze fogom tudni kötni.
• 1:01:16
  SPEAKER_02: Itt vagy egy első nyolc év végén, most itt vagy egy második nyolc év elején, nagyon sokkat változtál menetközben, ezt most megbeszéltük.
• 1:01:27
  SPEAKER_02: De hogy mi az, ami most tud drájolni.
• 1:01:31
  SPEAKER_02: Azt is tudom, hogy erről is beszéltünk, hogy amikor a pénz nincs, akkor azt hiszi, hogy az drájolja, amikor van, amikor megvan, akkor rájön, hogy az önmagában nem tudja, csak az önmagában nem tudja motiválni az embert.
• 1:01:46
  SPEAKER_02: Héged most, most jelen pillanatban mi motivál.
• 1:01:51
  SPEAKER_01: Szerintem ez is egy kicsit egy ilyen motivációs portfolyó, vagy mix, vagy ez nem egy dologból jön, és én próbálok pont egy kicsit a kiégés miatt is figyelni, hogy az ember nagyon egy dologra fókuszál, és az egyenlő önazonos a saját brendjével, és azzal történik valami, akkor ugye nagyon nagy baj van.
• 1:02:11
  SPEAKER_01: Tehát akkor saját maga is jobban összetörik.
• 1:02:13
  SPEAKER_01: És szerintem ez úgy, hogyha az ember tudatosan kicsit szét tudja választani, és mondjuk nyilván családi oldalról a család egészségének könnyű szétválasztani.
• 1:02:22
  SPEAKER_01: Nem, nem abszolut nem.
• 1:02:23
  SPEAKER_01: És egy családnak még, hogy a családunknak az egészségének, meg az összetartásának a biztosítása, mert most már abban is nekem szerintem azt hiszem, egyre nagyobb szerepem van a saját családalapítás, a barátok összetartása is azt, hogy én kaptam tőlük, azt vissza is tudjam adni.
• 1:02:40
  SPEAKER_01: A céges oldaltot most neki se állok sorolni, mert a következő nyolc évre, meg én hasonló ambícióz célokkal megyünk neki a világnak, mert gyakorlatilag az egyik utolsó magyar muhikán maradtunk ebben ebben a szakmában.
• 1:02:55
  SPEAKER_01: Úgyhogy rajtunk van a reflektor fény, és szerintem készen állunk arra, hogy külföldön is példát tudjon mutatni a külföldre lépéssel, és itt is inkább nem kifejezetten a státuszra gondolok, mert ez nem egy ilyen egyszerű gyors felévelő sztorít szeretnék, mert is inkább lassabban, de olyan változásokat bevezetni, amik hosszútávú eredményt tudnak biztosítani.
• 1:03:19
  SPEAKER_01: Azért azt is érzem, hogy 8 év táblotában nagyon sokat tanultam emberektől, nagyon sokat kaptam másoktól, és mások kedvességétől.
• 1:03:29
  SPEAKER_01: És hogy eljött az ideje, hogy amikor nagyon sokat kapszok, nagyon sokat is adjál vissza.
• 1:03:33
  SPEAKER_01: És pont azért én is mindig keresem, hogy hol vannak azok a platformok, ahol lehet visszaadni.
• 1:03:40
  SPEAKER_01: Például a Menager szövetségnek a mentor programjában is részt veszek most mentorként, de például ott van a bizonyör, szerintem még mi is ott ismertük meg egymást, ami nekem rendkívül sokat adott ebbe a betanulási fázisba.
• 1:03:55
  SPEAKER_01: Tehát az, hogy most nyilván 20 évesen bekerülni oda, és ott egy csomó előadást tartani, előadási képességbe az egy dolog, de hogy azért mindig ezek az előadások rávezetnek arra, talán ez a kicsit a podcast utólag már egy sokkal interaktívabb, és nem egy előre készült dolog, de hogy amikor egy előadást tart az ember, akkor kicsit azt a témát átgondolja.
• 1:04:18
  SPEAKER_01: És ugye itt visszatérek a Chípsztoryt, ez vagy fontos az, hogy tudd, hogy mi a saját szorít, amit el szeretném mesélni kollégáidnak, mint cégvezető is.
• 1:04:29
  SPEAKER_01: Vagy az, hogy azért ugye vezetőként is sokszor az van, hogy teljesen el vagy izolálva és magányosságérzés, ez biztos neked is, hogy ezért vállalkozóként jó sok minden csináltál.
• 1:04:41
  SPEAKER_01: Hogy azért néha jó, amikor nem csak a sikerek miatt megveregetik a vállalat, de hogy a sikereket megelőző nyomasztó időszakban van valaki, aki támogatja benne a dalelket, vagy hogy van úgy ötleteket is ad.
• 1:04:57
  SPEAKER_01: Nekem például a bizony, amikor ez a Master Mind koncepció, az rendkívül sokat tudott azzal adni, hogy már ugyanabban csapatban vagyok, szerintem egy négy-öt éve, és ugye azóta tényleg nagyon szoros barátságok is születtek onnan, de volt olyan kollega, aki most is nálam dolgozik, amit az egyik mastermind csoporttagom ajánlott, és pont váltott.
• 1:05:22
  SPEAKER_01: Volt egy másik, akit a hasonló szituációban át tudtam mondni, volt egy az egyik mastermindtagom, aki meginvitált tőstény legek náluk külső non-executive member, tehát ilyen stratégiai támogatás, tehát rengeteg mindent fel tud venni az ember, amikor van körülött egy olyan környezet, amiből tud tanulni.
• 1:05:43
  SPEAKER_01: És valahogy nekünk a barátokkal is az a megálpodás, hogy az üzlet azért van választva, tehát hogy érdekesen nekem a baráti körnek a nagyon nagy része az egyébként családi vállalkozást viszt, hogy valószínűleg ezek valahogy úgy az értékrendhez hasonló.
• 1:05:58
  SPEAKER_01: És akkor például közöttünk van egyénki.
• 1:06:00
  SPEAKER_01: Egyesség, hogy nincs közös bizniszt, egymással nem üzlet elünk napi szinten, vagy hogyha két cég között van együttműködés, akkor azt az operatív emberek beleszólás nélkül viszik, mert ez is tök fontos, hogy ezt is meg tudjuk támogatni.
• 1:06:15
  SPEAKER_01: És viszerű az nagyon fontos, hogy az élet az tényleg egy ilyen különböző ciklikussággal, amely a kortól, az energiától, egészségtől függően, és akkor ugyezeket még egy kicsit úgy megfűszerezi az életnek a spontanitása a globális, politikai jelét, akár most akkor akaratlanul egy ilyen mostani háborús eskaláció, és azért úgy bele tud csöpöktetni az ember fejébe, és tud azon változtatni, hogy mennyire látja pozitívan a világot.
• 1:06:45
  SPEAKER_01: Most nyilván, hogy kereskedőként rögtön érezzük az ember, mennyire érzi magabiztosnak magát és mennyire költ, de hogy azért magánszemélyként is nem mindegy, hogy mi az az időtáv, miben tervezünk, és milyen magabiztossággal.
• 1:06:58
  SPEAKER_01: És én abban hiszek, hogy ha jó emberekkel veszed magadat, és azzal foglalkozol, amit tényleg szeretsz csinálni, akkor azt úgy mondom, örökké szívesen csinálod, vagy hosszú ideig, és abban van tényleg az a hozzáadott érték.
• 1:07:11
  SPEAKER_02: Hatt a vége felé a beszélgetésnek van egy kérdés, amit mindig fel szoktam tenni, és azt hiszem, hogy ez nagyon szépen fogja majd így körbefonni ezt a beszélgetést a mai Bálint, aki végén van az előző nyolc évnek és a következőnek az elején van, mi az az érték, vagy mi az a motiváció, vagy mi az a érték, amit fontosnak tartasz ahhoz az életben, hogy az mindig vezérelje az életedet a jó irányba, és persze ezt azért is kérdezem, hogy hát ha ezzel tudunk a nézőknek is, meg a hallgatóknak is adni egy jó tanácsot ezzel kapcsolatban.
• 1:07:54
  SPEAKER_01: Elsőre beúlik az az önazonosság, mert nagyon sok mindent tartalmaz magában.
• 1:08:01
  SPEAKER_01: Ha az ember önazonosan gondolkozik, akkor az biztos sokkal kevésbé fogja kiélgetni, mert nem a külvilágnak próbál megfelelni, hanem saját magalyat csinál, amiben hisz is.
• 1:08:12
  SPEAKER_01: És szerintem ez egy nagyon szorosan tartja azt, hogy milyen értékrendű dolgokat csinálsz, milyen értékrendel csinálsz, és milyen értékrendű emberekkel, kikkel kapcsolódsz.
• 1:08:21
  SPEAKER_01: Úgyhogy nekem azonosság, hogy az életed azt úgy próbáld alakítani, hogy az rád legyen szavva, én ebben nagyon hiszek, és bárhol próbálkozol, nem fogsz tudni valakit teljesen lemásolni, és úgy élni, mint ahogy nem tudom valaki, és olyan döntéseket hozni.
• 1:08:41
  SPEAKER_01: És ő se fog téged tudni teljesen lemásolni.
• 1:08:46
  SPEAKER_01: Mele is máshol, nem mindegy, hogy más tölt feltéteket.
• 1:08:50
  SPEAKER_01: Tezenú, hogy anazonos vagy, az ad egy olyan védő burkolt, hogy nem kell hazudni vagy színlani.
• 1:08:56
  SPEAKER_01: Ami alabor egyszerűbbé teszi a világot, mert az energiát nem arra megy el, hogy máshol fókuszálsz, hanem arra tudsz fókuszálni, amilyen tényleg te vagy.
• 1:09:06
  SPEAKER_01: És azért nagyon hiszek ebben, hogy ez hosszú távon.
• 1:09:09
  SPEAKER_01: Fél amikor azonos emberekkel kapcsolódsz, és ott van meg a kapcsolódás, és nem egy olyan ember, mint aki meni a státusjátékot játszik, és azért kapcsolódik veled, mert te ki vagy, vagy te mivel foglalkozol, ezek szépen lemosolódnak, akkor ez önazág foglalja szerintem talán a legjobban azt körben, hogy mi az, amit szeretnék tovább vinni.
• 1:09:30
  SPEAKER_02: Ez egy nagyon szép gondolat is.
• 1:09:32
  SPEAKER_02: Ézzel tökéletesen egyetértek, és bárcsak sok ember is hasonlóan gondolkodna, és remélem, hogy gondolkodik is jó pár ember, mert lényegesen egyszerűbb lenne a világ, hogyha ez működne.
• 1:09:46
  SPEAKER_02: Bár én nagyon szépen köszönöm neked ezt a beszélgetést.
• 1:09:49
  SPEAKER_02: Én azt gondolom, hogy hihetetlen, mennyiségű bölcsesség van benned, amit így érzékelek, amiről azt hiszem, hogy még hosszú-hosszú órákig tudnánk beszélni, és remélem, hogy majd lesz is ilyen alkalom, amikor kicsit részletesebben bemegyünk egy-egy ilyen pontba.
• 1:10:06
  SPEAKER_02: De nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál, és azt gondolom, hogy mindig szoktam nézni, hogy mi az a, miket mondanak az emberek erre a kérdést.
• 1:10:14
  SPEAKER_02: És a jó hírem az, hogy az önazonosság az még nem hangzott el, úgyhogy most tovább bővült az az eszköztárunk, amit azt gondolom, hogy azt szoktam mondani, hogy nem a boldogabb élethez, mert a boldogabb élet az szerintem olyan nincs, boldog pillanatok vannak.
• 1:10:31
  SPEAKER_02: Elégedett élet az van, amikor az ember elégedett, és akkor abban valóban benne van az, hogy egy rossz nap nem jelenti azt, hogy az embernek nem kéne elégedetnek lennie.
• 1:10:41
  SPEAKER_02: Úgyhogy még egyszer nagyon köszönöm neked a beszélgetést, és remélem, hogy majd még folytatjuk.
• 1:10:47
  SPEAKER_01: Én is köszönöm és nagyon jól látni, hogy ennyire az emberi dolgokra fókuszátok ebbe a beszélgetésorozatban, és kevésbé az üzletire, mert szerintem ez az, amiben óriási hiány van manapság, és ez, ami előre viszi a világot.
• 1:11:00
  SPEAKER_02: Ezt nagyon köszönjük, mert valóban tudatosan így gondoljuk, és nagyon szépen köszönöm kedves nézőinknek, hallgatóinknak is, hogy velünk tartottak a mai beszélgetésben.
• 1:11:10
  SPEAKER_02: Azt gondolom, hogy nagyon sok bölcs gondolatot és nagyon sok inspiráló érzésünk támadhatot a beszélgetés során.
• 1:11:18
  SPEAKER_02: És most már csak annyi a dolgom, hogy azokat a kötelező köröket megfussam, a ilyenkor szokásos.
• 1:11:25
  SPEAKER_02: Az egyik az, hogy ha tetszett ez a beszélgetés, akkor abszolút törülünk a lájkoknak, a kommentekre odafigyelünk, nagyon köszönjük, amikor kommenteket kapunk, illetve természetesen, ha ezek a beszélgetések értékesek a számotokra, akkor azt is megköszönjük, hogyha feliratkoztok.
• 1:11:44
  SPEAKER_02: És már csak egy dolgom van, hogy elköszönjek, és jövő héten találkozunk.
• 1:11:49
  SPEAKER_02: Köszönöm viszra, viszontlátásra!